Az egykori Édenkert helyére is utalhat az a felfedezés, amit a közelmúltban tettek régészek műholdképekre alapozva.
A kereszténység szent könyvét, vagyis a Bibliát sokan csak vallási szövegek ősi gyűjteményének gondolják. Nem helytelen azonban, ha ezeket a régi történeteket hiteles történelmi forrásokként is megvizsgáljuk, a német Heinrich Schliemann például az Iliaszból gyűjtött adatok segítségével fedezte fel Trója elveszett városát.
Hasonló a helyzet most is, hiszen a kutatóknak alighanem sikerült azonosítaniuk a Szentírás által említett – mára eltűnt – folyókat, és ezzel talán a hajdani Édenkert helyét. A Biblia úgy fogalmaz, hogy a Paradicsom, Ádám és Éva lakhelye négy folyó találkozásánál feküdt. Közülük a Tigris és az Eufrátesz ma is létezik, mégpedig az egykori Mezopotámiában (nagyjából a mai Irak és Irán környékén) – de hol lehet vajon a Gihón és a Pisón?
Utóbbiak létezését sokáig legendának vélték, ám az utóbbi idők régészeti kutatásai, illetve az azok során felhasznált műholdképek egyre világosabban utalnak a Bibliában leírtak igazságára. Szaúd-Arábiában találtak egy ősi, rég kiszáradt folyómedret, amely talán a fent említett Pisóné lehetett. A Wadi al-Batin nevű terület Medina környékétől egészen Kuvaitig húzódik.
5 évezrede tűnt el
A műholdképeken jól kirajzolódik az Arab-öböl mentén egy hajdani deltatorkolat, vagyis ha valóban a Pisónról van szó, akkor a folyó ott fejezhette be útját. A felfedezés már az 1990-es években megszületett, ám a modern technika alkalmazása ezt most alátámasztani látszik. Az Édenkert egykori folyója közel 5 kilométer széles lehetett, és a klíma kedvezőtlenné válása miatt száradhatott ki Krisztus előtt 2000 és 3500 között, vagyis már öt évezrede.
A Pisón folyása mentén emberi települések alakultak ki, és alighanem ez a folyó ihlette a Biblia jól ismert szövegét a Paradicsomról. A Gihónra is van „tippjük” a kutatóknak, és ha valóban a mai Irán területén lévő Karunról van szó, akkor a rendszer szépen összeáll, hiszen mind a négy folyó az Arab-öbölbe torkollik, és közösen termékeny területeket hozhattak létre, kiváló alapként szolgálva a korai emberi civilizációknak.
Így nézhetett ki a valódi Édenkert a négy folyóval:
