Hektáronként 14 tonnát meghaladó átlagtermést ért el az a gazdálkodó, aki extrém szűk sorközben vetette a búzáját, ráadásul nem a szokványos térállásban.
A klímaváltozás negatív hatásai, valamint az energia- és inputanyagárak elszabadulása világszerte arra készteti a gazdálkodókat, hogy új utakat keressenek a profitábilis működés érdekében. A megszokottól eltérő gyakorlatokat alkalmaz David Passmore dél-angliai farmer is, aki meglepő eredményeket ér el a formabontásával, az őszi búzája például rendszeresen 12–14 t/ha hozamokat produkál.
A titka az, hogy a kalászosokat rendre 12,5 cm-es sortávolsággal veti (ennél szűkebbet nem tud a vetőgépe), ami Magyarországon nem szokatlan, Angliában viszont az alsó határát jelenti az akár 25 cm-ig terjedő sortávolságnak. David Passmore 4 évvel ezelőtt még egy kísérletet is elvégzett annak érdekében, hogy megbizonyosodjon az eljárása helyességéről. A szűk sortávolságot a keresztirányú vetés módszerével még szűkebbre tudta venni azáltal, hogy két részre osztotta a szükséges vetőmagmennyiséget, és egymásra merőlegesen helyezte azokat a földbe.
Az eredmény meggyőző lett, hiszen hektáronként 0,7 tonnás hozamnövekedést sikerült realizálnia, legfőképpen a növények versengésének redukálásával. Akárcsak a hagyományos vetés esetében, itt is 325–350 mag/négyzetméter dózist alkalmazott, viszont a keresztirányú vetéssel lényegében 6,25 cm-es sortávolságokat sikerült kialakítania. Ma már a búzatábláinak felén ezt a módszert alkalmazza, és 2026-ban 14,3 t/ha átlaggal zárt.
A kétmenetes vetés tehát meghozta a hasznát, bár a ráfordított idő és munkaerőigény nagyobb a megszokottnál. Van rizikó is az eljárásban, hiszen a maglehelyezésre alkalmas „időablakok” is egyre szűkülnek, sokszor még egy vetésre is alig teremtődik ideális alkalom, nemhogy kettőre.
A gabonakutató Niab és Adas szervezetekkel együttműködésben a gazda ezért abban az irányban is kísérletezni kezdett, hogy a vetés során hatszögletű (hexagonális) mintázatban helyezze le a magokat, a helykihasználás szempontjából ez ugyanis a legtakarékosabb mód. Az eredmények ismét minden várakozást túlszárnyaltak, a 12,5 cm-es sortávolsághoz képest ugyanis a hexagonális megoldás már 1,1 t/ha hozamtöbbletet produkált.
Helytakarékos módon működik kapásnövényeknél a Lemken DeltaRow vetési rendszere is:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
