Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit. Mindemellett a világpolitikai és világpiaci folyamatok gyökeres változása is hatással volt a vetőmag-előállításokra.
2024-ben minden idők legmelegebb és legaszályosabb nyara volt Magyarországon. A vetéstől kezdődően, szinte a betakarításig nagy különbség alakult ki a dunántúli és az alföldi legfontosabb búzatermő területek csapadékmennyiségében.
A Dunántúl nagy részén jelentősen több eső esett, mint a Dunától keletre eső országrészben. A száraz és meleg időjárás következtében a gabonafélék fenológiai fázisa, mintegy 2 héttel korábbra tolódott, így a gabonafélék betakarítása korábban kezdődött az elmúlt évekhez képest.
A vetőmag minőségében (csírázóképesség, fuzárium-fertőzöttség) komoly problémák nem mutatkoztak, azonban az időjárási tényezők hatására alacsonyabb ezermagtömegű és kisebb magméretű terméssel kellett számolni.
Vetőmag-előállító területek
Az őszi búza vetőmag-előállító terület nagysága a 2023. évi rekordnak számító mérettől (31.255 ha) jelentősen elmaradt. A vetőmag-szaporító területe 2024-ben csak 25.922 ha lett, de így is meghaladta az elmúlt 5 év átlagát.
Az őszi árpa vetőmag-szaporító területe a 2023-as évi 12.565 ha-hoz képest 2024-ben 7974 ha-ra csökkent, a tavaszi árpa esetében ugyanakkor növekedett (1067 ha). Az őszi tritikálé szaporító területe viszont némi visszaesést mutatott (2417 ha).
Tartós pozitív tendencia a 2024. évben csak az őszi durum búza (2162 ha), illetve a tavaszi kalászosok vetőmag-szaporító területeinek alakulásában volt megfigyelhető.
A homoki zab vetőmag-előállító területe látványos növekedést ért el 2024-ben (6009 ha).
Fajták száma a szaporításokban
Bár az elmúlt években a fajták számának folyamatos növekedése volt megfigyelhető a legjelentősebb kalászos fajok hazai vetőmag-szaporításaiban, 2024-ben ez a folyamat azonban megtorpant . A magyar termelők közel 20 éve nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékről választhatnak fajtát, hanem az Európai Fajtakatalógusból is.
Őszi búza esetében például 2024-ben összesen 194 fajtát szaporítottak hazánkban, ezeknek azonban alig több mint 25%-a volt hazai származású, míg háromnegyedén külföldi nemesítésű fajtát választottak a termelők. A szaporító terület nagyságának vonatkozásában már kissé kedvezőbb a helyzet, a magyar fajták területi részaránya megközelítette a 43%-ot, de itt is egyértelmű csökkenés tapasztalható a korábbi évekhez képest.
2024-ben – immáron kilencedik éve – a hazai fajták aránya a szaporító területre vetítve kisebb volt, mint a külföldi nemesítésű fajtáké!
Magyar Márta
Nébih, MGEI, Vetőmag Felügyeleti Osztály, Budapest
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. EXTRA 109. Gyomirtás, gabonatermesztés számában olvasható.
