1. A bálázófóliák különféle gyártási eljárással készülhetnek

A bálázófóliát öntött vagy fúvott eljárással állítják elő. Az öntött fóliák olcsóbbak, de kevésbé szakadásállóak keresztirányban. A magas minőséget a koextrudált fóliák képviselik, amelyek esetében több fóliaréteget egyesítenek. Az egyes rétegek különféle tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mint az UV-stabilitás vagy a szín.

A gyártók néha ráírják a csomagolásra, hogy hány rétegből (5-9 réteg között) készült a fólia. A rétegek száma azonban nem áll kapcsolatban a termék minőségével, és nem határozza meg a fólia vastagságát sem.3

2. Figyeljen a tekercsmagra és a fólia csomagolására

A fóliatekercseket nem vízszintesen, hanem függőlegesen kell tárolni. Ezért fontos, hogy a tekercsmag mindkét oldalon körülbelül 1 cm-rel szélesebb legyen, mint a fólia. Ha a mag papírból készült, viaszos impregnálással védjük. A műanyag magok nem érzékenyek, de kevésbé környezetbarátak. A karton külső csomagolás védi a tekercseket, de a kicsomagolás időbe telhet, ráadásul a kartoncsomagolást is szelektíven kell gyűjteni, tehát a földekről el kell juttatni a szelektív gyűjtőhelyre.

Néhány gyártó csomagolás nélkül is szállít tekercseket, esetleg csak a tekercsek végét védik kartonpapírral.

3. UV-védelem

A szilázsbálákat általában a szabadban tárolják. A napsugárzás ebben az esetben egészen biztosan károsítja a fóliát. A kérdés az, hogy a gyártó mennyi időre, hány hónapra ad garanciát, amíg a fólia biztosan UV-álló. 15 hónapos UV-stabilitás esetén például a fólia a következő évig stabil marad.

4. Hány réteg fóliát kell használni bálánként?

A 30-40 százalék közötti szárazanyag-tartalmú szilázsbálákat általában hat réteg fóliába csomagolják. Azonban tudni kell, hogy minél szárazabb a takarmány, annál érzékenyebb az erjedési folyamat. A nagyon száraz, 50 százalékos szárazanyag-tartalmú termények esetében, mint a széna, a fóliagyártók több fóliaréteget ajánlanak.

5. Tapadás

Különböző módszerek vannak arra, hogy a fólia egyes rétegei összetapadjanak. Egyes fóliáknál a ragasztót nem a fóliára viszik fel, hanem a legkülső rétegbe építik be. Amint az előfeszítő hengerek kifeszítik a fóliát, a ragasztó kiszabadul. Az ilyen eljárással készült fóliák letekerése kevesebb zajjal is jár.

6. Nyújthatóság

A csomagolófóliát nyújtani kell annak érdekében, hogy az egyes rétegek összetapadjanak. A kerek bálák esetében általában a csomagolókarokon 50-70 százalékos előfeszítést írnak elő. A szögletes bálákat 60 százalékos előfeszítéssel csomagolják.

Az előfeszítést úgy lehet ellenőrizni, hogy 10 centiméterenként ceruzával vonalat húzunk a fóliára, amikor az nincs kifeszítve. Az előfeszítő hengerek után a fólián a vonalak közötti távolság 17 cm-re nő, ha az előfeszítés a 70 százalékos. Azonban csak óvatosan: s túlnyújtott fólia már nem tapad jól, az UV-védelem csökken és a fólia színe is fakul.

7. Jó a színtelen vagy a fekete?

Az átlátszó fólia előnye, hogy a szilázsbálák tulajdonosai vagy a vásárlók már a bontás előtt láthatják az esetleges penészesedést. Ausztriában végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az átlátszó fóliába csomagolt bálák takarmányminősége nem romlott. Más tanulmányok szerint pedig a madarak kevésbé károsítják az átlátszó bálákat. A szakértők viszont ennek ellenkezőjére és az állatok által okozott nagymértékű károkra figyelmeztetnek.

A fekete fóliával pedig az a baj, hogy a napsugarak jobban felmelegítik a fekete bálákat. Ennek eredménye, hogy a fólia és benne a szilázs túlságosan felmelegszik, ami ronthatja a takarmány minőségét.

8. Akkor milyen színű legyen a fólia?

A szilázsbálákhoz a leggyakrabban fehér fóliát használnak, ám már létezik zöld, rózsaszín, sárga vagy kék csomagolófólia. A fólia színe nem befolyásolja a minőséget. Viszont ha több területen készít bálát, különféle színű bálázófólia használatával akár színkódolni tudja az egyes bálákat, ami segíti a tartalmuk vagy a betakarítás időpontjának elkülönítését.

Fotó: Pixabay