Növénytermesztés

A borászoknak szembe kell nézni a klímaváltozással

AMC

Exkluzív szakértői beszélgetést tartott a Mathias Corvinus Collegium és a Klímapolitikai Intézet az éghajlatváltozás magyar mezőgazdaságra, szőlőtermesztésre és borkultúrára gyakorolt hatásáról. A Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté által vezetett fórumon a meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, és ennek jelei az agráriumban, illetve a borászati ágazatban is egyértelműen láthatók, a szakma azonban készül a kihívásokra.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a rendezvényen kifejtette: az átlaghőmérséklet jól kimutathatóan emelkedik a Földön, 2050-ig hazánkban is további 1,5-2 Celsius fokos növekedéssel számolhatunk a legvalószínűbb klímamodellek alapján.

Európa mediterrán térségében egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdasági termelés optimális feltételeinek biztosítása, a kontinens északi felében viszont egyre nagyobb területeket vonnak művelés alá. Ukrajnában vagy Oroszországban is óriási területek mezőgazdasági hasznosítására van még lehetőség, ezek a folyamatok az európai agrárpiaci erőviszonyokat is átrajzolhatják.

Ami Magyarországot illeti, az éghajlatváltozás miatt egyes növények termesztése nehezebbé válik, míg más növényeknél, a vegetációs időszak kitolódásával, megfelelő feltételek mellett többlettermés betakarítására van lehetőség. Az erdeinken a klímaváltozás hatása már most látszik, elég a lucfenyő populációjának pusztulására gondolni. Az agrárium jövőjére nézve kiemelt fontosságú a klimatikus viszonyok változásához alkalmazkodó termelésszerkezet. Vizsgálni kell, hogy az élelmiszerellátás terén mely növénykultúrákra támaszkodhat jobban és melyekre kevésbé Magyarország.

Az államtitkár hozzátette: a változó éghajlati viszonyok között a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez kulcs többek között az öntözéses gazdálkodás, az egészséges talaj biztosítása, a technológiai fejlesztések és a precíziós gazdálkodás. Az államtitkár azt is elmondta: a 2050-ig szóló EU-s klímasemlegességi célok elérése érinti a magyar mezőgazdaságot is, napirenden van a többek között az állattartásból származó üvegházhatású gázok közül az ammónia kibocsátásának mérséklése.

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Ondré Péter szerint az Európai Unióban a mezőgazdaság 10 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, azt azonban kevesen veszik figyelembe, hogy az agrárium, például az erdősítéssel, a felmelegedést okozó széndioxid megkötésében is szerepet tud játszani, így klímavédelmi célokat szolgál.

Arra a felvetésre, hogy az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre többen foglalkoznak füge, gránátalma, kivi vagy éppen datolya termesztésével Magyarországon, úgy reagált, minden lehetőségre nyitottnak kell maradni, a magyar agrárkultúrát, a hazai felsőoktatási- és kutatóintézetekben felgyülemlett évszázados tudást, a népi tapasztalatokat alapul véve azonban akkor jár helyes úton az ország, ha a hagyományos és már bevált növényfajták termesztésére épít. Ha hoz is lehetőségeket magával a felmelegedés, az éghajlatváltozás Ondré Péter álláspontja szerint összességében negatívan befolyásolja az ország mezőgazdaságát és a hazai borágazatot.

A felmelegedés miatt a borok eltarthatóságát is segítő savtartalom csökken, az alkoholtartalmat növelő cukorfok viszont növekszik, ez utóbbi trend szembemegy a könnyedebb borokat kereső, változó közízléssel. A magyar borászatban a megoldást az ellenállóságot, a terméshozamot és a karakterességet egyaránt biztosítani képes klónszelekció és fajtanemesítés jelentheti.

Magyarországon ma több mint száz szőlőfajta van jegyzékbe véve, ezek közül érdemes lenne kiválasztani azokat a borvidékre jellemző fajtákat, amelyek az éghajlati változásokkal is meg tudnak küzdeni, ugyanakkor megfelelő bormarketinggel támogatva a magyar bor karakterét, értékét is képesek közvetíteni a világpiacon.

Ifjabb Szepsy István, borász – ezzel egyetértésben – kifejtette, a tokaji borvidéken ma mintegy 5 ezer hektáron, Magyarországon összességében mintegy 60 ezer hektáron művelnek szőlőt. Összevetésképpen a bordeaux-i borvidék 130 ezer hektárt tesz ki, Kínában pedig 2025-ig 1 millió hektár szőlő telepítésével számolnak. Ebből is látszik, hogy a magyar bornak nem a mennyiségi, hanem az egyediségre építő, minőségi piacon kell versenyeznie.

A klímaváltozás miatt Tokaj-Hegyalján is többen gondolkodnak a telepíthető fajták körének bővítésén, a legfontosabb mégis az őshonos szőlők, például a borvidék több mint 60 százalékát kitévő, többszáz éve velünk lévő Furmint klónszelekciója, megerősítése, változó klímához igazítása. Szepsy szerint a felismerés évtizedén már túl vagyunk, az éghajlatváltozás több szempontból is tetten érhető a tokaji borvidéken.

A savtartalom csökkenése Hegyalján is érzékelhető, ami például a szüret időpontjának megválasztására is befolyással van. Az édesborok előállítása világszinten csökken, az aszúsodáshoz szükséges mikroklíma feltételei, például a páratartalom ingadozásának köszönhetően, Tokajban is olykor nehezebben jönnek létre, a szárazborok ugyanakkor könnyedebbé, gyümölcsösebbé váltak, ami összhangban van a kereslet változásával – tette hozzá a neves borász

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

2025. július 30. 16:10

Tengeri sünből készül az új „csodatrágya”, ami látványosan serkenti a saláták növekedését – laboreredmények is igazolják a hatását.

Kendertermesztők, figyelem: az EU most igazán zöld utat ad

2025. július 26. 08:10

Az EU 2028-tól a haszonnövény-kender teljes növényi részét agrártermékké minősítené, és ezzel egyidejűleg támogathatóvá tenné a virágzatot is.

Miért nem jó ötlet újravetni a lucernát ugyanarra a földre?

2025. július 25. 08:10

A lucerna képes gátolni saját magvainak csírázását és fejlődését. Az önmérgezés komoly kockázatot jelent az újravetés során.

Csökkent a mezőgazdasági halálos munkabalesetek száma

2018. december 4. 12:33

A legtöbb balesetet traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel okozták az elmúlt években, ezért ezeket az eszközöket kiemelten ellenőrzi a munkavédelmi hatóság.

A no-deal Brexit katasztrófa lenne a brit mezőgazdaság számára

2019. szeptember 7. 13:06

A brit farmerszövetség, a National Farmers Union (NFU) levelet írt Boris Johnson miniszterelnöknek, amelyben azt kérte, hogy ha Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, vámolják meg a tojás, egyes tejtermékek, kertészeti termékek és gabonafélék behozatalát.

Beporzók Napja: mindannyian tehetünk a beporzók védelméért

2020. március 11. 06:43

Ahogyan arra a március 10-i Beporzók Napja is rávilágít, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.

Belvíz: már 65 ezer hektár víz alatt - képgalériával

2018. március 20. 10:16

Az elmúlt napokban 65 ezer hektárra nőtt és várhatóan tovább növekszik Magyarországon a belvízzel elöntött terület nagysága - közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.