Az elmúlt években folyamatosan nőtt a cirokfélék termőterülete Magyarországon. Az évente mintegy 20 ezer hektáron - elsősorban takarmányozási, kisebb arányban élelmiszeripari célra - vetett növénycsoport termesztése a jövőben újabb lendületet vehet, ugyanis a hírek szerint az Európai Unió is támogatni fogja a gazdálkodókat.
Európa több mint háromszáz ciroktermesztéssel foglalkozó szakembere nemrégiben Bukarestben tanácskozott, ahol összegezték a feltörekvő ágazat helyzetét. A rendezvény legfontosabb híre az volt, hogy Brüsszel is támogatni fogja a cirokfélék termesztését, és ez a hazai gazdálkodók számára is nagyobb lehetőségeket teremthet, mondta Feczák János, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja.
– A cirokfélék viszonylag kevéssé ismert, de nagyon jó termőképességű növények – hangsúlyozta Feczák János. – A szubtropikus, a vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró teljesítményekre. Termésátlaguk tekintetében a kukoricával azonos mennyiség realizálható azonos körülmények mellett, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. Az elmúlt évben a szántóföldi növények szinte mindegyike kiválóan teljesített, a cirok is meghozta a saját kiválónak mondható termésátlagait, de a különbség nem volt annyira kiugró, mint egy csapadékszegény évben.
A világ ötödik legnagyobb gabonanövényének vetésterülete Magyarországon is folyamatosan növekszik, ma mintegy 20-22 ezer hektárra tehető. Ennek harmadán silócirok és szudáni fű terem, kétharmadán pedig az elmúlt években jelentősen felfutó szemescirkot termesztenek a gazdálkodók. Az évente betakarított 45-50 ezer tonna mennyiségből 30-40 ezer tonnát – főként Belgiumba, Hollandiába és Skandináviba – exportálnak. A termesztés mennyisége tekintetében Európában első helyen Franciaország áll, a második Olaszország, Magyarország pedig a harmadik. Világszinten az USA, Nigéria és India áll az élen.
Feczák János szerint a piacon is jelentős igény mutatkozik a korszerű hibridekre, ma már ezeket érdemes vetni. Mivel az új nemesítésű modern hibrideknek nincs vagy nagyon alacsony a tannintartalma, így az állattenyésztésben is jól hasznosíthatóak. Ázsiában például a legnagyobb baromfitakarmányt képezik. A tanninmentes cirokkal száz százalékban ki lehet váltani a kukoricát. A növény bioetanol gyártásához, biogáz előállításához is felhasználható. A cirok beltartalmát tekintve az árpához hasonlít, magas a fehérje és az ásványi anyag tartalma. Ma már egyre növekvő mértékű felhasználás tapasztalható az élelmiszeriparban is. Fokozódik az érdeklődés a magyar vonatkozású Pop Cirok és cirok liszt iránt, mely utóbbi a gluténmentes élelmiszerek fontos alapanyaga lehet.
– A magyar piac legnagyobb gondja a kiszámíthatatlanság. Jelenleg nincs olyan vállalkozás, amely a készleteket finanszírozná, így előfordulhat, hogy a hirtelen megnövekvő igények kielégítésére nincsenek azonnal mozgósítható nagyobb volumenű vetőmagkészletek. A bukaresti konferencia legfontosabb üzenete, hogy a szakma összefogott a szektor fejlődése érdekében. E mellé támogatás is lesz az unió részéről, de sokat kell még dolgozni a szemléletformálás terén, hogy az agrárium szereplői és a szélesebb társadalom is megismerje e fontos növények világszinten már ismert és felhasznált előnyös tulajdonságait.
(Vetőmag Szövetség)
