Elemzők szerint a nyári esőzések jótékony hatással voltak a kukoricatermésre az Európai Unió nagy részén, és a termés a tavalyi aszály sújtotta szint felett várható, annak ellenére, hogy Délkelet-Európában csökkent a vetésterület és tartós volt a szárazság is.
A főként haszonállatok takarmányozására használt kukorica termésének nagysága befolyásolja majd az EU ellátási piacát, miközben arról vitatkoznak a piaci szereplők, hogy meghosszabbítsák-e az ukrán gabona értékesítésének tilalmát az EU keleti államaiban.
A Consultancy Strategie Grains közel 1 millió tonnával 59,6 millió tonnára emelte az EU 2023-as kukoricatermésére vonatkozó előrejelzését, ami több mint 7 millió tonnával meghaladja a 2022-es adatot. Utóbbi 15 éves mélypontot jelentett.
Ez ellentétben állt a Strategie Grains és más megfigyelőcégek által az elmúlt hónapokban lefelé irányuló módosításokkal, miután az európai gabonaövezetek szárazságot, hőhullámokat és áradásokat szenvedtek el.
A nyári záporok, amelyek megzavarták a búza betakarítását, megnövelték a kukorica terméshozamát, amivel a gazdálkodók elkezdik behozni a már elmaradottnak látszó termést.
Franciaországban a mezőgazdasági minisztérium mintegy 300 000 tonnával 11,2 millió tonnára növelte a kukoricatermelés havi előrejelzését, ami 5%-kal meghaladja a 2022-es értéket.
A nyár közepén heves esőzések segítették a nem öntözött kukoricát, a rendkívüli szeptemberi hőhullám Nyugat-Európában pedig segítheti a növények érését.
A szántóföldeken termesztett növények esetében a napsütéssel járó forróság felgyorsítja a növekedést a hűvös, nedves nyári időszak után”
– mondta újságíróknak Benoit Pietrement, a FranceAgriMer mezőgazdasági iroda gabonabizottságának vezetője. A FranceAgriMer adatai szerint szeptember 11-ig a gazdálkodók a kukoricaterület 1%-át takarították be.
Sok eső hullott Németországban és Lengyelországban, ami javította a kilátásokat, és a Strategie Grains szerint a termelés Németországban meghaladhatja a tavalyi szintet, Lengyelországban pedig magas szinten maradhat. Németországban 3,8 millió tonna szemes kukoricát, Lengyelországban pedig körülbelül 8 millió tonnát takarítottak be tavaly.
Magyarországon a mezőgazdasági tárca 5,8 millió tonnás termést vár a tavalyi, aszály által megtizedelt 2,8 milliós terméshez képest. A magyarországi kilátások javulását azonban a becslések szerint a vetésterület rekord alacsony szintje, illetve az alföldi régió száraz augusztusi időjárása korlátozza – közölte a Strategie Grains.
A kukoricatermesztőket Európa-szerte elkedvetlenítette a tavalyi rossz termés és az olyan inputköltségek, mint a műtrágya árának alakulása, a francia mezőgazdasági minisztérium az 1980-as évek óta a legalacsonyabbra becsülte az ország termőterületét.
Eközben Spanyolországban az idei aszály arra késztette a gazdálkodókat, hogy csökkentsék a kukorica vetésterületét az öntözési korlátok miatt.
Délkelet-Európában Bulgária és Románia egyes részein kitartott a szárazság.
A kukoricatermésünket nagyon súlyosan érintette a szárazság, de nem olyan súlyosan, mint az előző szezonban”
– mondta Cezar Gheorghe, az AGRIColumn román gabonapiaci tanácsadó cég munkatársa.
A tanácsadó cég a termést jelenleg 10,5 millió és 11 millió tonna közé becsüli, szemben az eredeti 14 milliós előrejelzéssel – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva. Romániában tavaly körülbelül 8 millió tonnát takarítottak be, ami egy évtizedes távon a legalacsonyabb volt, súlyos szárazság közepette.
