Növénytermesztés

A mezei nyúl szaporodása mutatja majd meg a zöldítés sikerét

Agrofórum Online

A mezei nyúl azért lehet bioindikátor, mert élőhelyén a természetes étrendjét jórészt olyan gyomnövények, fűfélék, az utak menti cserjék hajtásai alkotják.

A mezőgazdasági területek ökológiai állapotának mérésére a mezei nyúl állományának természetes változását alapul véve dolgoz ki modellt a VadVilág Megőrzési Intézet, a mérési módszer támpontul szolgálhat majd az EU megújított közös agrárpolitikája által előírt zöldítési program teljesítésének igazolására is – mondta az intézet vadbiológusa az MTI-nek.

Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem keretében működő intézet egyetemi docense kifejtette: a mezei nyúl azért lehet bioindikátor, mert élőhelyén a természetes étrendjét jórészt olyan gyomnövények, fűfélék, az utak menti cserjék hajtásai alkotják, amelyek az ökoszisztéma egyensúlyban tartásának fontos elemei. Így, ha a mezei nyúl szaporodik, vagy az adott területen csökken a száma, jelzi, hogy az agrártermelés összhangban van-e a természet biológiai egyensúlyának megőrzésével – tette hozzá.

A környezet megóvását, a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló fokozatosan végrehajtandó zöldítési program már ez évtől kötelezi a nagyobb uniós támogatásra számító gazdálkodókat, hogy szántóföldjük egy részén ökogazdálkodásra rendezkedjenek be, a legelőket megőrizzék, és több más előírás betartásával az ökológiai egyensúly megmaradásáért tevékenykedjenek.

Munkájuk eredményének méréséhez új módszerekre van szükség, ilyen lehet a kidolgozás alatt álló modell is – emelte ki az egyetemi docens.

Első lépésként az intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattár, a vadgazdálkodók által jelentett állomány és a terítékek, az elejtett nyulak száma alapján vizsgálják a mezei nyulak állományának változását. Napjainkban hozzávetőleg 400 ezerre tehető a szántások menti mezsgyéken, gyepeken, árokszéleken élő, megbújó mezei nyulak száma.

A pontosabb mérésekhez a vadgazdálkodás munkatársai az Alföldön kijelöltek 20 mintaterületet megfigyelő pontokkal, ahol a nyulak hullatéka és esetenként az éjszakára felállított reflektorok segítségével, vadszámlálással következtetnek a létszám alakulására.

A VadVilág Megőrzési Intézet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megbízásából készíti a programot és eddig hét millió forintot fordított rá.
Szemethy László elmondta, az intézet felkészült arra is, hogy amennyiben erre megbízást kap, olyan országos rendszert építsen ki, amelynek segítségével a gazdálkodók már a jövő évtől igazolhatják, hogy eleget tettek az EU zöldítési elvárásainak.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) korábbi tájékoztatása szerint a 2015-ben induló új közvetlen uniós támogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a termelők számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés. Az új szabályok értelmében a gazdáknak diverzifikálniuk kell a növénytermesztést: állandó gyepterületeket kell fenntartaniuk, valamint a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület kell fenntartaniuk. (Az ökológiai célterület természetvédelmi célokat szolgál, állandó növénykultúrával segíti elő a biológiai sokféleség megőrzését.)

A szabályok szerint a vetésszerkezet tervezésekor a 10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre vonatkozó arányok betartásával. A “zöld” komponens a közvetlen kifizetési (nemzeti) keretösszeg 30 százalékát teszi ki.

(MTI)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvannak a legrosszabb magyar kukorica-termésátlagok, erre már nincsenek szavak

2025. október 24. 09:10

Már pár hete is rossz hírek érkeztek az idei békési kukoricatermésről, de a véglegesnek tekinthető eredmény még katasztrofálisabb lett.

Újabb csapás az aszály után, ez a kártevő már tényleg nem hiányzott a magyar földekről

2025. október 20. 09:10

Viszonylag ritkán mutat akkora aktivitást egy kártevő, mint amilyet most tapasztalnak tőle Magyarország délkeleti csücskében. A példátlan aszály után már csak ez hiányzott Békésben.

Mesteri tervet eszeltek ki a kínaiak, hét év után álltak bosszút

2025. október 19. 16:10

Elképesztő céltudatossággal érte el Kína, hogy sikerült függetlenítenie magát egy fontos mezőgazdasági területen az USA-tól. A játszma végjátéka éppen a szemünk előtt zajlik.

Ijesztő állatok pusztítanak a silókukoricában, a vadkárok háromnegyedét ezek okozzák

2025. október 18. 13:10

Veszélyes vadak tanyáznak ilyenkor a mezőgazdasági táblákon Erdélyben, ahol a kombájnok nem akármilyen ragadozókat ugratnak ki a növények közül.

Változnak a zöldítés követelményei!

2022. március 23. 18:48

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a több elemből álló uniós válságkezelési javaslatcsomag részleteit.

Párbeszéd egy versenyképes, de zöldebb mezőgazdaságért

2021. február 10. 17:06

A területalapú agrártámogatásokhoz szilárd zöld intézkedés- és előírásrendszert kell kialakítani.

Zöldtrágya vagy takarónövény – mi a különbség?

2021. július 6. 05:47

3-5 év alatt jelentős szervesanyag-növekedés érhető el a talajaidban, különösen akkor, ha a talajmegújító technológia minél több elemét alkalmazzuk.

Vadászkamara: „nem feltétlenül a zöldítés eszköztárával volt a gond”

2021. április 12. 07:38

A zöldítés eddigi tapasztalatairól, a vadgazdálkodók törekvéseiről, a versenyképességről és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségeiről, az agrártáj értékeinek megmentéséről Hajdu Márkkal, az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársával beszélgettünk.

Házikert Képgaléria Videó