A klímaváltozás és mezőgazdaság kapcsolatáról volt szó a tudományünnep egyik előadásán.
A klímaváltozás és mezőgazdaság kapcsolatáról volt szó a tudományünnep egyik előadásán. A Kárpát-medence térségében a nyári csapadék jelentős csökkenése, ugyanakkor a téli csapadék növekedése várható, ami a hazai mezőgazdaság számára nagyon kedvezőtlen lehet.
Valóban soha nem látott klímaváltozás zajlik napjainkban a Földön? Mire számíthatunk az előttünk álló évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs ambiciózus célkitűzései? És hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre adott választ a Magyar Tudomány Ünnepe egyik kiemelt előadásán november 7-én Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató.
A műholdas és a felszíni műszeres mérések hosszú idősorai alapján a globális melegedés mértéke 1901 és 2012 között 0,9 °C volt. Az utolsó három évtizedben a felszín közeli léghőmérséklet egyre növekedett, s mindhárom évtized átlaghőmérséklete egyértelműen meghaladta a megelőző összes évtizedét 1850 óta. Mindezzel párhuzamosan a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedett.
Bartholy Judit meteorológus, az MTA doktora előadásában éghajlati modellek alapján arról beszélt, hogy mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben. Mivel nem tudható pontosan, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok fognak lejátszódni a jövőben, többféle forgatókönyvet, optimistább és pesszimistább változatot is figyelembe kell venni. A becslések szerint nagyon valószínű, hogy a 21. század végére a globális melegedés mértéke meghaladja a 2 °C-ot. Ugyancsak nagyon valószínű, hogy a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és időtartama jelentős mértékben növekedni fog. A várható változásokra való felkészülés és az alkalmazkodás szempontjából kulcsfontosságú a 2015. végi párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás, mely a kibocsátás nagyon jelentős mértékű csökkentését tűzte ki célul.
A Kárpát-medence térségében a nyári csapadék jelentős csökkenése, ugyanakkor a téli csapadék növekedése várható, ami a hazai mezőgazdaság számára nagyon kedvezőtlen lehet. A változó klíma növénytermelésre gyakorolt rövid és hosszabb távon várható hatásairól számolt be előadásában Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora a martonvásári fitotronban, Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezésében végzett kutatások eredményei alapján.
A fitotron növénynevelő egységeiben a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a növényi kísérletek. A kamrákban a növényi élet számára fontos környezeti tényezők szabályozhatók, és a Föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók. A fitotronban lehetőség van arra is, hogy a klíma egyes elemeinek hatását a növényi életre külön-külön is meghatározzák.
Veisz Ottó és kutatótársai a globális klímaváltozás legfontosabb összetevőinek vizsgálatával megállapították, hogy a növényfajták miként reagálnak a megnövelt légköri szén-dioxid-koncentrációra, a megemelt hőmérsékletre, a víz hiányára és az ezek által együttesen kiváltott stresszhelyzetekre. A genotípusok között tapasztalt különbségek lehetőséget nyújtanak a megváltozó környezeti feltételek mellett is jobb alkalmazkodóképességű génkombinációk hagyományos és molekuláris nemesítési módszerekkel történő létrehozására, valamint új fajták előállítására.
Szó esett a fontosabb stresszfaktorokat jelentő időjárási eseményekről, és az érdeklődők – elsősorban a kalászos gabonák nemesítésén keresztül – megismerkedhettek a védekezés és kárenyhítés lehetséges eszközeivel, illetve módszereivel.
(mta.hu/NAK)
