Jelen időszakban, de még a betakarítás előtt érdemes elgondolkodni az idei termés betárolásán, a minél kisebb raktározási és terményfertőtlenítési költségek elérésén.
Jelen időszakban, de még a betakarítás előtt érdemes elgondolkodni az idei termés betárolásán, a minél kisebb raktározási és terményfertőtlenítési költségek elérésén. Van mit spórolni ebben a tekintetben, hiszen a hazai terményfertőtlenítési tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran csak az utolsó pillanatban, a lehető legdrágább megoldással teszik sokan eladhatóvá a korábban megtermelt árut. A raktári kártevők elleni védekezés nem valami ördöngős praktikák halmaza, kellő odafigyeléssel és némi körültekintő gondoskodással súlyos összegek takaríthatók meg a termesztők számára.
Raktártakarítás, felesleges anyagok, gépek eltávolítása az első lépés
A betakarítási időszak elején először is célszerű teljesen tisztára kitakarítani a raktárainkat. Ez sok helyen nehézségekbe ütközhet, mivel még van az előző évről betárolt, vagy bármilyen okból, de a raktárban levő termény. Az ilyen maradékot célszerű egy raktárba összpontosítani és áttárolás után fertőtleníteni. Ez történhet akár gázosítással, akár permetezéssel, de lényeges: a korábbról ott maradt termény minél jobban el legyen szigetelve az idei terménytől és le legyen fertőtlenítve. Sokszor az ilyen bent maradt tételek a fertőződés megindítói.
A korábbi évek hasznos terményeinek, árualapjának egy helyre gyűjtése, fertőtlenítése sokak számára magától értetődő dolog. Viszont az, hogy a raktár az ténylegesen raktár, és nem mindenféle gyanús eredetű dolgok stb. tárhelye, már nem! A betárolás előtt célszerű minden nem oda való dolgot eltávolítani a raktárakból. Sok ilyen dolog lehet, amely egyébként természetesnek tűnően a raktárban kap helyet, bár ott semmi keresnivalója.
Mindenekelőtt száműzni kell a különböző alkalmi üzletek stb. kapcsán ott elheverő 1-2-x zsáknyi valamilyen terményt, amit majd valamikor valaki elvisz, ilyen-olyan célra. Nagyon sok esetben ezek a régi, zsákos termények a fertőzések kiindulópontjai. Gyakran a zsáknyi, ki tudja, milyen előéletű gabona már szinte mászik a benne nyüzsgő kártevőktől. Ilyen esetekben ne a fertőtlenítést válasszuk, hanem a radikális eltávolítást. A fertőtlenítés majd csak ez után következhet.
Egyúttal el kell távolítani a raktárból minden olyan eszközt, gépet stb., ami nem a terménytárolás tartozéka. Minden gépi eszköz egyúttal jó búvóhely a kártevőknek, és a benne elheverő termény miatt a károsítók meg is maradhatnak, akár szaporodhatnak is.
A raktárak, főleg nyáron, hűvös, árnyékos jellegüknél fogva ideális búvóhelyei is a károsítóknak. Viszont elég egyetlen, a boltban vett, moly által fertőzött zacskónyi liszt, és pár hónap múlva súlyos százezreket költhetünk el a kiszabadult pár molylepke utódainak kiirtására.
Ha a raktárban ott rendszeresen munkát végző, vagy beépített gépezet található, akkor a fertőtlenítés során a fertőtlenítésnek mindenképpen arra is ki kell terjednie! Nincs értelme sem permetezéssel, sem gázosítással úgy végezni raktár fertőtlenítést, hogy közben a raktárban állandóan használatos gépek, terménymozgató szerkezetek fertőtlenítés nélkül maradnak. Ez biztos visszafertőződési forrás!
Beázások megszűntetése, szigetelés
A felesleges anyagok, gépek stb. eltávolítása után célszerű átnézni a raktárat és környezetét, hogy hol történhet beázás, vagy vízzel történő érintkezés. Víz juthat a betárolandó terménybe beázás, vagy kondenzációs csepegés útján is. A raktárban dolgozók általában ismerik ezeket a helyeket, de a probléma lokalizálása mellett igencsak ildomos tenni valamit azok megelőzése érdekében is. Sokszor alulról, vagy a falak tövén oldalról ázik a raktár, amelyet a külső talajszint megemelkedése okoz (1. kép). Ilyenkor elég egy árok ásása körben, hogy a vizes talaj ne nedvesíthesse a raktár falát.
1. kép: Alulról ázó raktár – nedves falazat
Beázásoknál sokszor elég egy kis tömítőanyag a tetőre. Kondenzációs csepegésnél viszont gyakran egy-egy hosszú szegecsfej, vagy csavarszár mentén indul meg a cseppek áradata lefelé (2. kép). Ilyenkor a kiálló rész eltávolítása már önmagában is gyakran megoldhatja a problémát.
2. kép: Kondenzációs eredetű ázás a nyílászárónál
Szintén fontos feladat a tároló falazatának ellenőrzése. Ahol a fal – bármely anyag legyen is – sérült, ott a kártevők a külső, nedves, fertőzött halmokból folyamatosan fertőzhetik a betárolt terményt (3. kép). Ilyen esetekben a betárolás előtt a raktár falazatát mindenképpen helyre kell állítani.
3. kép: Sérült oldalfal – kiváló lehetőség a fertőződésre
Sok esetben a raktárat belülről és alulról fóliával szigetelik. Ezzel nem is lenne gond, ha a fólia abszolút sérülésmentes lenne, ha viszont nem az, úgy fennáll a folyamatos vizesedés veszélye. Az a gyakorlat, hogy a falszintnél alacsonyabb padozatú raktárat fóliával szigeteljük el a talajtól, esetleg még nedvszívó anyaggal is segítjük a száradást, nagyon káros. Nedvességet a raktárban semmiképp, semmiféle megoldással se tartsunk vissza. Főképp ne fólia mögé/alá rakott szalmabálával. Ezzel az utóbbi rossz megoldással egy állandó, a fertőtlenítéseknek nagymértékben ellenálló kártevő-rezervoárt alakítunk ki. Itt is visszaköszön az az alapelv, hogy ami nem a raktárba való (pl. szalmabála), azt ne is tartsuk ott, semmiféle indokkal (4. kép).
4. kép: A károsítókat segítő, helytelen raktározás
A fertőtlenítés a takarítás után következhet
A raktár (és környezete!) rendbe rakása után a raktár belsejét minél alaposabban meg kell tisztítani. Ez fontos, részben a por, részben a korábbi, fertőzött maradványok végett. A por miatt a későbbi permetezések cseppjei összeállnak, gázosítás során meg a por rengeteg gázt köthet meg. A fertőzött maradványok esetleg elkerülvén a fertőtlenítést, gyors visszafertőződést tudnának előidézni.
A raktár kitakarítása nemcsak esztétikai szempont, hanem kemény üzleti megfontolások indokolják! A tisztítás során ügyelni kell, hogy az oszlopok, tartópillérek rácsozata, gerendák csatlakozásai környékéről is elkerüljön a (sokszor 10 éves) terménymaradék, amely mindenféle károsító melegágya lehet.
A raktárak kitakarítása után következik azok fertőtlenítése. Alapszabály: tiszta terményt csak tiszta, fertőtlenített raktárba tároljunk be! Ennek megfelelően a raktárat, függetlenül annak korábbi fertőzöttségétől vagy mentességétől, fertőtleníteni kell.
Raktárfertőtlenítés céljára mind permetezéssel, mind gázosítással kijuttatható készítmények hosszú sora áll rendelkezésre. Célszerűnek látjuk ugyanakkor megjegyezni, hogy a szántóföldi növényvédelem során alkalmazott egyes rovarölő szerek ilyetén való felhasználása nemcsak tilos és veszélyes, hanem jó eséllyel hatástalan is. A szántóföldi gyakorlatban alkalmazott készítmények java része beszívódik a raktár beton vagy tégla falazatába. Később az arra járó károsító nem találkozhat vele, hiszen a hatóanyag a falban, a kártevő meg azon kívül van.
Nyilvánvalóan vannak sikeres ilyen technológiájú irtások, de ez a siker egyedül a jó takarításnak köszönhető ilyenkor, illetve annak, hogy a károsító populáció (köszönhetően a takarításnak) mozgásban volt és le lehetett a kártevők testét permetezni. Ez az alkalom ritka, és lehet, hogy egyszer sikeres, de legtöbbször visszaüthet.
Az engedélyokirattól eltérő inszekticid-felhasználás mind amellett, hogy jó esélyt ad a kártevők továbbéléséhez, tilos, a hatóság szankcióit vonja maga után. De ennél sokkalta többe kerül, amikor a terményt kiszállítás előtt ismét fertőtleníteni kell, mivel a spórolós technológiájú előzetes raktárfertőtlenítés nem volt képes ellátni azt a feladatot, amelyet meg kellett volna oldania.
A most betakarításra kerülő termények védelme során nagyon sok olyan, minimális költséggel végrehajtható elem van, amelyek segítségével a rendkívül drága terménygázosítás elhagyható, vagy legalábbis részben csökkenthető a kezelés száma és a kezelt termény volumene. Ésszerű élni ezzel a lehetőséggel!
Hertelendy Péter
Agrofil SzMI Kft., Püski
