A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szója jobban ellenáll a klímaváltozásnak, mint a kukorica. Eközben pedig a termelési költsége is kisebb arányban emelkedik. Tényleg a szója lehet az egyik menekülőút az elképesztően magas műtrágyaárak idején? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettem.
Az ember néha már úgy érzi, hogy elcsépeltek azok a kijelentések, hogy „a gazdák újabb kihívásokkal szembesülnek”, vagy hogy „az előttünk álló szezon nehezebb lesz, mint a korábbiak”. Erre olyan folyamatokkal szembesülünk, amikre talán még a legrosszabb forgatókönyvek szerint sem számíthattak a termelők…
Mindenki számára ismert, hogy tavaly nyáron megkezdődött a gáz árának emelkedése, és ez a folyamat nem állt meg. Ennek is köszönhető, hogy bekövetkezett az a rendkívüli műtrágya-áremelkedés, amivel a gazdálkodók is szembesültek. Ha a kukoricát nézzük, akkor ez a tavalyi termesztési költségekben még nem jelentkezett, viszont országosan meglehetősen szolid, mindössze 6 tonnás kukoricahozam nehezítette a gazdálkodók életét. Ezt enyhítette a rendkívül magas terményár, ami tavaly ősszel még kompenzálni tudta a termelőket. Úgy is, hogy a szárítási költségek szintén emelkedtek. A jelenlegi folyamatokat látva viszont nem kizárt, hogy jövőre ennél sokkal rosszabb lesz az összkép. Az inputanyagok árában már látjuk, hogy a költségek drasztikusan megnövekedtek.
A kukorica elmúlt évéhez képest a szójával kapcsolatban mik voltak a tapasztalatok?
A szója esetében nem volt olyan mértékű a termésátlag csökkenése, mint a kukoricánál. A 2020-as 2,7 tonna/hektárhoz képest 2021-ben 2,6 tonnát takarítottak be. A kukoricánál ez a korábbi 8,6 tonnához képest 6 tonna lett országos átlagban. Ráadásul, ahogy ezt említettem is, a kukoricatermesztők az évet egy rendkívül magas szárítási költséggel zárhatták, amit a szója esetében a korábbi, 000-ás vagy 00-ás fajtákkal el lehetett kerülni. A szójánál azt is látni kell, hogy az eladás időpontjától függően az értékesítési ár akár 200 000 Ft fölé is emelkedhetett, amihez hozzá lehet venni a 60-70 ezer forintos terméshez kötött támogatást. Ez azt jelenti, hogy 1 tonnás, sőt technológiától függően még akár ez alatti eredménnyel is el lehetett érni az önköltség szintjét. A szójával tavaly – az országos termésátlagokat nézve – nagyobb profitot lehetett realizálni, mint a kukoricával.
Tekintsünk előre a következő, 2022-es szezonra. Mi várható a két növény párhuzamba állításakor?
A kukorica termelési költsége természetesen technológiától függ, de az vélhetően messze meghaladhatja majd a hektáronkénti 400 ezer forintot. Az tehát biztos, hogy elképesztően megemelkedik az önköltség 2022-ben. Emiatt a termelők nagy intenzitással keresik az alternatív növényeket, amelyek kevésbé függenek a pótlólagos tápanyag-utánpótlástól. Tapasztaljuk, hogy a szója iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés hazánkban.
A szója ugyanis – bár erről a szakemberek véleménye megoszlik – akár nitrogénműtrágya-pótlás nélkül is eredményesen termeszthető. A megcélzott termésszint függvényében pedig foszforból és káliumból is kevesebbre van szüksége, mint a kukoricának.
2021-ben nagyjából átlagosan 240 ezer forinttal számoltátok a szója önköltségét.
Igen és ez természetesen szintén emelkedni fog, de nem olyan mértékben, mint a kukoricánál. Hangsúlyozom, hogy ez még csak becslés, de jelenleg nagyjából 300-330 ezer forinttal kalkulálhatjuk a szójatermesztés 2022. évi átlagos költségét. Ez nagyjából az előző évhez képest 25-35 százalékos emelkedést jelentene. Kukorica esetében már most 60-80 százalékról hallani. Aki a „takarékosabb” megoldást keresi, az a szója mellett dönt. Ráadásul az elmúlt 5 év tapasztalataiból azt is látjuk, hogy a klímaváltozás miatt kialakul bizonytalan környezetben a biztosabb pont a szója. Míg a kukorica termésátlagának kilengése ebben az időszakban a szélső értékeket nézve 30 százalék volt, addig a szójánál ez csupán 11 százalék. A szója tehát sokkal klímaválság-állóbb, kisebb kockázattal volt az elmúlt 5 évben termeszthető.
Ettől függetlenül nem biztos, hogy a szója mindenki számára tökéletes választás. A sok előny mellett beszéljünk egy kicsit a kockázatokról is.
A legnagyobb kockázat, hogy a szója egy tudásigényes növény. Ezért felértékelődik az új szójatermelőknek nyújtott szakmai segítség. A Karintia Kft. határozott véleménye, hogy a kapcsolat a termelővel nem korlátozódhat „csupán” a vetőmag értékesítésére. Mi szívesen végigkísérjük a partnereinket a sikeres szójatermesztés útján. Azt javasoljuk a gazdáknak, hogy minden kérdésükkel forduljanak a vetőmag-forgalmazójukhoz, mert szükségük lesz a naprakész, korrekt tanácsokra.
A szója vetésterülete tehát jelentősen megnövekszik 2022-ben?
A felfokozott érdeklődést már most látjuk. De azt is, hogy várhatóan nagyobb lesz az érdeklődés, mint amilyen lehetőséget a hazai vetőmag-előállítás biztosítani tud. A magyarországi vetőmag-szaporítóterület ugyanis tavaly némi csökkentést mutatott, ami mellett 3-4 százalékkal kisebb lett a termés is. Ebből kiindulva tehát elmondhatjuk, hogy kevesebb vetőmag áll idén rendelkezésre.
