Kezdeményezték a Magyar Szója Egyesület megalakítását, amely jó eséllyel a közeljövőben jogi formát ölt.
A szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeni lehetőségei címmel tartotta évösszegző rendezvényét a Magyar Szója Nonprofit Kft. 2015. november 17-én az FM Darányi Ignác termében. Rövidesen egyesületté alakulunk – mondta zárszavában Seiwerth Gábor ügyvezető igazgató.
A közel teltházas rendezvényen szinte mindenki megjelent (majdnem azt írtam, aki számít), aki érdeklődik a szójatermesztés és feldolgozás iránt. Akik pedig valamilyen okból kényszerültek távol maradni, lapunk januári számából értesülhetnek az elhangzottakról.
Gergely Márta a Közgazdasági főosztály EU referense előadásában áttekintette a 2015-ös évet, és tájékoztatást adott az éppen aktuális támogatásokról, benne a szójatermelőket megillető „területalapú” támogatásokról is.
Dr. Gyuricza Csaba az MVH elnöke a termeléshez kötött támogatásokról beszélt és elemezte a különböző helyeken és környezetben elért termésszinteket. (Úgyis, mint a növénytermesztésben járatos egyetemi oktató – a szerk.) Felvetítette azokat a sarkalatos technológiai elemeket, amelyek a szójatermesztés eredményességét befolyásolják. Kiemelte azt a három faktort, amelyek a termés szempontjából döntő fontosságúak: a termőhely alkalmassága, az agrotechnika, és a vetés körülményei, benne a gyomirtás is.
Megállapította, hogy az igénylők mindössze 1 %-át kellett a támogatottak köréből kizárni. A kifizetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy sikerült elérni Brüsszelben, hogy ez évtől a területalapú támogatások kifizetése már októberben megkezdődhetett. A támogatási összeg 70 %-át vehették fel a gazdák előlegként.
Papp Gergely a NAK főigazgató-helyettese úgy kezdte előadását, hogy tíz évvel ezelőtt egy asztal mellett is elfértek volna azok, akik a szója ügyét képviselték, most megtöltöttünk egy ekkora termet; remélem, tíz év múlva tízszer ennyien leszünk. Beszélt a szójatermesztés ügyének kamarai támogatásáról a falugazdász hálózaton keresztül, és arról a pályázati lehetőségről (EIP-AGRI), amely a közeljövőben kiírásra kerül, és amely az olyan kezdeményezéseket, mint a szójatermesztés és -feldolgozás egyértelműen támogatni fogja.
Érdiné dr. Szekeres Rozália FM főosztályvezető, a GMO jelölésekről beszélt. Magyarország ebben a tekintetben, gyermekcipőben jár. A nyugat-európai országok ebben a tekintetben (is) jóval előttünk járnak. Hazánkban ez a jelölési rendszer a közeljövőben kerül bevezetésre.
Átfogó ismertetést kaptunk a DUNA Szója Szövetség működéséről Marija Kalentic regionális igazgató előadásában (Seiwerth Anna közreműködésével, aki a tolmács szerepét látta el.)
A szervezet egyre hatékonyabban, és egyre több ország, illetve szervezet kapcsolódásával működik. Céljuk, hogy Európában minél szélesebb körben terjesszék a szójatermesztés lehetőségeit és fontosságát. A GMO-mentes szójára ma korlátlan igény mutatkozik az élelmiszer- és takarmányiparban.
Nyugat-Európában már megjelentek ezek – hús- tejtermék továbbá tojás-, amelyek GMO-mentes szójatakarmányok felhasználásával nevelt állatoktól származnak és kerülnek forgalomba.
Örömmel láttuk, hogy több hazai, a szójatermesztésben és feldolgozásban érdekelt szervezet is részt vesz a Duna Szója Szövetség tagjaként az ott folyó fejlesztési munkákban. (Magyar Szója Nonprofit Kft., Galldorf Zrt., és még néhány szervezet.)
Dr. Balikó Sándor, úgyis mint az MSZN Kft. alapító tagja, a szójatermesztés 2015. évi tapasztalatairól beszélt. Tudjuk, az időjárás nem kedvezett a szójának. A 2014. évi 2,6 t/ha-os országos átlag, meg a beígért támogatás hihetetlen mértékben megnövelte a szójatermesztési kedvet, és közel 80 ezer ha-on vetettek idén szóját. Az időjárás viszont csak azoknak kedvezett, akik tudnak szóját termeszteni. Idén közel száz százalékos betakarítottságnál várhatóan 1,9 t/ha termésátlagra számíthatunk országosan.
Elemezte – Bárány Sándor és Fülöpné Kuszák Katalin, illetve Szekrényes Gábor adataira hivatkozva a szójatermesztés kritikus technológiai elemeit, kezdve a terület megválasztásával és folytatva a gyomirtással. Külön figyelmet szentelt a fajtakérdésnek, a vetéstechnológiának (optimális növényállomány – sor- és tőtávolság). Kritikus technológiai elem a betakarítás is, amelyen sokat nyerhetünk, de veszíthetünk is.
Arra a felvetésre, hogy lesz-e jövőre százezer hektár szója Magyarországon, kissé tamáskodva válaszolt: jó lenne, de fel vagyunk rá készülve?
Dr. Tikász Ildikó, az AKI munkatársa igencsak próbára tette a hallgatóság figyelmét. Annyi táblázatot vetített fel, hogy alig tudtuk követni. (Ezzel az elemzéssel majd 2016-ban megjelenő olajnövények technológiáit – repce, napraforgó, szója – bemutató extra lapszámunkban találkozhatnak majd olvasóink.)
Előadásának végső kicsengése, a szóját a kukoricával összehasonlítva, megállapította, hogy a kedvező években a két növény fej-fej melletti nyereséget termel. A rosszabb években, – így az idén is – a támogatás segíti a szóját a kukoricánál jobb pozícióba.
Fülöp Péter kereskedelmi igazgató az UBM munkatársa – a szervezők kérését tiszteletben tartva – nem beszélt (egy szót sem) az általa képviselt cégről, de annál alaposabb áttekintést adott a világ szójatermesztéséről és a fejlesztés lehetőségeiről, távlatairól. (Erről is olvashatnak majd a későbbiekben.)
A zárszó előtt szóra bírtuk Szépe Ferencet az FM Mezőgazdasági Főosztályának vezetőjét. Évekkel ezelőtt fehérjeprogramot indítottunk – mondta a főosztályvezető. Ennek része, de csak része a szója, mint a legjelentősebb fehérjetakarmány. Örvendetes, hogy ilyen eredményeket sikerült a szójatermesztésben elérni, amely a jövőben akkor lehet eredményes, ha képzéssel, felkészítéssel, oktatással párosul.
– Amelyekhez bizonyára tud majd forrásokat is biztosítani az FM – vetette közbe Seiwerth Gábor.
– Keressük a megoldást – válaszolta Szépe Ferenc.
Seiwerth Gábor ügyvezető bejelentette, hogy kezdeményezték a Magyar Szója Egyesület megalakítását, amely jó eséllyel a közeljövőben jogi formát ölt. Szeretnénk – mondta az ügyvezető –, ha az egyesületünkhöz minél többen csatlakoznának a kollégák, akik a szójatermesztésben és feldolgozásban érdekeltek, mert így nagyobb erőt tudnánk felmutatni, és az érdekeinket érvényesíteni a GMO-mentes szójatermesztés fejlesztése érdekében.
Végül ne feledjék!
A rendezvény moderátoraként ismét előhozakodtam egy szlogennek is beillő ferdített idézettel: „A Huxlay után szabadon „szóma” – helyett: Szója, ha mondom, segít a gondon… (Ezt még sokszor fogják olvasni!)
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
