A tritikálét elsősorban takarmányozási célokra használják, az elmúlt években végzett kutatások azonban azt mutatják, hogy az új nemesítésű fajták olyan tulajdonsággal bírnak, amelyek lehetőséget teremtenek az emberi élelmezési célú felhasználására.
A jelenleg elsősorban takarmányként termesztett tritikálé élelmezési hasznosítását segítő kutatások fejeződtek be Szegeden, olyan lisztkeverékeket hoztak létre, amelyek elterjedhetnek a közfogyasztásban is – tájékoztatta a Gabonakutató Nonprofit Kft. az MTI-t.
A tritikálé a búza és a rozs hibridjeként nemesített 130-140 éves növény. Kiválóan termeszthető rosszabb tápanyag-ellátottságú területeken, jól viseli a szélsőséges időjárási körülményeket, ugyanakkor kiemelkedő hozamokra is képes. A gabonafélék közül Magyarországon rozsbúzából termett a legtöbb, 13 tonnát is meghaladó mennyiség egy hektáron.
A tritikálét elsősorban takarmányozási célokra használják, az elmúlt években végzett kutatások azonban azt mutatják, hogy az új nemesítésű fajták olyan tulajdonsággal bírnak, amelyek lehetőséget teremtenek az emberi élelmezési célú felhasználására.
A tritikálé rostjai lassabban szívódnak fel, növelik a teltségérzetet, így fogyókúrához is kiválóan használható. Jótékony hatással van a bélműködésre, gátolja a vastagbéldaganatok kialakulását – közölte Ács Péterné, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. laborvezetője. A szakember hangoztatta, hogy magasabb rost- és ásványianyag-tartalom jellemzi a tritikálét a búzához képest, de az emberi szervezet számára könnyebben feldolgozható, mint a rozs.
A szegedi Diabet Trade Kft. és konzorciumi partnerei – a Gabonakutató Nonprofit Kft., a Szeredi és Társai Kft., valamint a Mórahalmi Rozsmalom Kft. – közelmúltban zárult, 277 millió forintos uniós támogatással megvalósult csaknem 400 millió forintos összköltségvetésű kutatási programjában létrehoztak három lisztkeveréket, amelyek tritikálét is tartalmaznak. Ezek egyike a dietetikus lisztkeverék, amely szénhidráttartalma 15-20 százalékkal alacsonyabb, mint a búzáé. Kísérleti pékségekben már kaphatók az ezekből sütött kenyerek, de a szakemberek szeretnék bővíteni az együttműködők körét, illetve elérni, hogy ezek az egészségmegőrző termékek a gyermekétkeztetés Minta Menza programjába is bekerüljenek.
A lisztkeverékek kifejlesztése mellett a kétéves kutatási programban a faj nemesítését, a vetőmagtermelését szolgáló biotechnológiai kutatásokat, magas biológiai értéket hordozó bázis vetőmag előállításának módszertani kutatását, valamint agronómiai modellkísérleteket végeztek a kutatók.
(MTI)
