Növénytermesztés

Baktériumok és a nitrogénhasznosulás

Corteva Agriscience – Sajtóközlemény

A magas műtrágyaárak és az ásványi nitrogén-műtrágyázás fokozódó korlátozásai mellett, a mezőgazdaságban egyre nő az érdeklődés a nitrogén, mint terméshozamot nagyban meghatározó tápanyag alternatív ellátási forrásai iránt.

Az egyre szigorodó európai szabályozások és a mezőgazdasági fejlesztő-gyártó vállalatok fenntarthatósági törekvései az innováció, a biológiai és azon termékek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozzák, melyek hosszú távon segítik a magyar gazdaság fenntartható fejlődését is.  

Ugyan a Föld levegőjének 78,08 %-a nitrogén, ennek megkötését önállóan a növények nem képesek elvégezni. A növények tápanyagellátásának egyik lehetősége a levegőből történő nitrogénellátás technológiája nitrogénmegkötő baktériumok felhasználásával. Ehhez, mint a legtöbb növénytáplálási folyamathoz, szükséges a baktériumok, mikroorganizmusok jelenléte és együttműködése a növénnyel.

A természetben többféle baktérium létezik, amelyek segíthetnek megkötni a légköri nitrogént:

  • Szimbiotikus baktériumok (Rhizobium, Bradyrhizobium, Azorhizobium, Sinorhizobium, Frankia) – ezek a baktériumok a növényekben gümőket, csomókat alkotnak, amelyek lehetővé teszik a légköri nitrogén megkötését. Tevékenységük csak azokra a növényekre korlátozódik, amelyek ezt lehetővé teszik a hüvelyesekre.
  • Nem-szimbiotikus baktériumok (Azotobacter, Azospirillum, Pseudomonas vagy Azomonas) – ezek a baktériumok a talajban élve kötik meg a légköri nitrogént és a növény számára felvehető formává alakítják át anaerob körülmények között (oxigénhez való hozzáférés korlátozott).
  • Endofiták (Methylobacterium, Herbaspirillum, Gluconacetobacter) – ezek a baktériumok bejutva a növény belsejébe, a földfelszín feletti növényi részekben szabadon mozogva biztosítanak nitrogént a növények számára, függetlenül attól, hogy van-e felvehető nitrogén a talajban.

Methylobacterium symbioticum nitrogénmegkötő baktériumok a nyitott sztómán keresztül jutnak be, és telepednek meg a növényben, ahol a szaporodásuk a növény növekedésével párhuzamosan zajlik. Ezáltal eljutnak a fiatal, zöld növényi részekbe is, mely révén a baktérium kolonizálja a növény teljes föld feletti részeit. A légköri nitrogént a növény számára felvehető és hasznosítható formává alakítják át, amely közvetlenül beépül az aminosavakba, azaz a növény alapvető építőköveibe. A baktériumok szimbiózisban élnek a növényekkel. A növények növekedése során kibocsátott metanolt használják energiaforrásként a növekedésükhöz és fejlődésükhöz.

A Corteva Agriscience globális mezőgazdasági kutató-gyártó vállalat 2030-as fenntarthatósági törekvéseinek megfelelően, nagy hangsúlyt fektet termékei környezetbarát megújítására. A cég továbbfejlesztette nitrogénmenedzsment portfóliójának termékeit és az elmúlt évek során több, biológiai készítményeket gyártó vállalattal írt alá megállapodást. A vezető, biológiai készítményeket gyártó Symborggal aláírt egyezség részeként a Corteva számos európai ország piacára vezetheti be a BlueN® tápanyag hasznosulást optimalizáló terméket, mely természetes módon javítja a növények táplálását az optimális termés érdekében. A termék magyarországi engedélyezése folyamatban van.

A Corteva Agriscience innovatív, természetes eredetű biostimuláns terméke a BlueN® a Methylobacterium symbioticum SB23 szelektált törzsbe tartozik, és segít a levegőből származó nitrogént hozzáférhetővé tenni a növény számára. Így alternatív, kiegészítő nitrogénforrást biztosítanak, valamint potenciálisan csökkentik a műtrágya használatából származó üvegházhatású gázok kibocsátását.

A Corteva egyedülálló BlueN® biostimuláns terméke tavaly debütált Európa számos országában, ahol a gazdálkodók örömmel fogadták és elégedettek a termékkel.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ekkor érkezhet az első hó, meglepően közel állunk hozzá

2025. november 5. 13:10

Lesz-e kemény tél és havazás, hótakaró, ami megvédi az őszi vetéseket? A válasz ma még bizonytalan, de a meteorológusok jósolni már tudnak.

Verjük ki a fejünkből az áprilisi kukoricavetést? Izgalmas kísérlet hozott megdöbbentő eredményt

2025. november 4. 09:10

Az idei év is megmutatta, micsoda lutri a kukoricatermesztés – nemcsak Magyarországon, de globálisan is. A gazdák máris drasztikus váltáson törik a fejüket.

Rejtélyes módon fejlődött harsány zöld kukorica a csontszáraz talajban, de van vele egy óriási bökkenő

2025. november 1. 13:10

Lehet csapadék és öntözés nélkül kukoricát termeszteni? A válasz nem lehet egyértelműen tagadó, amint azt egy különös eset is mutatja.

Nincs annál rosszabb ötlet, mint sós vízzel öntözni – kipróbálták, ez történt a növényekkel

2025. október 30. 09:10

Ha van elég víz a Földön, miért szomjaznak egyre többet a kultúrnövényeink? A sós víz öntözésben való felhasználási lehetőségeit kutatták, érdekes következtetésekre jutva.

Téli csócsárlókártétel nyomai a gabonatáblákon

2023. március 11. 07:34

A „Határszemle” rovatban az ősz során már szóba került a gabonafutrinka lárvájának, a csócsárlónak az őszi kalászosokban jelentkező kártétele. E kártevő esetében megvan az elméleti lehetősége annak, hogy enyhe időjárás esetén a tél során is folyamatosan károsításon. Ahogyan ez az elmúlt télen is történt!

Termésstabilitás az új Syngenta repce genetikával

2023. június 30. 09:48

A repcetermesztés sikeressége több tényezőből áll össze. Ennek egyik alappillére a vetőmag, azaz a megfelelő repcehibrid kiválasztása.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: aktívak a repceormányosok, helyezzünk ki fogólapokat!

2023. február 21. 09:04

Bár még csak február utolsó harmadában járunk, a szabadföldi növénytermesztésben pezseg az élet.

AM: cél a hosszútávon fenntartható vízgazdálkodás kialakítása

2022. december 8. 09:32

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó.