Növénytermesztés

Baktériumok és a nitrogénhasznosulás

Corteva Agriscience – Sajtóközlemény

A magas műtrágyaárak és az ásványi nitrogén-műtrágyázás fokozódó korlátozásai mellett, a mezőgazdaságban egyre nő az érdeklődés a nitrogén, mint terméshozamot nagyban meghatározó tápanyag alternatív ellátási forrásai iránt.

Az egyre szigorodó európai szabályozások és a mezőgazdasági fejlesztő-gyártó vállalatok fenntarthatósági törekvései az innováció, a biológiai és azon termékek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozzák, melyek hosszú távon segítik a magyar gazdaság fenntartható fejlődését is.  

Ugyan a Föld levegőjének 78,08 %-a nitrogén, ennek megkötését önállóan a növények nem képesek elvégezni. A növények tápanyagellátásának egyik lehetősége a levegőből történő nitrogénellátás technológiája nitrogénmegkötő baktériumok felhasználásával. Ehhez, mint a legtöbb növénytáplálási folyamathoz, szükséges a baktériumok, mikroorganizmusok jelenléte és együttműködése a növénnyel.

A természetben többféle baktérium létezik, amelyek segíthetnek megkötni a légköri nitrogént:

  • Szimbiotikus baktériumok (Rhizobium, Bradyrhizobium, Azorhizobium, Sinorhizobium, Frankia) – ezek a baktériumok a növényekben gümőket, csomókat alkotnak, amelyek lehetővé teszik a légköri nitrogén megkötését. Tevékenységük csak azokra a növényekre korlátozódik, amelyek ezt lehetővé teszik a hüvelyesekre.
  • Nem-szimbiotikus baktériumok (Azotobacter, Azospirillum, Pseudomonas vagy Azomonas) – ezek a baktériumok a talajban élve kötik meg a légköri nitrogént és a növény számára felvehető formává alakítják át anaerob körülmények között (oxigénhez való hozzáférés korlátozott).
  • Endofiták (Methylobacterium, Herbaspirillum, Gluconacetobacter) – ezek a baktériumok bejutva a növény belsejébe, a földfelszín feletti növényi részekben szabadon mozogva biztosítanak nitrogént a növények számára, függetlenül attól, hogy van-e felvehető nitrogén a talajban.

Methylobacterium symbioticum nitrogénmegkötő baktériumok a nyitott sztómán keresztül jutnak be, és telepednek meg a növényben, ahol a szaporodásuk a növény növekedésével párhuzamosan zajlik. Ezáltal eljutnak a fiatal, zöld növényi részekbe is, mely révén a baktérium kolonizálja a növény teljes föld feletti részeit. A légköri nitrogént a növény számára felvehető és hasznosítható formává alakítják át, amely közvetlenül beépül az aminosavakba, azaz a növény alapvető építőköveibe. A baktériumok szimbiózisban élnek a növényekkel. A növények növekedése során kibocsátott metanolt használják energiaforrásként a növekedésükhöz és fejlődésükhöz.

A Corteva Agriscience globális mezőgazdasági kutató-gyártó vállalat 2030-as fenntarthatósági törekvéseinek megfelelően, nagy hangsúlyt fektet termékei környezetbarát megújítására. A cég továbbfejlesztette nitrogénmenedzsment portfóliójának termékeit és az elmúlt évek során több, biológiai készítményeket gyártó vállalattal írt alá megállapodást. A vezető, biológiai készítményeket gyártó Symborggal aláírt egyezség részeként a Corteva számos európai ország piacára vezetheti be a BlueN® tápanyag hasznosulást optimalizáló terméket, mely természetes módon javítja a növények táplálását az optimális termés érdekében. A termék magyarországi engedélyezése folyamatban van.

A Corteva Agriscience innovatív, természetes eredetű biostimuláns terméke a BlueN® a Methylobacterium symbioticum SB23 szelektált törzsbe tartozik, és segít a levegőből származó nitrogént hozzáférhetővé tenni a növény számára. Így alternatív, kiegészítő nitrogénforrást biztosítanak, valamint potenciálisan csökkentik a műtrágya használatából származó üvegházhatású gázok kibocsátását.

A Corteva egyedülálló BlueN® biostimuláns terméke tavaly debütált Európa számos országában, ahol a gazdálkodók örömmel fogadták és elégedettek a termékkel.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Génszinten javították a borsó ízprofilját: áttörés a növényi fehérjéknél

2026. január 22. 11:10

A fehérjeborsó új generációja csökkentheti a szójaimportot és új lehetőségeket nyithat az élelmiszeriparban.

Hatalmas felfedezés a vikingekről, döbbenetes újdonságra derült fény

2026. január 16. 14:10

A sör és a sörgyártás több ezer éves múltra tekint vissza. Szinte egyidős a civilizációval. Az árpafajták jelentős fejlődésen mentek keresztül ezidő alatt. Ennek a fejlődési útnak egy részére derítettek fényt nemrégiben.

Veszélyes gyom terjed, nagy ellenséggé válik a mandulapalka

2026. január 15. 16:10

Ez a gumós, évelő, a sásfélék közé tartozó növény egy olyan invazív gyom, amely ha megjelenik a területen, gyorsan terjed és rendkívül nehéz megszabadulni tőle.

146 éve vetik ugyanazt a növényt ugyanabba a földbe, így bánik el a talajjal

2026. január 12. 13:10

Mi történik, ha évről évre ugyanazt a kultúrát vetjük egy adott táblába? Német kutatók másfél évszázada teszik ezt, látványos eredményekkel.

A kukorica-gyomirtásról az időjárási szélsőségek közepette

2023. április 14. 09:10

A kukoricatermesztés jövedelmezősége nagyban függ a gyomirtás sikerétől, ezért a herbicidek használata mára már szerves részévé vált a termesztéstechnológiának.

Nagy repceormányos kártétele, közelebbről

2023. április 28. 08:36

A szárat károsító ormányosok a repce növényvédelmének nagy figyelmet érdemlő kártevői. E kártevők az idei évben is korán megjelentek az állományokban, a lerakott tojások nagy többsége mostanra már kikelt, máris lárvák fejlődnek és károsítanak a növényekben. Köztük a nagy repceormányos lárvái is.

Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban

2018. december 10. 12:06

A technika napjainkban zajló robbanásszerű fejlődése következtében a mezőgazdaságban is nő a kutatás-fejlesztés súlya, fokozódik az igény arra, hogy új tudományos eredményeken alapuló technológiák váljanak elérhetővé.

Miért kell meszezni?

2023. július 3. 09:36

Igaz-e, hogy a meszezés már az első évben megtérül? Mikor kellene elvégezni a mészszórást? Bedolgozni vagy sem? Melyik növény érzékeny a kalcium hiányára?