Az idei AGROmashEXPO és AgrárgépShow szakmai fórumai közül kiemelendő az AGRITURF 2022. Kft. szervezésében összehívott kerekasztal-beszélgetés is. Ilyen inputanyag-árak mellett felmerül az alternatív tápanyag-utánpótló, talajjavító készítmények használata is, melyek alkalmazásával hosszú távon rendkívül jó eredményeket érhetünk el, mind a talaj-, mind a növénykondíció javulásában. A ,,ma” gazdálkodója nem élhet abban a tudatban, hogy a talajaink minősége így marad. Szakértői vélemények – röviden.
Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi növénytermesztési és Beszállítóipari országos osztályának elnöke kiemelte, hogy az aszály, a háború kitörése mellett a közgazdasági környezet, az energiaár-robbanás is nagyban befolyásolják a jelenlegi mezőgazdasági folyamatokat. Kitért arra is, hogy klimatikus szempontból egy olyan folyamat részesei vagyunk, melyben a periodicitás jelentős változása követhető nyomon, vagyis a csapadékmentes időszakok sokkal hosszabbra nyúlnak, többek között folyóink vízgyűjtő területein is vízhiány alakul ki.
A tavalyi aszály nagy figyelmeztetés volt: az extrém vízhiányos időszakban főleg a kapás növények gyökérzete (pl. kukorica) nem volt képes felvenni a mélyebb talajrétegekben hozzáférhető vizet.
A működési költségek rohamosan változtak, és ezek jelentős terhet rónak a termelőkre: azok a kultúrák, amelyek a közelmúltban akár 430-470.000 ft/ha ráfordítással megtermelhetők voltak, jelenleg 660-700.000 ft-os bekerüléssel jellemezhetők. Ez rákényszeríti a tudatos tervezésre és a kevésbé/nem jövedelmező szántóföldi tevékenységek átgondolására a gazdákat. A helyspecifikus gazdálkodás nem szól másról, mint arról, hogy a termelőknek a saját helyi adottságaikat figyelembe véve szükséges eldönteniük, hogy melyik irányba érdemes tovább haladni. Ellenkező esetben veszteségessé válhat a termesztés. És ez az a pont, ahol megjelenik a talajregeneráló, talajkondicionáló készítmények jelentősége.
Dr. Csicsor János a Magyar Huminsav Társaság elnöke a tápanyag-utánpótlásban felhasznált huminsavak, fulvosavak szerepéről beszélt. Ebből kiderült, hogy talajaink humusztartalma drámaian csökkent, a talajok pH-ja igen kedvezőtlenül alakul, miközben a talajok mikroelem-hiánya további problémákat vet fel. A talaj, a növény, az élőlények egységében kellene gondolkodnunk, és ez a hozzáállás vezet jóra. Mint mondta, ennek az ügynek nemzetstratégiai ügynek kellene lennie: talajaink víztartalma, vízmegtartó képessége kardinális kérdés. A huminsavak mindenképp megoldást jelentenek a talajállapot javítása tekintetében. Hosszútávon azonban átfogó stratégiára lenne szükség annak érdekében, hogy a talajegészség fenntartása látványosan jó eredményeket hozzon.
Minimális mennyiségű műtrágyával és növényvédő szerrel remek eredményeket lehet elérni, de ehhez megfelelő szakpolitikai támogatás szükséges.
Dr. Solti Gábor geológus, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke és az alginitkutatás nemzetközi szakértője az alginit kapcsán felhívta a figyelmet a már a római korban is ismert talajjavító anyagok használatára. (Az alginitet immár 50 éve, hogy felfedezték a Földtani Intézet kutatói. Ez a speciális anyag – amely 4-5 millió évvel ezelőtt megkövesedett algák maradványa – vulkanikus tevékenység nyomán maradt hátra.) Az elmúlt évek során hat olyan vulkáni krátert fedeztek fel a kutatók a Kárpát-medencében, amelyek alginitet tartalmaznak. Az alginit igen különleges talajjavító anyag, melyet a mezőgazdasági szakemberek örömmel használnak. A lehetőségre először a biogazdálkodók figyeltek fel. Az alginitet tartalmazó készítményekkel rendkívül jól pótolható a műtrágya-felhasználás.
Dr. Juhos Katalin, a MATE Agrárkörnyezettani Tanszékének adjunktusa a műtrágya kiváltásával kapcsolatos alternatív megoldások tekintetében elmondta, hogy az ásványi nyersanyagok képezhetnek egyfajta megoldást, és az alginitet is ide sorolhatjuk. Ezek azonban nem oldják meg a nitrogénforrás kérdését. E tekintetben leginkább a szerves melléktermékek és hulladékok visszaforgatása a legfontosabb feladatunk. További lehetőség a termőföld tápanyagmérlegének növelésére a légköri nitrogén megkötése, melyekhez baktériumkészítmények, talajoltó anyagok is használhatók, amelyek szabadon élő nitrogénkötő baktériumtörzseket tartalmaznak. A talajban lévő tartalék-tápanyagok feltárása is egy alternatíva lehet, amennyiben az adott talajtípushoz sikerül megtalálni a megfelelő talajoltó készítményt. A jövőbeli gazdasági és klimatikus kihívások mellett a kombinált tápanyag-gazdálkodási technológiák lesznek gazdaságosak, amelyekkel a műtrágyafelhasználást 20-50%-kal is lehet csökkenteni.
Dr. Futó Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető (MATE Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék) különböző, Szarvason végzett kísérletek, többek között a tőzeghumát koncentrátum eredményei kapcsán osztotta meg tapasztalatait. A Tőzeghumát koncentrátum használatával a műtrágya 50 %-a elhagyható és még így is magasabb a termésátlag a kontrollhoz képest. Véleménye szerint a szóban forgó készítmények, így a baktérium termékek nagy segítséget nyújtanak a talaj természetes tápanyagkészletének feltárásában. Egy savanyú kémhatású talajon a kijuttatott foszfor műtrágya hatóanyagának akár 50 százaléka is lekötődhet, így hozzáférhetetlen lesz a növények számára.
Ezek a termékek általában élő kultúrákat is tartalmaznak, melyek a talaj természetes baktériumflórájával kapcsolatba lépve átstrukturálják a talajok tápanyagkészletét, javulhat a talaj szerkezetessége, akár a humuszkészleteiben is javuló tendenciát mutatnak, azonban nem egyik napról a másikra, ez hosszabb, több éven át tartó folyamat.
A tenyészidő alatt hatalmas stressz éri a növényeket (gondoljunk csak 2021/2022 évekre, amikor már télen is tartós vízhiány állt fenn). Ilyen körülmények között elengedhetetlen, hogy növényeink könnyebben vegyék fel a rendelkezésre álló tápanyagokat, hiszen egy könnyebben mobilizálható tápanyagkészlettel sokkal jobban tud gazdálkodni a növény.
A tanszékvezető kiemelte, miszerint a ,,ma” gazdálkodója nem élhet abban a tudatban, hogy a talajaink minősége így marad, ha nem teszünk a minőségének megőrzéséért!
Meg kell próbálni korszerű termékekkel folyamatosan kiváltani a műtrágyát, és ebben a folyamatban az ősök gazdálkodási módjának visszavezetése, a régi tudás ismerete elengedhetetlen lehet.
A talaj termékenységét fenn kell tartani, így célszerű lehet fontolóra venni azokat a technológiákat, amelyek segítik a műtrágyák használatának visszafogását.
A beszélgetést Dr. Pénzes Éva, az AGRITURF kereskedelmi és marketing igazgatója moderálta.
