22℃ 11℃
szeptember 29. Mihály, Gábor, Rafael Mirabella
Növénytermesztés

Egyetemi paprika az űrben

Debreceni Egyetem

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében a Debreceni Egyetem kutatói hosszútávú űrmissziók élelmiszer-előállítását kiszolgáló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei hazai, saját nemesítésű paprikafajtákkal azon dolgoznak, hogy az űrutazások, illetve -missziók alatt az asztronauták teljes értékű, nulla emissziós, friss, zamatos és ropogós zöldségeket nevelhessenek és fogyaszthassanak.

A VEGBOX TS elnevezésű kutatásban a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) szakemberei több innovatív űrkertészeti fejlesztést és tudományos kísérletet végeznek.

„Az egyetemen már a 70-es években voltak olyan programok, amelyek az űrbe juttatott és visszaérkezett minták földi feldolgozásával foglalkoztak, a DE SPACE keretében, az egyetem űrkutatási programjában pedig napjainkban is számos munkacsoport dolgozik. Az agrárkar több évtizedes nemesítési programja most eljutott oda, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station) a DE által kinemesített paprikát tesztelhetnek, hogy mennyire alkalmas az űrbéli termesztésre” – mondta a programot bemutató sajtótájékoztatón Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Az űrkutatási program vezetője kiemelte: a nemesítési program központja a DE biotechnológiai alapokon működő üvegháza, a Biodrome, ahol zárt technológiák között termelnek paprikákat. Az itt nevelt növények közül kerülhetnek ki azok a fajták, amelyeket az asztronauták az űrben megehetnek.

„A DE-SPACE program űrélelmezési csoportjában számos növénytermesztéshez kapcsolódó kutatást végeztünk. A vizsgálataink alapját adó termesztés alapvetően külső területeken folyt, az űrkutatási programban azonban lehetőség nyílt a komplex kutatási infrastruktúrát és humánerőforrást a zártrendszerű növénytermesztésben tesztelni. A VEGBOX TS programba szeretnénk hosszútávon bevonni a szakemberek széles körét: fizikusokat, biológusokat, illetve orvosokat” – jelentette ki Veres Szilvia, a DE MÉK tudományos dékánhelyettese, a program koordinátora.

Fári Miklós, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professor emeritusa kiemelte: a program elsődleges célja az, hogy olyan paprikát nemesítsenek, amely űrkörülmények között, mikro- vagy akár zéró gravitációban is képes fejlődni.

„Fontos, hogy a magyar űrpaprika minden része hasznosítható: a bioaktív hatóanyagokban gazdag levelei alkalmasak az emberi fogyasztásra, szárával pedig rovarokat tudnak táplálni” – hangsúlyozta a kutatás koordinátora.

Fári Miklós beszámolt továbbá arról, a VEGBOX TS programban a szakemberek új űrnövénynevelő kísérleti eszköz fejlesztésén is dolgoznak, amely a mikro gravitációban speciális, integrált körforgásos rendszerű növénytermesztési technikák kidolgozását megalapozhatják. A projekt része mindezeken túl vetőmag-előkezelési, palántanevelési és termesztési technológiák tesztelése, valamint űrbiológiai feldolgozásra alkalmas zöld biomassza-termesztés fejlesztése is. Ezen a területen további űrnövény-jelöltek kutatását is végzik a debreceni szakemberek, például hazai nemesítésű különleges lucernával, óriás fűfélékkel, illetve különleges bioaktív anyagokat előállító bársonyka fajtákkal.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Érett már a napraforgómag? Három jel, amelyet érdemes figyelni

2026. szeptember 28. 11:10

Mikor érdemes levágni a napraforgó fejét? Három jól felismerhető jel segít eldönteni, hogy elérkezett-e a magok betakarításának ideje.

Búza és szója egyszerre a területen – ilyen a váltakozó vetés

2026. szeptember 26. 16:10

Üzemi körülmények között vizsgálták, hogyan termeszthető együtt az őszi búza és a szója. Kihívást jelentett, hogy az egyes műveleteket különböző időben kell végezni a két kultúrában.

Ezeket a növényeket lesz érdemes jövőre termeszteni Magyarországon

2026. szeptember 25. 13:10

Reménykedhetünk a mezőgazdaságot sújtó válsághelyzet csillapodásában? Milyen növényeket lesz érdemes termesztenünk Magyarországon a következő években, évtizedekben?

Évelő gabonával az aszály ellen? Már üzemi táblákon is vizsgálják

2026. szeptember 25. 07:10

Kevesebb talajbolygatás és mély gyökérzet áll szemben a szerényebb szemterméssel. Az évelő gabona érdekes új lehetőség lehet bizonyos területeken.

A hazai sikerek révén világszerte új lendületet kaphat a házi galamb genetikai kutatása

2023. március 2. 12:31

A világon elsőként a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaznak DNS chip-technológiát a házi galamb genetikai vizsgálata során, az új analitikai módszer jelentősen segíti a faj genetikai feltérkepézését.

Pontytermelés: az intenzív, zárt rendszerek alkalmazása ma még nem rentábilis

2019. február 1. 05:37

A pontyot hagyományosan tógazdasági extenzív technológiában állítják elő, ami azt jelenti, hogy csak kiegészítő takarmányozást folytatnak, illetve nagymértékben külső tényezők határozzák meg a termelést. A ponty jelenlegi piaci ára nem teszi lehetővé azt, hogy egy drága és intenzív technológiába beillesszük.

Zeolit a talaj termékenységének megőrzésére

2020. május 5. 12:07

Jól tapasztalhatóan reneszánszát éli a zeolit felhasználása, ez jól érzékelhető, hiszen lépten-nyomon bele botlunk azokba a hirdetésekébe, amelyek a gazdálkodók figyelmébe ajánlják ezt az ásványt. Milyen tulajdonsága az, amely alkalmassá teszi erre a sokoldalú funkcióra? Milyen kutatások támasztják alá hatékonyságát a növénytermesztés során?

Egy tonna búza termelése során mennyi szén-dioxid keletkezik? És hogyan ellensúlyozható?

2023. október 29. 07:10

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a nyíregyházi tanácskozáson. A szakmai rendezvényen a Debreceni Egyetem tartamkísérleteinek eredményeit is bemutatták.