Noha a sejttenyészet első hallásra valamiféle új, ember alkotta, felfoghatatlan „horrornak” tűnik, e technológia alkalmazásának története meglehetősen hosszú időre nyúlik vissza.

„Kezdetben főleg a gyógyszeriparban használták, például a gyógynövényeket a gyógyszergyártáshoz. Az alapötlet az egyes összetevők felhasználására irányult, innen származik a technológia” – mondta Heiko Reischer, a finnországi VTT Research kutatócsoport vezetője.

Ő és a kutatócsoportja jelenleg a kávé sejtkultúrában történő termesztésének skálázható és jövedelmező módját kutatja. Egy biztos, a világ ( jelentős) kávéfogyasztó populációjának figyelmét is felkeltheti ez a nagyszerű termesztési mód.

„A kávé esetében egy rendkívül hangsúlyos esettanulmányt választottunk, mivel a hagyományos kávétermelés számos problémával jár – mutatott rá. – A kávé népszerűségéből adódóan kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk annak módját, hogyan lehet egy ilyen növényt fenntartható módon termeszteni.”

Korábban is kísérleteztek már különböző kávétermesztési módszerekkel, mint például a kávé-üvegházzal, de végső soron mindig rejtőzik valahol valamilyen kihívás. Ráadásul a kávéfogyasztás meglehetősen elterjedt, így a méret kérdése itt döntő fontosságú. 

„A kutatás távlati célja az, hogy ezt méretarányosan megvalósítsuk – magyarázta Heiko. – Ez nyilvánvalóan rengeteg kihívással jár, de mielőtt idáig eljutnánk, először is létre kell hozni a termelőrendszert. Minden egyes fajra vagy növénykultúrára vonatkozóan létezik egy empirikus folyamat. Leegyszerűsítve, tudni kell előre, hogy mit csinálunk.

Végül is ez nem sokban különbözik a hagyományos kertészettől. Nekünk is vannak előírásaink, módszereink és szabályaink. Csakúgy, mint a gazdáknak, nekünk is szükségünk van arra, hogy beszállítót szerezzünk az organizmusok beszerzésére, szükségünk van az alapanyagokhoz való hozzáférésre.”

Minden kicsiben kezdődik, és a nagyüzemi szintig minden bizonnyal hosszú út vezet. „Ki kell dolgoznunk a méretezést. Minden projekt, amit az ügyfeleinkkel együtt valósítunk meg, magában foglalja a nagyobb lépték eléréséhez szükséges műszaki átállást.

De mivel az itteni kutatás az új élelmiszerek előállításáról szól, át kellene esniük az új élelmiszer-szabályozás jóváhagyásán is, és ez már önmagában is újabb fejfájást jelent. Ez költséges és időigényes, amíg piacképes terméket nem kapunk. Ugyanakkor egyes helyek nyitottabbak az ilyen újdonságokra. Gondoljunk például Szingapúrra. Ott lazábbak a szabályozások, nem csoda, hogy annyi startup van arrafelé.”

Cellák segítségével

Bár kihívások bőven akadnak, a helyhez nem kötött kávétermelési módszer lehetősége reménnyel kecsegtet a kávé jövőjét illetően.

„Az ipari léptékű kávétermesztésnek megvannak a maga problémái a növényvédő szerek kibocsátásával, a talajromlással és egyebekkel. Meg lehet próbálni függőleges farmon termeszteni, ahol újrahasznosítható a víz, tisztában vagyunk az input költségekkel, mégis mindannyian tudjuk, hogy ennek mi az ára: az egekbe szökő áramfogyasztás. Lehet esetleg üvegházban termeszteni, de ez meglepően hasonlít a szabadtéri termesztéshez, és ha ezt méretarányosan valósítjuk meg, az nagyon pénzigényes lehet” – mutatott rá Reischer.

Ugyanakkor a kávé sejtkultúrában történő termesztése azt is jelenti, hogy a kávé termelési lánc egészét figyelembe kell venni.

„A kávétermelés világában egy hosszú értékteremtő lánc húzódik, amelyben különböző iparágak vesznek részt. A mezőgazdaság csak az egyik vége, mert aztán ott van a logisztika, aztán valakinek gondoskodnia kell a pörkölésről, de a legnagyobb kérdés mindig is a hatósági engedélyezés lesz. Ezt még senki sem valósította meg. A hatósági engedélyezés akár 4 évig is eltarthat, és csak ezután kezdhetjük el visszaszámolni az időt egészen addig, amíg a termék forgalomba nem kerül.”

A kávé sejtkultúrában történő termesztésének végterméke egy nyúlós anyag, amely szárítás után porrá válik. Akkor tehát a sejtkultúrával lerövidülhet a kávékészítési folyamatok láncolata? Kicsit korai lenne ezt egyértelműen kijelenteni, még Reischer szerint is:

„Egyelőre túl korai lenne nagyívű feltételezésekbe bocsátkozni, de az biztos, hogy ennek a termelési módnak, ha nem is most, de a jövőben helye van. A fiatalabb generációk például nagy érdeklődést mutatnak iránta, és nagyon kíváncsiak erre a megközelítési módra.”

^{(Fotó: NickyPe/Pixabay)}