Bán Tamással, a Kósa Kft. traktorosával egy általuk a gyakorlatban is kipróbált GPS alapú szántásvezérlő egységről beszélgettünk.
Bán Tamással, a Kósa Kft. traktorosával egy általuk a gyakorlatban is kipróbált GPS alapú szántásvezérlő egységről, annak alkalmazási tapasztalatairól beszélgettünk, amellyel – Trimble robotpilóta rendszerrel kombinálva – lehetőség nyílik az üzemanyag- és munkaidő-felhasználást csökkentő, azt racionalizáló precíziós szántásra.
Részletekért kattintson a képre!
Hol, mekkora területen gazdálkodtok, milyen kultúrákat termesztetek?
Dalmand térségében 400 hektár földterületen gazdálkodunk. Meghatározó növényünk a cukorrépa, emellett kukorica, napraforgó és őszi búza szerepel még a vetésforgónkban, nagyjából egyforma, 100 hektár körüli nagyságrendben. Jó minőségű, nagy aranykorona-értékű, de elég kötött földeket művelünk – ez utóbbi a cukorrépa betakarításának (nedves talaj taposása) is tulajdonítható.
A kötöttséget talán az is jól szemlélteti, hogy 320 LE-s traktorral mi csak hat fejes ekét tudunk elhúzni.
Mikor és hogyan kerültetek a helyspecifikus mezőgazdaság kínálta lehetőségekkel kapcsolatba? Mi volt az első eszköz, amit megvásároltatok?
Legelőször, úgy körülbelül 6 évvel ezelőtt, a műtrágyaszórás kapcsán vetődött fel egy olcsóbb sorvezető beszerzésének gondolata.
E téren gyakorlati tapasztalatokat Zimányból, Farkas Lászlótól kaptunk, ahol abban az időben már a 2 cm-es pontosságú precíziós gazdálkodás sem volt ismeretlen.
Az ott látottak igen meggyőzőek és inspirálóak voltak, így tulajdonosi elhatározásra, egyből a dolgok közepébe vágtunk, és az egyszerűbb, valamint olcsóbb, csak 50 cm-es pontosságot biztosító dörzskerekes kormányautomatika helyett – az Agromatic Kft. közreműködésével –, rögtön egy robotpilóta rendszert szereztünk be. Ennek segítségével és RTK korrekciót használva erőgépeink már 2 cm-es visszatérési pontosságra váltak képessé, amelyet a vetés és a rá épülő növényápolási munkák (permetezés, műtrágyaszórás, kultivátorozás) során használtunk és használunk ki.
A robotpilóta rendszer beszerzését követően kombájnunkat hozammérővel is felszereltük.
Napjainkban pedig már szinte nincs is olyan termesztéstechnológiai elem, munkaművelet, melyet nem e robotpilóta rendszer támogatna.
Talán egyedüliként a cukorrépa sorközművelő kultivátorozása az a terület, ahol kevésbé tudunk rá támaszkodni. Mindez abból fakad, hogy e rendszer a traktor hátsó tengelyét hivatott 2 cm-es pontossággal a kijelölt nyomvonalon tartani, miközben az első tengelyt kormányozza. Ezzel viszont a traktor elejének – pont, ahol a kultivátor helyezkedik el – sokkal nagyobb kitérést engedélyez, mint 2 cm. Ez pedig egy 75 cm-es kukorica vagy napraforgó sortávhoz képest sokkal kisebb, 45 cm-es cukorrépa sortávnál nem a legszerencsésebb.
A tesztalany
További fejlesztéseket is megvalósítottatok az elmúlt évek során a precíziós gazdálkodás irányába?
Az Agromatic Kft. szakmai irányítása mellett munkaeszközeink GPS alapú szabályozásának kiépítése volt a folytatás. Ezek közül is elsőnek a Berthoud 24/27 méteres munkaszélességű szántóföldi permetezőnket alakítottuk át, alkalmassá téve azt az automatikus szakaszkezelésre.
Térjünk rá beszélgetésünk fő témájára, a GPS alapú precíziós szántásra! Hogyan szereztél e területen gyakorlati tapasztalatokat?
Az újdonságok iránt mindig is fogékony voltam, éltem is ezzel, amikor kaptam egy lehetőséget a rendelkezésre álló technika kipróbálására, gyakorlati tapasztalatok szerzésére.
Az elektrohidraulikus szeleptömb
A 3-4 napos tesztidőszakra egy GeoPloughX GPS alapú szántásvezérlő egységet üzemeltek be az Agromatic Kft. szakemberei traktorfülkénkbe, összekötve azt a Trimble robotpilóta rendszerünkkel, valamint az ekénkkel.
Mit lehet tudni e rendszer működéséről?
Leegyszerűsítve, ez a rendszer a Trimble robotpilótától kapott folyamatos információk alapján változtatja az eke fogásszélességét. A kulcsszó a hidraulikus, automata fogásszélesség-állításon van. Tehát, ahelyett, hogy kézzel állítanánk a traktorból az egyes ekefejek 30-55 cm közötti fogásszélességét, a hidraulikus munkahengerek fokozatmentesen állítják azt, mindezt pedig a GeoPloughX szántásvezérlő egység segítségével, a robotpilóta rendszerrel kommunikálva teszik. (Kiépítéséhez az ekét nézve elektromos vezetékezésre, szeleptömbre és egy elfordulás-érzékelőre van szükség.)
Tulajdonképpen a robotpilótára és a 2 cm-es korrekcióra itt nem a robotpilóta-kormányzás miatt van szükség, hiszen itt van a barázda, amiben a kerék megy, hanem a pontos, talajszintre vetített helymeghatározó képesség az, amit kihasznál ez a szántásvezérlő.
Tehát a traktor helyzetét figyeli a rendszer és a beprogramozott értékekből (milyen az eke, hány fejes, hány métert visz) a párhuzamosságot tartva számolja ki – esetünkben a hatfejes ekénél –, hogy az utolsó ekefej hol fog közlekedni, hol lesz a következő barázda.
Az utolsó fogás is párhuzamos a tábla szélével
Ennyire egyszerű a működtetés? Talán még egy magamfajta szakújságíró is meg tudna így a szántással birkózni?
Ezt azért nem jelenteném így ki. Egy ekét úgy beállítani, hogy az tényleg minőségi talajt hagyjon maga után, nem egyszerű feladat. Jómagam 8 éve szántok, de még mindig nem merem azt mondani, hogy tudok is.
A teszttapasztalataim alapján – kötött talajaink mellett –, úgy látom, a rendszer az adott fogásszélesség beállításánál nem biztos, hogy tolerálni tudja, ha az ekefejek az elméleti maximális és a minimális elfordulási tartomány között dolgozhatnak. Így pl. egy hat fejes ekét és 30-55 cm közötti fogásszélesség-tartományt véve alapul a két szélső értékeknél 1,8, ill. 3,3 méter lenne a teljes fogásszélesség. Szerencsére, e szántásvezérlő rendszer teljesen felhasználóbarátként lehetővé teszi azt, hogy az ekefejek fogásszélessége csak egy előre beállított értéktartományban mozoghasson (pl. 40-48 cm), annak ellenére, hogy elvileg az a munkahengerek révén nagyobb tartományban is mozoghatna.
Milyen további felhasználói tapasztalatokról tudnál beszámolni?
A GeoPloughX kezelőfelülete is teljesen felhasználóbarát, pl. az éjszakai munkavégzés támogatására a nyomógombok külön is megvilágítottak.
Kanyarodjunk vissza a rendszer működéséhez! Mi van akkor, ha a felszántani kívánt tábla két hosszanti oldala nem párhuzamos, ill. egyik oldala egyenes, de a másik girbegurba?
Ilyen esetekben mutatkozik meg e szántásvezérlő rendszer igazi nagy előnye. Használatakor a befejezendő oldalon – ott ahova a szántás végén meg szeretnénk érkezni – kell felvenni egy AB egyenest (vagy görbét), majd át kell menni az ellentétes oldalra, és ott kell megkezdeni a munkát.
Tökéletesen egyenes barázda minden körülmények között
Az eszköz a kapott adatok alapján számol és az eke fogásszélességét menet közben folyamatosan apránként változtatva észrevétlenül ledolgozza azt a különbséget, amivel a barázda eltér a felvett egyenestől. Ezzel az utolsó fogás is egy húzással készül el, elkerülve a már felszántott terület taposását, ill. a felesleges forgolódást.
A beszélgetésünk lezárásához közeledve, hogyan tudnád összefoglalni a GeoPloughX szántásvezérlő rendszer gyakorlati előnyeit?
Használatával minimálisan, de csökkenthető az üzemanyag-, valamint jelentősen a munkaidő-felhasználásunk.
Elkerülhető, hogy szántáskor a barázda görbe legyen, mert folyamatosan egyenesen tartja az ekét a talaj kötöttségének változásától függetlenül.
Egyenletes, jó minőségi munkát végez nemcsak nappal, de akár éjjel, vagy kedvezőtlen látási viszonyok között is.
Az utolsó, záró barázda pedig mindig pontosan az adott tábla szélét követi le.
Köszönöm a beszélgetést!
Kosztolányi Attila
A cikk az Agrofórum Szaklap januári számában olvasható! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
Részletek >>>
(Agrofórum Online)
