Az elmúlt hét első részében folytatódott az előző heteket is jellemző, száraz, meleg időjárás, majd péntektől egyre többfelé alakultak ki heves záporok, zivatarok az országban. A viszonylag hosszú száraz időszakban jól lehetett haladni az aratással, de a csapadékra már óriási szükség volt, a csapadékhiány egyre nőtt. Többnyire 15 és 40 mm közötti mennyiség hullott vasárnap éjfélig az országban, de kisebb foltokban (ahogy az a záporos csapadékra jellemző) ettől jóval több, 40-80 mm is előfordult. A felhőszakadás, a viharos szél és a jég pedig többfelé okozott jelentős károkat. A csapadék területi eloszlása közel sem egyenletes, az elmúlt 30 nap csapadékösszege még sokfelé jócskán elmarad az átlagtól, helyenként pedig azt bőven meghaladja.

Továbbra is a Kisalföldön, Győr térségében a legrosszabb a helyzet, arrafelé valamiért nem akar bővebben hullani az eső. A talaj vízellátottsága országszerte sokat javult, a felszín közeli talajréteg sokfelé teljesen átnedvesedett, de a legtöbb helyen a mélyebb rétegekbe is jutott. A már kritikusnak számító 40% alatti talajnedvesség a felső 50 cm-ben már csak a Kisalföldön és a Duna-Tisza közének déli felén, Baranya keleti részén fordul elő. A hőmérséklet nyáriasan alakult, a maximumok országszerte 30 fok körül alakultak, sőt a Dunántúlon a hét középső részében többfelé 35 fok körül. Szombattól kissé mérséklődött a felmelegedés a csapadék és a több felhő hatására.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 870 és 1030 foknap között járnak az országban. A legalacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, de a területi eloszlás igen érdekes képet mutat. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés kissé csökkent, jelenleg mintegy 140-190 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg mintegy 40-70 foknap körül alakul, délen vannak néhol ennél magasabb értékek is. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképek a július közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége országszerte csökken, hiszen a kalászosok és az őszi káposztarepce nagyobb részét már learatták, sokfelé már a tarlóhántás is megtörtént. A többi szántóföldi növény és a természetes növényzet is már túl van a maximális zöld tömeg mennyiségén. Az anomália térképen még mindig a pozitív eltérés dominál az országban, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, de főleg a Kisalföld térségében az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

A napraforgó és a kukorica is a virágzás fenológiai fázisában tart, előbbi növény annak is már sokfelé a vége felé. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrész ebben kissé előrébb jár a Dunántúlhoz képest. Előző elemzésünkben már utaltunk rá, hogy az elmúlt pár napnak a csapadékösszege döntő fontosságú lesz a termés szempontjából, és hogy legalább 20-30 mm-re lenne szükség. A csapadékrendszerek bár okoztak károkat, de a csapadék mennyisége szempontjából szépen teljesítettek, ugyanakkor az ország nem minden része kapta meg a kívánt mennyiséget.

Azonban ezt is nagyon meg fogják hálálni a növények, hiszen a talajnedvesség már kritikus szintre csökkent múlt hét csütörtökre. A virágzás és a szemképződés idejére így ennek a két fő szántóföldi kultúránknak az ország nagyobb részén kellő nedvesség áll majd a talajban a rendelkezésére, a terméskilátások tehát sokat javultak. Az előttünk álló héten várható további csapadék, a még csapadékhiányos területeken is kedvezőbbre fordulhat a helyzet.

A következő napokban ugyanis folytatódik a változékony időjárás: a jobbára nyugatias áramlással mérsékelten meleg és időnként nedves léghullámok érkeznek fölénk. A héten lesz bőven napsütés is, e mellett azonban csaknem minden nap, szórványosan alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként károkozóak is.  A jelenlegi számítások szerint pénteken érkezhet egy nagyobb, országos csapadékhullám, akár igen komoly viharokkal, de egyelőre ez nagyon bizonytalannak látszik.

A következő 6-8 nap alatt várható csapadék összmennyisége 10 és 30 mm között várható területi átlagban, azonban kisebb körzetekben felhőszakadás mennyiségű eső is hullhat. (Ennek döntő része pénteken valószínű, így amennyiben ez a csapadékzóna a határokon kívül vonul majd el, akkor alig várható némi mennyiség. Az esetleges nagy viharok miatt egyébként lehet, hogy így járnánk jobban.) A talaj nedvességtartalma várhatóan nőni fog a héten az ország nagyobb részén, helyenként átmenetileg pangó víz is kialakulhat. A relatív páratartalom a nedvessé vált talaj és a csapadék hatására megnövekedett, különösen hétfőn és pénteken lesz magas, mely a gombás megbetegedéseknek kedvezni fog.

A nyugati, északnyugati szél napközben eleinte csak megélénkül, péntektől vasárnapig főleg a Dunántúlon sokfelé megerősödik. Zivatarok környezetében azonban akár viharos széllökések is kialakulhatnak. A hőmérsékletben nagy változás nem valószínű: kedden még 28-33 fok közötti, majd vasárnap 25-30 fok közötti maximumok várhatók. A hőösszeg a hét végére országszerte 1000 foknap köré, délkeleten 1100 foknap fölé emelkedik.