Alex Harrell, aki Georgia államban foglalkozik szójatermesztéssel, megdöntötte a világrekordot, 218,2856 bushel/acre (köböl/hold) termésátlagot ért el, ami átszámítva 13,7 tonna hektáronként.
A 34 éves férfi nemcsak saját korábbi, 13 tonnás világrekordját múlta felül, hanem évek óta ő számít a világ legeredményesebb szójatermesztőjének. Körülbelül 1600 hektáron gazdálkodik édesapjával Lee és Sumter megyében, Albanytól északra. Kukoricát, szóját, búzát és görögdinnyét termeszt, és a célja, hogy minden hektáron egyre nagyobb termést érjen el.
Idén új hibrid került a földbe
2024-ben Harrell a Pioneer új, Z sorozatú P49Z02E hibridjét kukorica-sortávon vetette (75 cm), hektáronként 275 000 vetőmagot, amiből átlagosan 262 500 növény fejlődött. Ezzel a vetésnorma és az átlagos növényszám is nagyobb volt, mint az előző, 2023-as évben, ami szintén rekordtermést hozott.
A P49Z02 Enlist a Pioneer vadonatúj Z sorozatú terméke – mondja Luke Davies, a Pioneer amerikai marketingvezetője. „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy Alex ilyen sokra vitte vele.”
Az üzemi körülmények között tapasztalt életerő és ezermagtömeg miatt próbálta ki idén Harrel gazda a Pioneer hibridjét a saját földjén. „Ők fordultak hozzám, hogy partnerként próbáljam ki a Z sorozatot intenzív termesztési környezetben. Teljesen lenyűgözött bennünket, amit tavaly láttunk, és még jobban lenyűgözött az idén.”
Harrell 2024-ben nem csak szójafajtát váltott. „Az egyik szójanemesítőtől egy másik céghez kerültünk, más genetikai tulajdonságokkal, eltérő gyomirtószer-toleranciával – mondja Harrell. Ez az, ami számomra annyira különlegessé teszi az eredményt. Már kétszer sikerült, különböző talajtípusokon, eltérő hibridekkel, más vetőmagos céggel, 15 mérföld távolságra egymástól. Ebből is látszik, hogy nincs egyetlen csodálatos termőhelyünk, ahol minden sikerül.”
És akkor nézzünk meg közelebbről, milyen termesztéstechnológiával sikerült ezt az elképesztő eredményt Harrellnek elérnie.
Előkészítés
A 2024-es termés tervezése már tavaly ősszel megkezdődött. Az elővetemény kukorica volt, majd betakarítás után búzát vetettek takarónövényként. A vetésnél Harrell dupla strip-till művelést végzett, először mélyen, majd sekélyen a vetőgép előtt. A vetőmag mellé tápanyagokat, huminsavat, fulvosavat, biológiai anyagokat és regulátorokat is kijuttatott.
Vetés
A vetésre március 31-én került sor. Harrell 75 cm-es sortávolságot választott, de a vetési normát megemelte 275 ezerre. „A több növénnyel megakadályozzuk, hogy a növény egyes részei letörjenek – magyarázta. – De a nagyobb állománysűrűség miatt egész növények dőltek meg. Ilyen magas hozamú környezetben, ekkora tömeg esetén ez sajnos előfordul.”
Vetéskor a talaj nedves volt, a környéken az átlagosnál több csapadék esett márciusban és áprilisban. Az agyagos talajon ez nem mindenhol segítette elő a kelést, de pont az itteni vörös agyag nem vált tömörödötté, és szépen megálltak benne a növények.
Tenyészidőszak
Harrell minden hétfőn mintát vett, hogy megvizsgálja az állományt, így ha bármire szükség volt, rögtön pótolni tudta. A szóját öntözték, ezzel a vízellátás a júniusi forróságban is biztosított volt. Eddigre az állomány már elvirágzott, így a terméskötést nem akadályozta a hőség. A viszonylag korai vetés tehát eredményes volt.
Gyomirtást is végeztek, illetve gomba- és rovarölő szerekkel többször is kezelték az állományt, hogy megelőzzék a károsítók felszaporodását. Tíz nappal a betakarítás előtt állományszárítást is végeztek.
Harrell 2024. augusztus 13-án takarította be a rekordtermést, körülbelül 1 hektárról. Az eredményt a hatóság is ellenőrizte. „Mindig szürreális ilyen számokat látni” – mondja Harrell.
Mit lehet mindebből tanulni?
A gazda reméli, hogy növelni tudja gazdasága átlagos terméshozamát azáltal, hogy a magas hozamú parcellákon tanultakat az 1600 hektáros területének fennmaradó részére alkalmazza.
És hogy mit tapasztalt meg az idén? „Minél korábban tudunk vetni, annál nagyobb az esélye, hogy a terméskitelítődés időszaka az év leghosszabb napjaira esik. És talán a legfontosabb, amit megtanultam ezeken a nagy hozamú területeken, hogy mennyire fontos a nagy sortávolság a növények között, ami nagyobb terméshez vezet.”
Ehhez már csak egy számot tennénk hozzá: Magyarországon a 3 t/ha-os termésátlag már jónak számít, és nyereséget termel. A jó hír, hogy bőven van még tere a fejlődésnek.
Fotó: Pixabay
