Friss térképek és adatsorok magyarázzák, hogyan képes Ukrajna versenyben maradni a mezőgazdasági termelés területén, dacára az évek óta tartó háborúnak, valamint az elmaradott technikának és termesztéstechnológiának.
Ukrajna két és fél éve háborúzik Oroszországgal, ám ez – némi túlzással – vajmi kevéssé érezteti hatását a mezőgazdasági kibocsátásán. A magyar gazdák is elszenvedői voltak a közelmúltban annak, hogy az északkeleti szomszédunkból érkezett olcsó gabona elöntötte az európai piacot, alacsonyra leverve az árakat.
Az ukrán agrárium egyik nagy versenyelőnye a csernozjom, vagyis a humuszban gazdag fekete föld. Rendkívül termékeny, ráadásul kiemelkedő a nedvességmegtartó képessége, így már az átlagosnál kevesebb műveléssel, öntözéssel és tápanyag-utánpótlással is kiemelkedő hozamot tud produkálni.
A Föld csernozjomtalajainak negyede található a szomszédunkban, az ukránok 65 százalékban ilyen földeken gazdálkodhatnak. És nem aprózzák el, a 32 millió hektárnyi művelt területük nagyobb, mint Olaszország. Ugyanakkor még meg kell tanulniuk korszerűen gazdálkodni, mert jelenleg évente 500 millió tonna talajt veszítenek a korszerűtlen mezőgazdasági gyakorlataik miatt.
Átlagos hozamok – egyelőre
Egészen hihetetlen, hogy ennyi hátráltató körülmény közepette is Európa éléskamrájaként tudnak működni. Nézzünk meg két hírt a napokból! Az egyik szerint Ukrajnában 100 százalékban betakarították a búza- és árpaföldeket, ami egy véres háború idején nem kis teljesítmény.
A búza átlaghozama 4,47 tonna volt hektáronként, az árpáé 3,92 t/ha, miközben repcében 2,74 t/ha eredményt produkáltak, szójában pedig 1,52 t/ha-t. Ezek nem kiemelkedő hozamok, de az adott helyzetben (a fél ország fegyverben áll) mindenképpen elismerésre méltóak. Ha vége lesz a háborúnak, kétségünk sem lehet afelől, hogy áramlani fog a tőke és a legmodernebb technika Ukrajnába, és akkor szinte lehetetlen lesz versenyre kelni velük.
A másik közelmúltbeli hír pedig az volt, hogy az Európai Unió növelni tudta az Ukrajnából érkező szójaimportot, a 115 ezer tonnás eddigi behozatal 62 százalékos ugrást jelent a 2023/2024-es szezonkezdethez képest. De mégis, hogyan képesek ilyen szintű termelésre és kibocsátásra a szomszédaink az áldatlan állapotok közepette?
Megugrott a szója
Erre jó válaszként szolgál az USDA, vagyis az amerikai mezőgazdasági minisztérium friss összegzése, amely jó néhány érdekes adatsort tartalmaz. Kiderül belőle, hogy egy év alatt 19 százalékkal esett vissza Ukrajna kukoricatermesztése, 18 százalékkal a búzáé, 11 százalékkal a napraforgóé, 34 százalékkal az árpáé. A szójabab viszont 65 százalékos ugrást produkált, a repce 6 százalékos emelkedést mutatott – de micsoda körülmények között!
Az USDA térképein jól látható, hogy északkeleti szomszédunk a mezőgazdasági termelés szempontjából (is) elvesztette Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja megyéket, valamint a Krímet.
Más területek viszont ezektől északnyugatra zökkenőmentesen vették át a helyüket, bár Kárpátalja ezen a téren nem teljesített túl fényesen. Hiába tehát a háború, Ukrajna elszántan termel tovább, már csak azért is, mert így tudja megőrizni a harcok sikeres folytatásához (is) szükséges fizetőképességét.
