Vetőmag, előkészítés, vetés, ápolás és beforgatás – mindez munkaidőbe, anyagköltségbe és így pénzbe kerül a gazdáknak, ha úgy döntenek, hogy köztes növényeket vetnek a szántóföldön. De vajon kimutatható a termesztésükkel járó haszon is?
A Catchy nevű projektben német szakértők több éven át tanulmányozták a köztes növényeket és azok hatásait. Mivel a köztes növények hasznosságát a gazdák mindig a gazdasági előnyök és hátrányok alapján állapítják meg, a cél a termesztésükkel járó haszon kimutatása volt.
A gazdálkodók azért inkább a köztesnövény-termesztés költségeit érzékelik, mert ezek közvetlenek, így jobban láthatóak. A gazdálkodók számlát kapnak a vetőmagról, fizetik a munkavállalók bérét a vetéssel és a több feladattal járó munkaidőért. Pedig a köztestermesztés számos előnnyel is jár, amelyeket a gazdálkodóknak szem előtt kell tartaniuk.
Nehéz az előnyöket számszerűsíteni, de léteznek
A köztes növényekkel járó előnyök pedig egyértelműek, noha nem közvetlenül jelentkeznek forintokban (közvetve nagyon is). Ilyenek a talaj gyökérzettel való átszövése, a tápanyagok felszívása és helyben tartása, a humuszképződéshez való hozzájárulás vagy az erózió elleni védelem. Ezeket a hatásokat azonban általában csak kísérletekkel lehet tudományos alapon számszerűsíteni.
Más a helyzet az olyan szén-dioxid-gazdálkodási projektek esetében, mint amilyenek például Észak-Amerikában léteznek. Az ilyen projektek keretében a gazdáknak fizetnek a humuszképzésért, ezzel a gazdálkodó közvetlen juttatásban részesül. A köztes növények hatása abban viszont számokban is tetten érhető, hogy kevesebb ráfordításra, például műtrágyára és növényvédő szerre van szükség.
A tápanyagok megtakarítását előre jelző modellre van szükség
Az egyik előny, hogy a gazdák a köztesnövény-termesztés révén nitrogénműtrágyát takaríthatnak meg. Ez a hatás a köztes növények két különböző hatásán alapul. Egyrészt megakadályozzák a meglévő nitrogén kimosódását, másrészt a hüvelyeseket tartalmazó köztesnövény-keverékek a levegőből is megkötik a nitrogént.
A gazdálkodóknak azonban nehéz pontosan kimutatni, hogy mikor és milyen feltételek mellett tudnak megtakarítani. Ennek oka, hogy a talajból történő nitrogénmobilizáció mértéke egyelőre nem határozható meg pontosan. Sok növénytermesztő ezért a termésbiztonság érdekében mindenképpen végez műtrágyázást.
A jövőben a betegség-előrejelző applikációkhoz hasonló modellek megkönnyíthetik a gazdálkodók számára annak eldöntését, hogy mikor nincs szükség kiegészítő műtrágyázásra.
Nedves vagy száraz időben erősebb a hatás?
A köztes növények hatása a hozamra közvetlenül is mérhető. Ez azonban száraz években nagyobb valószínűséggel jelentkezik, mint amikor az időjárás csapadékos. A köztesnövény-termesztés tehát segíthet a gazdáknak a termelési kockázatok csökkentésében és a száraz években a terméscsökkenés mérséklésében is.
Fotó: Pixabay