Október közepére gyökeres változás állt be az időjárásban. Az eddig tartó, szokásosnál melegebb időjárást hirtelen hőmérsékletcsökkenés mellett hűvös idő váltotta fel, kevés esővel, és a derült éjszakákon a fagyzugos helyeken nulla fok alatti hőmérséklettel. A lehullott eső nem akadályozta az őszi munkákat, és csak a talajfelszínt nedvesítette át. Az őszi árpa után jelenleg a búza vetése folyik, a vetőmagot porba juttatják ki a vetőgépek.
Az elvetett őszi káposztarepce és kalászos területen tovább erősödött a mezei pocok fertőzés. A területek mintegy 80%-án a lakott járatok száma meghaladja a 7 db-ot 100 m2-ként, 20%-án pedig ehhez közeli a fertőzöttség nagysága. Repcében nagy foltokban eltűnt a vetés, de hasonló helyzet várható az őszi kalászos területeken is, amennyiben halogatják a védekezést.
Az őszi árpa vetések túlnyomórészt kikeltek vagy sorolnak, a száraz idő miatt heterogén a kelés, nagy foltokban még ki sem kelt a vetőmag. A kikelt növényeken máris megtelepedett a levéltetű, a szárnyas egyedeket a növények mintegy 50%-án figyelhetjük meg.
A levéltetű kolóniák kialakulása rövid időn belül megkezdődik, ugyanis a közeli napokban ismét melegebb időjárás köszönt be. A még most is bőségesen található árvakeléseken szinte minden növény fertőzött vörösrozsdával, különböző levélfoltosodást okozó gombabetegséggel, így a kelőfélben levő vagy kikelt kalászos területekre ez potenciális veszélyt jelent, amennyiben nedvesebbre fordul az időjárás.
A repceterületeken erőteljesen lecsökkent a repcedarázs imágók rajzása, valamint a védekezések hatására az álhernyók lombkárosítása. A levéltetű fertőzés nem erősödött tovább, a kolóniák száma a repcedarázs elleni védekezés hatására kis mértékben még csökkent is. Új jelenség, hogy az éhező és szomjazó hangyák néhány táblán foltszerűen elrágják a szikleveles növényeket, teljes pusztulást okozva.
Az aratásra váró kukorica fuzáriumos csőfertőzöttsége az előző időszakhoz viszonyítva alig változott. A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly hernyók okozta rágásokon a száraz idő miatt nem képes újabb penészgyep kialakulni.
Az aratás előrehaladásával folyamatosan csökken a friss fertőzés kialakulásának az esélye. Az átlagosnál melegebb nyár és ősz viszont előhozott egy kukoricában nem gyakran tapasztalt, de napraforgóban gyakori betegségtünetet, amit a makrofominás hamuszürke szárkorhadás okoz. A fertőzés a kukorica esetében is szártörést okoz, így erősebb fertőzés esetén magasabb aratási veszteséggel kell számolni.
