Október utolsó hetében még mindig várat magára az őszies időjárás. A napokban ugyan átvonult a Kárpát-medence felett egy váltakozó hőmérsékletű front, de csak átmeneti lehűlést okozott. Jelentősebb csapadékot elsősorban a délnyugati-északkeleti tengely mentén hozott, az Alföld déli tájegységei ismét kimaradtak az áztató esőből.
A szántóföldi növényvédelem jelenlegi állása szerint a mezei pocok gradáció letörésére kell koncentrálni minden gazdálkodónak. Az egész országban kritikusan magas a fertőzöttség, a Dunántúlon a különösen magas, 7 db/100 m2 pocoksűrűség a területek 20%-án, közepes sűrűség a területek 80%-án jelentkezik.
Az Alföldön fordított a helyzet, ott a különösen erős fertőzöttség már az összterület 80%-át érinti. A magas pocoklétszám még elsősorban az évelő pillangósokban, a bolygatatlan rét-legelőkön, az árokpartokon, ruderáliákon okoz gondot, de a megerősödött őszi káposztarepce vetések is közelítenek ehhez a fertőzési kategóriához.
Annak ellenére, hogy az őszi kalászos vetések csak egy része került talajba, a mezei pocok betelepedés folyamatosan erősödő tendenciáját figyelhetjük meg. Ekkora mértékű fertőzést a ragadozó madarak és rókák sem képesek a veszélyes szint alá csökkenteni, a védekezést ki kell egészíteni a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező pocokirtó készítmények minél nagyobb mértékű kijuttatásával.
A napokban kezdeményezett, teljes területen történő kijuttatás a vadvédelmi veszélyei miatt nem megoldás. A vadvédelmi aggályok mellett a járatokba történő adagolás egyébként is hatásosabb, mint a teljes felületkezelés.
A mezei pocok gradáció mellett az őszi káposztarepcében a védekezések hatására erőteljesen lecsökkent a repcebolha és a repcedarázs fertőzöttség. Az állományok fejlettségében, a csapadék hiánya miatt nagyok a különbségek, ezért a télre való felkészülést elősegítő regulátoros kezelések végrehajtásában ezt a körülményt figyelembe kell venni.
A hosszúra nyúlt meleg ősz következtében egyes területeken kétszeri kezeléssel is számolni kell. A vetések levéltetű fertőzöttsége általánosnak mondható, de kiugróan magas levéltetű populációval csak elvétve lehet találkozni. Az átlagostól eltérő nyugat-magyarországi repcékben általánosan elterjedt a peronoszpóra fertőzöttség az alsó, idősebb korú leveleken, de a kórokozó jelenléte még nem éri el a kritikus szintet.
Az őszi árpa vetések fejlettsége és kiegyenlítettsége szorosan összefügg az eddig lehullott csapadékkal. Emiatt vegyes látványban van részük a gazdáknak. Hasonló a helyzet a búza állományokkal is, de a vetőmag zöme csak most kerül talajba.
Kukorica elővetemény után vetett búzánál kalkulálni kell a nagy szártömeggel, mely az egyébként is kevés csapadék egy részét visszatartja, igaz árnyékoló hatása miatt véd a párolgástól is. A kikelt vetéseken erősödő gabonalevéltetű és kabóca betelepedés figyelhető meg, az átlagosnál melegebb idő elősegíti a levéltetű kolóniák kialakulását és a vírusfertőzés átvitelét, különösen az árpa sárga törpülés vírusát. 10%-os állományfertőzés esetén indokolt a levéltetvek és kabócák elleni rovarölő szeres kezelés.
