Az első igazán meleg nyári napon zsúfolásig megtelt a Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik-terme. A hazai növényfajta-kísérletezés idei 125 éves jubileuma alkalmából a NÉBIH szervezésében kiállítás nyílt az MMgMK-ban.
Cseresznye- és meggyfajták Pölöskéről
A tablókon látható képek és a tárlókban elhelyezett kiadványok, az 1916 óta vezetett törzskönyvek és a kiállított eszközök (pl. kézi kalász dörzsölő, körskálás gyümölcsméret mérő, szőlőbogyó húskeménység-, kocsány szakítószilárdság mérő) végigvezették a látogatót a magyar fajtakísérletezés történetének bő évszázadán az 1892-es magyaróvári kezdetektől egészen napjainkig, amikor a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságánál működik a hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően, az egységes módszereken alapuló magyarországi fajtakísérleti tevékenység. Az ünnepélyes megnyitón a NÉBIH egykori és jelenlegi munkatársai szakterületenként bemutatták a fajtakísérletezés 125 éves történetét, felelevenítették a kiváló kollégák és nemesítő szakemberek életét, munkásságát, főbb eredményeit.
A fényképeken megelevenedik a magyarországi növényfajta-kísérlet 125 éves története
Prof. Németh Tamás akadémius, az MTA Agrártudományok osztályának vezetője előadásában a tudományos élet teljes vertikumát átható paradigmaváltás szükségességére hívta fel a figyelmet, továbbá hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium erősségei mellett tisztában kell lenni annak gyengeségeivel is, hisz csak így van remény a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozására.
A magyar fajtakísérletezés története 1892-ig nyúlik vissza – vették át a szót a NÉBIH munkatársai. Ekkor indult el Magyaróváron, a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Növénytermelési Kísérleti Állomásán, Cserháti Sándor kezdeményezésére a növényfajta-kísérletezés.
Lukács József, elnökhelyettes-igazgató a fajtavizsgálatok hazai megalapítójának magyar nyelvű oktatási tevékenyégéről, elméleti és gyakorlati kutatói munkásságáról emlékezett meg. Cserháti nevéhez fűződik a hazai műtrágyahasználat (szervestrágyázás kiegészítésére) bevezetése, ő tekinthető a tudományos alapon nyugvó magyarországi növénynemesítés megalapítójának is. Munkásságát az a törekvés hatotta át mindvégig, hogy a természettudományi felfedezések gyakorlatba történő átvitele a lehető legrövidebb időn belül valósuljon meg.
Lukács József a hazai növényfajta-kísérlet kezdeteit elevenítette fel
Proksza Péter a biometria szakterületének (biológiai kutatások és kísérletek matematikai kiértékelése) első hazai művelőjének, Sváb Jánosnak az alakját idézte fel. A nagy matematikai tehetséggel megáldott szakember többek között a fajtaelismerést segítő, objektív döntést megalapozó fajtaértékindexet és a szukcessziós terméselemzés módszerét dolgozta ki.
Proksza Péter a biometria első hazai művelőjére emlékezett
Dr. Békési Pál a Növénykórtani Osztály megszervezőjére, Dr. Hinfner Kálmánra emlékezett. A történelem viharai az ő életét sem kímélték. Annak ellenére, hogy az 1947-es burgonyabogár-fertőzés kapcsán a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem túlozta el az ezzel kapcsolatos veszélyt, egy hajnalon mégis elhurcolták, és csak 1953-ban szabadult a recski kényszermunkatáborból. Széles érdeklődési körének, szakmaszeretetének és hihetetlen szorgalmának köszönhetően a következő két évtizedben a növénykórtani kísérletek fejlesztésével foglalkozott. Nevéhez fűződik a röjtökmuzsaji Növénykórtani Fajtakísérleti Állomás megalapítása és a provokációs kísérletek megszervezése.
A Tessedik-terem zsúfolásig megtelt
A magyar zöldségnemesítés történetét Dr. Füstös Zsuzsanna elevenítette fel. Legfontosabb zöldségfajaink nemesítésének alapját a hazánkban megtalálható őshonos fajok, a termőhelyi körülményekhez kiválóan alkalmazkodó tájfajták, illetve a fajtalistáról lekerült fajták adják.
Harsányi József a hazai gyümölcsnemesítés legjelentősebb állomásait mutatta be, valamint az 1951-ben induló gyümölcs fajtaértékelés két megközelítési módjáról – termelők igénye alapján végzett, illetve a fajtaoltalmi kérdéseket előtérbe helyező – beszélt, melynek kapcsán kitért a DUS-vizsgálatokra is. Az erdészeti fajtanemesítés nagyjainak arcképcsarnokában Dr. Bach István vezette körbe a hallgatóságot.
Harsányi József a hazai gyümölcsfajta-értékelésről beszélt
Az előadások szünetében betekintést nyerhettünk a jelenlegi cseresznye fajtavizsgálatokba. Márkné Deák Szilvia a pölöskei Fajtakísérleti Állomásról érkezett 18 cseresznye- és 3 meggyfajta kóstolására invitálta a kiállításmegnyitó résztevevőit.
A 125 éves múltra visszatekintő állami fajtakísérletek jelentik napjainkban is a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának az alapja.
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
