Ez a nem mindennapi és a kukoricanemesítésben agrártörténelmet írt bejelentés 65 évvel ezelőtt történt. Dr. Marton L. Csaba tudományos osztályvezető ezzel a megdöbbentő hírrel kezdte előadását a MTA-ATK-ban rendezett kukoricabemutatón és szakmai tanácskozáson szeptember 11-dikén, Martonvásáron. A hallgatóság felkapta a fejét, mint ahogy a cím láttán a tisztelt Olvasó is.
A rendezvényt Dr. Balázs Ervin főigazgató nyitotta meg.
Dr. Popp József egyetemi tanár A kukorica termelésének/felhasználásának nemzetközi és hazai kilátásai címmel tartott előadást.
Az USA kukoricatermésének 35%-a etanolgyártásra megy – mondta. A 2030-ig szóló előrejelzések szerint valamennyi gabonaféle vetésterülete stagnálni fog, bár a búzáé szerényen növekedhet. A búza fajlagos hozama évek óta nem változik, a kukoricáé viszont növekszik.
Az igény is a kukorica javára tolódik el, mivel a baromfihús és tejtermelés növekvőben van, akárcsak az izocukor-gyártás és a kukoricából előállított lebomló csomagolóanyagok mennyisége is.
Ugyanakkor a bioetanolgyártás némileg csökken.
Külpiaci pozíciónkra hatással lehet, hogy Ukrajnában 19 millió ha-ról 27 millió ha-ra tervezik a kukorica vetésterületének növelését, ami akár 5 millió tonna kukorica exportot is eredményezhet. Az EU-val kötött megállapodás alapján évi 500 ezer tonnát vámmentesen exportálhat Ukrajna a tagországokba.
Az EU kukoricatermésének 12%-át adja Magyarország. Probléma, hogy éves szinten csak hat hónapig hajózható a Duna, mert vagy alacsony, vagy magas a vízállása, ami az exportot megnehezíti.
A jövőben bővül a termékválaszték, elsősorban a humán és ipari célú felhasználás okán – zárta előadását a professzor.
*
Marton L. Csaba a címben idézett mondattal kezdte Kukorica nemesítési eredmények 2018 című beszámolóját. Összehasonlításul megemlítette, hogy az USA 10 tonnás termésátlaga, az ott hullott – a miénkhez képest – kétszeres csapadéknak köszönhető. Ebben az összehasonlításban nem állunk rossz helyen. A kérdés a jövőben az lesz – mondta –, hogy 100 mm csapadékkal mekkora termésmennyiség állítható elő. Rátérve a jelenlegi helyzetre, az idei év hőmérséklet- és csapadékadatait ismertette, a várható termésekkel összefüggésben. Az érés jóval korábban következett be, az elmúlt évekhez viszonyítva. Augusztus 7-ére, már a korai fajták is beértek és 27-én a többi fajtánál is 25%-kal alacsonyabb volt a víztartalom, mint két évvel ezelőtt ugyanezen a napon.
Megemlítette, hogy az utóbbi öt évben 32 új martonvásári kukoricahibrid részesült állami elismerésben, ami rekordnak számít a megelőző időszakhoz képest.
Az egyes – forgalomba lévő – hibridek ismertetése során kiemelte az Mv-170 rendkívül korai 170-es FAO-számú hibridet, amelyet már igen jó eredménnyel takarítottak be.
*
Egy megjegyzés: Járva az országot meglepő, hogy a kukorica betakarítása csak ímmel-ámmal folyik, pedig a kukoricák java már beérett, bár igaz, hogy néhány helyen még a napraforgó utoljával bajlódnak a gazdák.
*
A silóhibridek ismertetésénél elmondta, hogy az újabb, ún. LEAFY típusú silókukoricák jellemzője, hogy a cső felett jóval magasabb levélszámmal rendelkeznek, mint a hagyományos silóhibridek.
Példaként az 530-es FAO-számú Siloking nevű fajtát említette elsőként. (A fajták részletes leírása a Marton Genetics termékkatalógusában megtalálhatók.)
*
Vida Gyula tudományos osztályvezető Búzanemesítési eredmények 2018 című előadása, mintegy folytatása volt a június 14-én Martonvásáron tartott szakmai napon elmondottaknak – megjelent az Agrofórum augusztusi számában –, mert az eddig feldolgozott adatok már a terméseredményeket is tartalmazták. Ez lényeges lehet a vetési szezon előtt a fajtaválasztáshoz.
*
A Bázismag Kft. és az Elitmag Kft. fajtaajánlata 2018 őszén című előadásokat a társrendező Marton Genetics ügyvezető igazgatója, Oross Dénes vezette be.
Elmondta, hogy a katalógusukban szereplő 18 növényfaj valamennyi fajtájából elegendő vetőmagkészlettel rendelkeznek. Megjegyezte, hogy 100 fajta vetőmagszaporítását koordinálják. Munkatársai a kukorica és gabona fajtaválasztékot ismertették.
Kukoricából itt is elsőként a MV-170-es hibridet emelte ki – Kasza András Géza –, amelyik a legkorábban érett be, ezenkívül több mint harminc fajta vetőmagkínálatával állnak a termelők rendelkezésére. Ezek közül jelentős a silóhibridek, különösen a LEAFY típusúak száma.
A martonvásári vetőmagkínálat a kukoricahibrideken túl kiterjed a napraforgóra, a tavaszi kalászosokra, a zab, a borsó és a szója fajtákra is.
Most azonban az őszi vetésűek vannak soron, ahogy azt Dr. Balla Zoltán kifejtette. Bőséges az őszi búza fajtakínálat. Számos nagy teljesítményű fajta vezeti a rangsort, az Mv Nádor mellett az Mv Nemere, az Mv Ménrót, az Mv Karéj, az Mv Ikva és az Mv Kolompos, amelyek üzemi kísérletekben az idei kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is 8 t/ha feletti termésátlagot értek el.
*
A szántóföldi program két részből állt. Az Agrotechnikai kísérleteket Dr. Árendás Tamás tudományos osztályvezető mutatta be. (Az eredményekről majd a Kukorica Extra kiadványunkban adunk tájékoztatást.)
A fajtakísérletekben már szinte valamennyi fajta beérett, csak a résztvevők kedvéért tartották lábon a már túlérett korai hibrideket is.
Itt győződhettünk meg a katalógusban szereplő hibridek tenyészidő- és teljesítménybeni gazdagságáról.
