Nagy István parlamenti államtitkár: a szójatermesztés támogatása megmarad!
Bármilyen hihetetlen, sikerült a magyar kutatóknak, forgalmazóknak és nem utolsó sorban a termelőknek 2016-ban megtalálni azt a természetben gyakori, emberi vonatkozásban viszont már ritkább, úgynevezett „sikergént”, amelyet a szójába beültetve kimagasló terméseredményeket értek el. Erről szólt az a konferencia, amelyet a Magyar Szója Nonprofit Kft. hirdetett meg december 8-adikára, a Vajdahunyad várba – persze nem ilyen bulvárra hajazó címmel.
Országos Szója Fórum 2016 volt a rendezvény hivatalos megnevezése.
A helyszínváltozás bizonyára okozott némi problémát – néhányan emiatt talán le is maradtak róla –, mert az eredetileg meghirdetett FM Darányi Ignác terem helyett, az egyébként dekoratívabb Vajdahunyad várba helyeződött át a konferencia, alig egy héttel a meghirdetett időpont előtt. Mindezek ellenére teltházas rendezvényen vehettünk részt, amelyet Dr. Balikó Sándor kellően empatikus szigorral moderált, korlátozva az előadók többletidő igényét.
Összességében – és ezt a végére kellett volna írni – egy rendkívül érdekes, jól megkomponált konferenciáról számolhatunk be.
*
A 2013-ban indított fehérjeprogram eddigi eredményei igazolják, hogy jó úton járunk – kezdte előadását dr. Nagy István parlamenti államtitkár, aki elkötelezte magát a fehérjeprogram mellett. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt évben Mezőfalván olyan tejjel koccintott Zászlós Tibor vezérigazgatóval, amelyet szójamentes fehérjetakarmánnyal „abrakolt” tehenektől fejtek. Erre az új típusú fehérjetakarmányra most is utalt az előadásában, amellyel jelenleg is folynak a bíztató etetési kísérletek.
Kitért arra is, hogy a szója mellett – ahogy az közismert – a lucerna és a többi abrakhüvelyes (borsó, lóbab, csillagfürt) növény is élvezi a területalapú támogatáson felüli „céltámogatást”.
A szójára rátérve reálisnak tartjuk – mondta –, hogy 100 ezer ha fölé növekedjen a vetésterülete. Cél a GMO mentesség megőrzése, ami hosszútávon számtalan előnyt fog jelenteni számunkra.
A szójatermesztés támogatása megmarad! (zárójelben jegyzem meg, hogy az első szójaprogram az 1980-as években addig élt, amíg működött az akkori állami támogatás). Erre a mondatra várt a szójatermesztők többsége. Előadásában arra is kitért, hogy az EU 2015 januárjában úgy döntött, hogy tagállami hatáskörbe utalja a GMO-val kapcsolatos állásfoglalásokat, továbbá megszületett a rendelet a GMO jelölési kötelezettségre vonatkozóan.
Eredményes szójatermesztést kívánva zárta előadását.
*
Vadász Attila, a Bonafarm cégcsoporthoz tartozó Bólyi gazdaság ágazatvezetője „A szójatermesztés bólyi gyakorlata és eredményei” címmel tartott előadást. (Ígérvényünk van arra, hogy az előadását az Olajos növények és szójatermesztés Extra kiadványunk számára rendelkezésre bocsátja. Ott fogjuk közölni.)
Attól mégsem tekinthetünk el, hogy a „helyi” technológia eredményeiről ne szóljunk: 2000 ha és 3,6 t/ha-os kiemelkedő termésátlag.
Dr. Mándi Lajosné „A szója oltás jelentősége és várható hozadékai” című előadásának lényege néhány mondatban összefoglalható. (Ezt az előadást is közölni fogjuk.)
A szója oltása nélkül elképzelhetetlen az eredményes szójatermesztés, ha a talaj nem „fertőzött” a Rhizobium japonikummal. A kísérletek egyértelműen igazolták a baktériumtenyészettel történő oltás hatását. A magasabb gümőszám a gyökéren többlettermést (0,8 t/ha), magasabb fehérjetartalmat és 3,5 grammos ezermagtömeg gyarapodást eredményezett.
*
Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnöke „Szójatermesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Prügyi tapasztalatok tükrében” címmel tartott előadást.
Ahol mi gazdálkodunk – mondta –, az a Taktaköz, ahogy mondják: az Alföld lába. Mi hat éve vágtunk bele a szójatermesztésbe az AKG miatt. Két termelői csoportunk van. 3855 ha területen gazdálkodunk, 146 gazda a tulajdonosunk. Sajnos, mi is beleestünk abba a hibába, hogy az elmúlt év (2015) gyengébb eredménye alapján lecsökkentettük a szója vetésterületét 58 hektárra, a korábbi száz hektárt meghaladó területről. Pont most, amikor 3,5 t/ha-os átlagtermést értünk el. A megye egyébként az élmezőnyben végzett.
*
Balikó úr ezt a közismert mondással kommentálta: A paraszt is a vásárból hazafelé okosabb…
*
Polgár Zoltán, a Galldorf Zrt. kereskedelmi igazgatója „A full-fat szója takarmányozási lehetősége a Galldorf Zrt. gyakorlatában” című előadásában bemutatta az egyre eredményesebb vállalkozást, és azt a szerteágazó tevékenységet, amelyre valamikor majd visszatérünk.
Ismertette a szója-feldolgozási technológiákat. Az extrahált szójadara, amely 44-46% fehérjét, 1,5-5,0% zsírt (olajat) és 3,5-6,3% rostot tartalmaz, és általánosan elterjedt a takarmányozásban, származását tekintve zömében GMO tartalmú.
A hazai gyártású GMO-mentes szójából előállított takarmányalap 33-37% fehérjét, 18-20% zsírt (olajat) és 4,1-9,3% rostot tartalmaz. Kitért a technológiák bemutatására, kezdve a Bocchi-n, majd az extrudert, illetve az expanziós eljárás lényegét ismertette.
*
Állandó szerzőnk, Dr. Tikász Ildikó, „A szójatermesztés ökonómiai kérdéseiről” tartott előadást. (Az AKI osztályvezetőjének előadását is olvashatják majd Extra különszámunkban.)
A lényeg: jövedelmező a szójatermesztés, különösen a 2016-os év eredményei alapján.
Dr. Jasinka Anita, az FM osztályvezető helyettese, akivel legalább tíz éve – amióta nyugdíjas vagyok – nem találkoztam, csinosságából mit sem veszítve a „GMO mentes jelölés jogszabályi háttere” címmel tartott előadást. Minden igyekezetem ellenére sem tudtam előadásának részleteit megjegyezni. (Erre is visszatérünk majd!) Arra viszont pontosan emlékszem, hogy a jelölési kötelezettség ott áll fenn, ahol valamely növénynek, terméknek, van GMO-s változata is.
*
A konferencia utolsó – ahogy mondta – hálátlan időpontra, az ebéd idejére „csúszott” – előadója Dr. Novák László, a Magyar Szója Nonprofit Kft., ügyvezetője volt. Bemutatta a Kft. szervezetét: Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetőjének hatáskörébe a külkereskedelmi ügyek tartoznak. Popovics Tamáshoz, a Galldorf Zrt. vezérigazgatójához a belkereskedelmi ügyek tartoznak, Dr. Novák László pedig általános ügyvezető.
Ezt követően a Kft. tevékenységéről, illetve céljairól beszélt.
Röviden:
– A szója országos vetésterületének és termésátlagának növelése,
– a GMO mentes pozíciónk megőrzése,
– a szakmai információk bővítése és átadása,
– a K+F lehetőségek kihasználása,
– az érdekképviselet szinten tartása, illetve javítása.
Ebben az évben hagyományteremtő szándékkal 5 helyszínen, 20 fajtás szója mezoparcellás bemutató kísérletet állítottak be.
A működéssel kapcsolatban elmondta, hogy a Magyar Szója Nonprofit Kft. az AKI-val közös szójakutatási pályázatot adott be, aktívan részt vett a Duna Szója nemzetközi rendezvényen, amelynek szervezésébe is bekapcsolódott, végül bejelentette (ahogy azt már korábban hírül adtuk), hogy hivatalosan is megalakult a Magyar Szója Egyesület.
Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy szerencsés, sőt, kívánatos lenne, ha minél többen belépnének az Egyesületbe, ezzel is növelve az érdekképviselet hatékonyságát, és erősítve a pozícióját.
(Tagfelvételi kérelem a Magyar Szója Nonprofit Kft. honlapján elérhető.)
Bíztatjuk a szójatermesztőket, hogy ne fogják vissza magukat. Együtt többre megyünk, mint külön-külön.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
