Fenntartható szója – fenntartható Európa

Az európai GMO-mentes szójatermesztés elősegítését célul tűző Duna Szója Szövetség a Földművelésügyi Minisztériummal közösen szervezte meg a negyedik Duna Szója Kongresszust. A rendezvénynek 2016 novemberében a régió középpontjában található Budapest adott otthont. A „Fenntartható szója – fenntartható Európa” című konferencián 50 előadást hallgathatott meg, illetve, szakpolitikai fórumot és panelbeszélgetést követhetett végig a 300 regisztrált résztvevő, emellett kiállítás is színesítette a programot.

A sajtótájékoztatóval egybekötött kongresszuson az európai agrárpolitika magas rangú minisztériumi tisztségviselői, a témában érintett cégek képviselői, valamint egyetemek és kutatóintézetek szakemberei jelentek meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai mezőgazdaság egyik fő kihívása és feladata, hogy biztosítsa a független és fenntartható fehérjeellátást. Az ellenőrzött európai szója használata ebben a folyamatban megkerülhetetlen.

A kiállításon a szójatermelési, -feldolgozási és -kereskedelmi lánc szereplői mutatkoztak be

Európai összefogás

Azt a célt tűztük ki, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk is GMO-mentes legyen. Ezt a szándékunkat az Alaptörvényben is rögzítettük. Magyarország területén nem lehet genetikailag módosított vetőmagot elvetni. Most azon dolgozunk, hogy haszonállataink számára is GMO-mentes takarmányt biztosítsunk. Ezzel elérhetővé válik, hogy a tej, hús, tojás, hal és a méz is teljesen GMO-mentessé váljon. – hangsúlyozta Dr. Nagy István, államtitkár, miniszterhelyettes (FM), aki a 4. Duna Szója Kongresszuson képviselte hazánkat. A magyar kormány komoly támogatást nyújt a Kárpát-medencei klimatikus viszonyoknak megfelelő szójafajták nemesítéséhez, melyek haszonállataink GMO-mentes takarmányellátásának egyik fontos pillérét jelentik.

Nagy István (államtitkár, miniszterhelyettes FM), Matthias Krön (elnök, Duna Szója Szövetség) és Hans Herren (Biovision) a sajtótájékoztatón

Hazánkban jelenleg 73000 hektáron termelünk szóját, 2020-a a vetésterület 120000 hektárra történő növekedésére számítunk, melyet az öntözésfejlesztés és a piaci kereslet bővülése is segít – fogalmazta meg Dr. Nagy István. Emellett szükség van a szójamentes, más növényi fehérjékre alapozott takarmányok fejlesztésére, a bővebb hüvelyes fajtaszortiment használatára. A cél az, hogy olcsó, hazai, GMO-mentes fehérjeforrás – mely a jó minőségű és egészséges élelmiszerek előállításának egyik fontos alapja – álljon a takarmány-előállítók rendelkezésére.

Szlovákia elkötelezett a Duna Szója Szövetség által megfogalmazott kezdeményezések iránt. 2016-ban 35000 ha-on termesztettek szóját, a termőterület még tovább növelhető.

A plenáris ülés közönsége

Bosznia-Hercegovinában 6000 ha nagyságú a vetésterület. Az ország 70000 tonna szójaimportra szorul, melynek egy részét hazai termesztésű, GMO-mentes terménnyel szeretnék helyettesíteni. Moldova is a GMO-mentes szója termesztése mellett teszi le a voksát. Ez több probléma enyhítését, esetleg megoldását is jelenti. Példaként említhető a talajpusztulás. Moldovában ugyanis kiemelkedően jó minőségű csernozjom talajok voltak, melyek az elmúlt évtizedek alatt nagy mértékben leromlottak. A pillangós virágú növények termesztése segíthet a talaj termőképességének visszaállításában.

A szakpolitikai fórum résztvevői

Észak-Rajna-Vesztfáliában az állattenyésztés meghatározó szerepet tölt be. Az állatok fehérjeellátása nagy mértékben importon alapul. A hazai termesztésű fehérjenövények arányának növelése érdekében, továbbá agroökológiai megfontolások miatt a vetésforgóban található növények körét kívánják szélesíteni a hüvelyes növények bevonásával.

Ursula Bittner szövetségi menedzser (Duna Szója Szövetség)

Matthias Krön a Duna Szója Szövetség elnöke kiemelte, hogy a GMO-mentes szója termelése önmagában nem elég. Szükség van az átlátható piacok kiépítésre, minőségi standardok létrehozására, a teljes szójatermelési és -feldolgozási láncban a nyomonkövethetőségre, a címkézésre, mellyel a fogyasztók figyelmét lehet felhívni az egészség megőrzését biztosító, kiváló minőségű termékre. E célok eléréséhez a nemzeti kormányok és az Európai Unió által is támogatott közös stratégia megalkotására van szükség. Matthias Krön felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyre inkább szűkülő gyomirtó szer kínálat hátrányosan érinti a szójatermesztőket. Szükségesnek tartja – amellett, hogy egyetért a környezet- és egészségvédelmi megfontolásokkal – ezek helyettesítésére alkalmas hatóanyagok piacra kerülését.

Nagy István (államtitkár, miniszterhelyettes FM) megnyitja a 4. Duna Szója Kongresszust

A konferencián résztvevők közös álláspontja szerint 2025-re az Európában felhasznált fehérje 50 százalékának európai szójából és hazai hüvelyesekből kell származni. Ennek elérésére a takarmánykeverékekhez használt szója mennyiségét csökkenteni, a szója és más fehérjenövények termesztését növelni kell. Az előadók hangsúlyozták, hogy a kívánt célok elérése európai összefogás és együttműködés nélkül nem érhetők el.

Matthias Krön a Duna Szója Szövetség elnöke elmondta, hogy Európában a termőterületek kb. 2 %-án termesztenek nagymagvú hüvelyes növényeke

A Duna Szója Szövetség elnevezésű közhasznú, független társadalmi szervezetet 2012-ben Bécsben alapították. Tagjai – jelenleg 16 országból több mint 170 – közé civil és politikai szervezetek, valamint gazdálkodók tartoznak. A szövetség célja az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar fenntartható fejlesztése.
Fő törekvései között szerepel a minőségi, eredet-megjelöléssel rendelkező európai szója termelésének ösztönzése, az európai élelmiszer-előállítás önellátásának támogatása, valamint a kelet- és nyugat-európai gazdasági együttműködés erősítése. A szövetség tagjai idén már összesen 700000 ha nagyságú területen termeltek GMO-mentes szóját.
A fehérjenövény minőségének garanciáját a szigorú minőségbiztosítási rendszer működtetése, a GMO-mentes termék védjeggyel történő ellátása jelenti.
Magyarország 2013-ban az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)