Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Gyapottok-bagolylepke

Veszélyes kártevők: Gyapottok-bagolylepke

Agrofórum Online

A gyapottok-bagolylepke eredeti elterjedési területe Észak-Afrika és Eurázsia trópusi, szubtrópusi területei. Mára kozmopolita kártevővé vált. Korábban mint vendég a közép-európai régióban, így Magyarországon is 16-17 évente jelent meg nagyobb egyedszámban. Az egyébként veszélyes szántóföldi és kertészeti kártevő már akkor megmutatta kártételi, s gazdasági jelentőségének súlyát.

A faj említett korábbi gradációit (tömeges felszaporodás) követően gondot nem jelentett, mert eltűnt az ország területéről, mivel a telelőre vonult bábok elpusztultak a téli hidegben. Akkoriban áttelelését csupán enyhe teleken, vagy fagytól védett környezetben valószínűsítették. Az áttelelés sikerességében bekövetkező gyökeres változás jelei először 1993-ban tűntek fel. Ettől kezdve a lepkék újra felbukkantak a fénycsapdákban, és azóta kisebb vagy nagyobb egyedszámban, de minden évben megtalálhatóak hazánk területén. Ezredfordulót követő években már arról tudósítanak, hogy az ősszel, fagyok előtt, üvegházba bekerült lepke lerakott tojásaiból kelő hernyók bebábozódva a következő évi, új nemzedékek alapjául szolgálhatnak. Napjainkra Magyarországon populációi stabilak, egyben nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevője.

Kártétel

A gyapottok-bagolylepkének több mint 120 tápnövénye ismert. Hazánkban a legnagyobb jelentősége a kukorica állományokban van (1. kép). Rágását paprikán, borsón, cirokon, szőlőn, feketebodzán, dísznövényeken és virágzó gyomokon egyaránt megfigyelték.

1. kép: A gyapottok-bagolylepke lárvája kukorica levélhüvelyében (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

A faj jelentős, napjainkban és jövőben egyaránt a kukoricatermesztést alapvetően meghatározó kártevő. A kártevő alak a lárva. A lepke virágporfogyasztó (2. kép).

2. kép: A gyapottok-bagolylepke virágzó gyomnövényen (Fotó: Ekaterina Smirnova)

A kár alapvetően a generatív részek károsításában jelenik meg, mivel a faj egyedfejlődéséhez e növényi szervek fogyasztása nélkülözhetetlen. A generatív szervekre rakott tojásokból fejlődő lárvák a kukoricán a címer virágzat felől rágnak a csőbe, ahol azután rejtve maradnak. Ezenkívül a kukoricaszemek kívülről történő rágása (3., 4. kép), sőt napraforgóban még levélkárosítás is felléphet. Közvetett kártételként a rágás nyomán mikrogombák telepedhetnek meg, amelyek további termésveszteséget okozhatnak. Kukoricában okozott jelentős kártételére a nyár végén, a csőérés időszakában kell számítani.

3. kép: A gyapottok-bagolylepke lárvája és kártétele kukoricacsövön (Fotó: Keszthelyi Sándor)

Védekezés

A gyapottok-bagolylepke visszaszorításában – a faj biológiai sajátságai miatt – az agrotechnikai elemek jelentősége elhanyagolható. Védekezés alapvetően a permetezések hatékonyságán, pontos időzítésén múlik. A védekezési döntés meghozatalában is természetesen meghatározó a növény fenológiai állapota (érzékeny stádium a termékenyítés utáni csőérés, szemek fiziológiai érésének időszaka). Döntő szerepe a rajzásmegfigyelésnek, a rajzáscsúcsok pontos ismeretének van. A gyapottok-bagolylepke rajzása elsősorban varsás feromoncsapdával (VARL) követhető nyomon a legpontosabban.

A faj elleni vegyszeres védekezés a rajzáscsúcsot követő 2-3 napon belül a leghatékonyabb. Ennek magyarázata, hogy a rajzáscsúccsal párhuzamosan a lerakott tojások száma is ebben az időszakban van a maximumon. A rajzáscsúcsot szinte rögtön követi az L1-es lárvák tömeges megjelenése, amelyek ellen a peszticides állománykezelés a leghatékonyabb. A tojásból kibújt, még nem vedlett, fiatal lárva a növény felületén táplálkozik és többnyire L2-es stádiumban rág be a védettebb körülményeket biztosító csuhé levelek alá. Így az L2 stádiumtól a védekezés eredményessége is visszaesik.

Csemegekukoricában a gyapottok-bagolylepke ellen irányuló védekezéseket a címerhányás kezdetétől (általában június végétől) július végéig 2-3 alkalommal szokták elvégezni. A későn vetett, vagy másodvetésként termesztett csemegekukoricában a védekezést augusztus közepétől szinte a betakarításig, 3-4 rovarölő szeres kezelésben is részesíthetik. Értelemszerűen e vegetációban végzett többszöri védekezés megvalósítása árukukoricában nem lehet gazdaságos.

4. kép: A gyapottok-bagolylepke lárvája és kártétele kukoricacsövön (Fotó: Keszthelyi Sándor)

A gyapottok-bagolylepke ellen hazánkban pontosan hét különböző kereskedelmi forgalomban lévő készítmény használható fel 2019-ben. Az alkalmazott hatóanyagok közül külön ki kell emelni az indoxakarbot, mely állománypermetező szerként, illetve csepegtető öntöző berendezésen keresztül is kijuttatható. Az idegméregként ható vegyület kiemelkedően hatékony a legkülönbözőbb lepkefajok lárvái ellen. Az indoxakarb gyomor és kontakt hatású vegyület, a növénybe nem szívódik fel. Kijuttatást követően hatékonyságát magas hőmérséklet esetén, erős UV-sugárzás mellett, csapadékot vagy öntözést követően is megtartja.

A klórantraniliprol-tartalmú kemikáliák kiemelkedően magas hatékonysággal bírnak a lepkefajokkal, így a gyapottok-bagolylepkével szemben is. Alacsony dózisban is hatékony, a rágó szájszervű kártevőkkel szembeni gyors hatáskifejtés jellemzi.

A metoxifenozid a lepkék valamennyi lárvaalakja ellen hatékony, azokon torz fejlődést, vedlési rendellenességeket vált ki. A táplálék felvétele után, a lárva tápcsatornáján keresztül fejti ki hatását, de kontakt és tojásölő hatása is van. A kontakt hatás a kezelt növényi részeken 10-14 napig, míg a gyomorméreg hatás akár 21 napig is megmarad.

Ezen inszekticidek mellett döntő többségben a kontakt hatáskifejtésű piretroidok érhetők még el a legnagyobb választékban. E hatóanyagok az alfametrin, deltametrin és zéta-cipermetrin.

Intenzív technológiájú növénytermesztésben meg lehet említeni az öntözőberendezésen keresztül történő rovarölő szer kijuttatást (chemigation technológia), illetve védelmet nyújthat a génsebészeti úton létrehozott, rovarrezisztens Bt kukoricák köztermesztése is. Ez utóbbi szaporítóanyagok speciális toxint (Cry1Ab) termelve pusztítják el az azokat megrágó lepke hernyókat. E technológia alkalmazására azonban Magyarországon nincs lehetőség.

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

2019. október 16. 05:36

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

Elatus Era – új fejezet a kalászosok védelmében

2019. október 8. 13:47

A Syngenta idén bevezetett új fungicid terméke az Elatus Era idén is bizonyította a kórokozók elleni hatékonyságát, magas fokú biztonságot, teljes körű védelmet biztosított.

Ne csak álom legyen a magas terméshozam! – Alkalmazza a Syngenta teljes regulátor/gombaölő szeres technológiáját ősszel és tavasszal is repcében

2019. szeptember 30. 12:04

A repce a második legfontosabb olajos növényünk, mivel a vetésszerkezet fontos eleme, ezért vetés területe viszonylag stabil.

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

Kukoricásban nem érdemes kannabiszt termeszteni

2018. szeptember 7. 09:37

A 62 éves, növénytermesztő szakképzettségű férfit már korábban is vádolták kábítószer-tartalmú növények termesztésével, amely miatt nem jogerősen 12 év fegyházbüntetést kapott 2015-ben.

Meghaladja a kilenc tonnát a kukorica termésátlaga Tolna megyében

2018. október 30. 13:34

A 64 159 hektáros megyei vetésterületből 63 500 hektáron takarították be a termést, amely termőhelytől függően 5 és 14 tonna, átlagosan 9,3 tonna hektáronként. Ez a legmagasabb eredménynek számít országosan.

Chilis bab ropogós tortilla chipsszel

2019. szeptember 14. 04:38

Ahány konyha annyiféle chilis bab létezik, van aki kaliforniai paprikával, van aki fahéjjal, van aki kukoricával  készíti, ki a sertéshúsra, ki a marhahúsra esküszik, nem is beszélve a hozzáadott paradicsom kérdéséről.

Jégverés okozta károk kukoricában

2019. március 22. 06:47

A jégverés a kukorica élettani folyamataira több ponton is hatást gyakorol. Befolyásolja a hajtásképződést, a jégverés következtében kialakult gombafertőzés miatt a termés beltartalmi jellemzői változhatnak, sőt vetőmag esetében a csírázóképesség módosulhat.