Növénytermesztés
Növénytermesztés

Megszűnik a cukorkvóta

Megszűnik a cukorkvóta

Agrofórum Online

Megszűnnek szeptember végén az 1968. óta érvényben lévő, a cukortermelést korlátozó uniós szabályok. Az árak zuhanását leginkább a nádcukor import okozza - írja a Népszava.

Egyelőre nem drágul tovább a cukor, de árzuhanásra sem kell számítani az uniós cukorkvóta megszüntetését követően. A termelési korlátokat szeptember végén számolja fel Brüsszel. Elvileg ez után mindenki annyi cukorrépát termeszthet és cukrot gyárthat, amennyit csak bír.

A magyarországi cukorárak pedig nagyban függnek a nemzetközi piaci áraktól, arra a kiskereskedelemnek nem sok befolyása van – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tény, hogy 2016-ban és idén az első félévben összességében mintegy 20 százalékkal drágult a cukor fogyasztói ára. Ez az áremelkedés is már érzékelhetően visszafogta a keresletet.

A cukortermelési korlátok megszűnése Magyarországot azonban alig érinti. A jelenlegi 110-130 ezer tonnás cukortermelését nem igazán tudja növelni, hiszen a negyedszázaddal ezelőtt még tucatnyi cukorgyárból mára egy maradt, az osztrák Agrana-csoport tulajdonában levő Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyára. A cukorrépa termőterület pedig a 110 ezer hektáros csúcsról 15 500 hektárra és évi 900 – 930 ezer tonnás termésre zsugorodott.

Jelenleg a hektáronkénti nagyjából 70 ezer forintos uniós területalapú támogatás mellett további 140-160 ezer forintos többlet támogatást kapnak a cukorrépa termesztők és így nyereséges a termesztés – mondta a Népszava érdeklődésére Berki Gyula, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. Nagy kérdés, hogy mi lesz 2020 után, a következő uniós pénzügyi ciklusban. Ha drámai mértékben csökkenne, vagy megszűnne a támogatás, az akár el is lehetetlenítené a hazai cukorrépatermelést. Igaz, a kormány többször kinyilatkoztatta, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is támogatja a cukorrépatermelőket – tette hozzá a szakember.

Amíg fennmarad az uniós kvóta a trópusi, elsősorban brazil nádcukor importot, és ezzel párhuzamosan a többletbehozatalt továbbra vámfizetési kötelezettség terheli, az európai cukorrépa termesztőknek és cukorgyáraknak nincs mitől tartaniuk. Ha ez jelentősen megváltozna, például eltörölnék, vagy csökkentenék a vámot, akkor aggódhatnának.

A hazai cukorrépatermesztés még a támogatások drasztikus lefaragása után is megmaradhat, ha a cukorgyár tulajdonosai hosszabb távon meg kívánják őrizni a magyarországi termelési kapacitásukat és ennek érdekében a profitjuk egy részét visszaosztják a termelőknek – jegyezte meg lapunknak Raskó György, agrárközgazdász, aki mezőgazdasági cégével több száz hektáron termeszt cukorrépát. Támogatás nélkül viszont nem sok esélye lenne a hazai gazdáknak ebben az ágazatban.

Nem is vitás, hogy a nádcukorral szemben nem versenyképes a répacukor, hiszen Magyarországon hektáronként 150-200 ezer forintot kell átlagosan növényvédelemre fordítani, míg a legtöbb trópusi cukornádtermesztő országban nincsenek ilyen költségek, vagy csak ennek töredéke – tette hozzá. Ennél is többet nyom a latba, hogy a legkorszerűbb technológiával dolgozó agrárcég is hektáronként legföljebb 15 tonna cukor gyártásához elegendő cukorrépát képes termeszteni, míg a trópusi vidéken a hektáronként termesztett cukornádból a legmagasabb európai hozam 3-4-szeresét is képesek előállítani. Egy korszerű cukornádültetvény teljesítménye még ennél is jobb.

Ez behozhatatlan előny, még akkor is, ha idén a cukorrépa cukortartalma rekordszintet ért el, és az átlagos 16 százalék helyett 18-18,5 százalékos lehet. A répacukor versenyképességét rontja az is, hogy különösen a nádcukorhoz képest nagyon jelentős az előállítás energiaigénye.

Hosszabb távon csak azok a termelők és gyárak maradhatnak talpon, amelyek a legkorszerűbb technikával, technológiával dolgoznak. Magyarországon egyelőre összesen 1 000 hektárt öntöznek. Egy hektáron a megfelelő öntözőrendszer kiépítése pedig akár több milliós beruházással járhat.

(Népszava)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Íme, az 5 legérdekesebb beporzó!

2024. május 22. 09:10

Bár a beporzás kapcsán az embereknek elsősorban a méhek jutnak eszébe, más rovarok is segítenek az összesen több, mint 300 000 zárvatermő szakszerű pollinációjában.

Tavaly 100 ezer forint veszteséget termelt hektáronként a szántóföldi növénytermesztés – mi várható idén?

2024. május 18. 08:10

2023-ban leestek az árak, a szántóföldi növénytermesztés hektáronként átlagosan 100 ezer forintos veszteséggel működött.

Egy jövőbeni, vízszegény Kárpát-medencébe kellene most vetőmagokat nemesíteni

2024. május 17. 08:10

A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet.

Mire jó a kókuszrost tégla?

2024. május 12. 14:10

A kókuszrost tégla az interneten terjedő videó szerint remek termesztőközeg, a hozzáértők szerint azonban ez csak részben igaz.

A hóból kellett kiszedni idén a cukorrépát

2023. december 9. 11:10

Németországban a rengeteg eső hátráltatta a cukorrépa betakarítását, így esett meg idén az a „csúfság”, hogy már a havas, fagyos talajon végezték a termés felszedését.

Cukorellátás saját termelésből – érdemes?

2018. augusztus 24. 08:04

Az uniós cukorkvóta eltörlése óta időről-időre felmerül új cukorgyár építésének ötlete. Az OTP agrárszakértői a hazai cukorrépa- és cukortermelés perspektíváinak bemutatásával, illetve a globális piaci trendek elemzésével adják meg a választ, érdemes-e a belevágni a cukorgyártás hazai fejlesztésébe.

Idén kevesebb cukorrépát takaríthatnak be

2018. április 11. 14:30

A visszaesésben minden bizonnyal szerepet játszik a tény, hogy a cukor ára nagyot esett az elmúlt hónapokban.

A gabonavetések 28 százalékával végeztek Ukrajnában

2021. április 24. 12:01

A teljes gabonaterület várhatóan összesen 15,5 millió hektár lesz az idén Ukrajnában, beleértve 7,6 millió hektár tavaszi gabonát.