Amerre járunk az országban, mindenütt találkozhatunk már bálákkal, ami a nyári táj kihagyhatatlan eleme és számos fotóst is megihlet. De igazából tudjuk-e, hogy az a bála mire is fog kelleni a gazdának az év hátralevő részében?
Azaz, honnan tudjuk eldönteni, hogy most a gabonatáblán vagy a gyepes területen széna- vagy szalmabálát látunk-e? A következő sorokban ezt nézzük meg, mik is azok a különbségek, ami miatt szénáról vagy szalmáról beszélhetünk.
Széna
Amit a réten lekaszálunk. Szárítással tartósított zöldtakarmány, amely magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt haszonállataink egyik legfontosabb – természetes és jóízű – téli takarmánya. Két fő típusát a réti és a szántóföldi szénafélék alkotják. Előbbiek között az első kaszálásból származó anyaszénát és a nyár folyamán újrasarjadzó növények második és harmadik kaszálásával nyert sarjúszénát különböztetjük meg.
A pázsitfűfélékből és pillangósvirágúakból álló széna az édes réti széna, míg a lápréteken termő savanyúfüvekből (pl. sásból, kákából, szittyóból) összeadódó tömeg a savanyú széna. A szalmának mindezekhez annyi köze van, hogy szintén a föld terméséből ered és szintén azok száraz formáját jelenti, de nem a szabad rétekről, hanem a megművelt mezőkről jutunk hozzá.
Szalma
Takarmány is és alapanyag is. A szemtermésükért termesztett növények cséplése után visszamaradó szárak és szárrészek összességét nevezzük, amelyet többek között takarmányozásra, alomnak és fűtésre is használnak. Két fő típusát a gabonaszalmák és a hüvelyesek szalmái alkotják. A hosszabb tenyészidejű növények rostban gazdagabbak, de tápláló fehérjékben szegényebbek.
A gabonaszalmák között megkülönböztetünk tavaszi (pl. árpa-, zab-) és őszi (búza-, rozs-) szalmát. A tavaszi vetésű gabonaszalmának a legnagyobb a fehérjetartalma, ezért ez a legjobb takarmány az állatok számára.
Emellett azonban a szalmát régóta sokféle egyéb célra is felhasználják. Így például az istállóban tartott állatok almozására, amelynek során a szalma ürülékkel fog keveredni – ebből lesz azután a földeken felhasznált istállótrágya.
De jól ismertek a régi, elsősorban vidéki szalmatetők, zsúptetők, kosarak, kalapok is, sőt, még papír is készülhet szalmából. Ez utóbbi a környezetbarát papírgyártás mintapéldája, hiszen nem a hasznos fákat, hanem az addig hulladékanyagnak tekintett, főként rizsből származó szalmát használják fel hozzá. A forradalminak tekinthető technológiát elsőként egy tajvani gyárban dolgozták ki, ahol 2011-től gyártanak ezzel az egyébként is hatékony eljárással papírt.
Mindezeken túl egy magyar vegyészházaspár (Kelp Ilona és Kabay János) jóvoltából a fájdalomcsillapításban nélkülözhetetlen morfin kinyerésében is szerepet játszik a szalma: a máknak azóta nemcsak a gubóját, hanem a szárát is fel tudják használni ehhez.
