Növénytermesztés
Növénytermesztés

Ígéretes az első „durum nap” Magyarországon!

Ígéretes az első „durum nap” Magyarországon!

Agrofórum Online

A világgazdaságban köztudottan konjunktúra uralkodik, míg az agráriumban stagnálás. E tényből is kiindulva lesz fontos az alábbi tudósításunk, miszerint újszerű és rangos esemény helyszíne volt (június második dekádjában) a Vas megyei Nádasdi Agrár Kft. telephelye, ahová a sajtó képviselőit is meghívták a rendezők, közel nyolcvan szakember érdeklődése mellett. A kánikulai hőségben megtartott rendezvényen a hasznost a kellemessel – egyfajta agrárfórum keretében – egybekötötte főszervezőként az „Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer” (EMDTR) menedzsmentje, karöltve az említett céggel és a Magyar Agrár Kereskedőházzal.

Hazánkban az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszert – az elmúlt esztendőben – négy magyar gazdasági társaság, egyfajta megállapodás keretein belül hozta létre. Törekvéseik nemcsak a saját érdekeiket szolgálják, hanem a nemzetgazdaságét is, ugyanis az egészséges életmód, illetve korszerű táplálkozás jogos igényei avagy elvárásai egyértelműen azonosak az elképzeléseikkel. Tömören fogalmazva: a nemes ügy határozottan indokolja a Kormányzat és mindazon szervezetek támogatását, akik a magyar mezőgazdaság fejlesztésében érdekeltek.

A teljesség igényének mellőzésével ezúttal csak figyelemkeltő szándékkal, úgymond informális ízelítőként adjuk közre ebbéli tanulmányunkat. Nos, a Magyarországon termesztett durumbúza vetésterülete tavaly elérte már a 33 ezer hektárt (4,7 tonna hektáronkénti átlagterméssel), amely az összes búza vetésterület valamivel több mint 3 százaléka. Az elmúlt öt évet figyelembe véve ez jelentős növekedés, mivel 2013-ban még mindössze 15 ezer hektáron (1,3 százalék) termesztették a gazdák e kultúrnövényünket. Összehasonlítva ezt a 2017-es év eredményével, mintegy 260 kg-mal sikerült növelni a termésátlagot. Ugyanez az érték búza esetében 800 kg. Következésképpen tehát vannak még lehetőségek e téren is.

Megjegyezzük, hogy az elmúlt években az időjárás kedvezett az őszi vetésű gabonák, így az őszi durumbúza termesztésének is, így a megfelelő termesztéstechnológia mellett a gazdálkodók stabil termésátlagra és jó minőségű terményre számíthattak. 2017 ősze és a magunk mögött hagyott tél szintén nem jelentett kihívást a durumbúza vetésében, az állományok áttelelését illetően. Mindössze a hótakaró nélküli területeken okozhatott a mínusz tíz fok alatti hőmérséklet alig észrevehető fagyási károkat, ezeket azonban a növények a vegetáció tavaszi megindulásakor maradéktalanul kiheverték. Kedvezett a durumbúza vetésterület folyamatos növekedésének a kereskedők által kínált kiszámíthatóan magas felvásárlási ár, vonzóvá téve az új kultúrnövényt kereső termelőknek az addig szinte ismeretlen gabonát. A kereskedők és a durumbúza termelési rendszert szervező piaci szereplők ezek miatt a termesztésterület további növekedésében, a magas piaci árak stabilizálódásában és a termesztéstechnológia fejlődése folytán a termésátlagok folyamatos emelkedésében bíznak.

Neumann József a Termelési Rendszer igazgatója nyitotta meg a szakmai napot. Köszöntőjében elmondta, négy magyar vállalkozás hozta létre a konzorciumi formában működő Termelési Rendszert, amely a teljes durum termékpályát átfogja. A szervezet célja: összehangolt és szervezett tevékenységgel egy nemzetközileg is elfogadott brand felépítése, tehát a kiváló minőségű magyar durumbúza. Mindezt az összefogásból adódó kollektív tudásra, a megszerzett tapasztalatokra, a szakszerűségre és a céltudatosságra alapozzák. Ez utóbbiról – a céltudatosságról – a mai ember hajlamos megfeledkezni, figyelmen kívül hagyva Seneca híres mondását: „Aki nem tudja melyik kikötőbe tart, annak mindegy, hogy merről fúj a szél.” Kiemelte még, hogy üdvös lenne a magyar fogyasztási szokásokat a hal, zöldség, gyümölcs és a durumtészta irányába átalakítani. Hogy egészségesebbek legyünk, mindenkinek fontos kell, hogy legyen.

A rendezvény nyitó előadását Dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára tartotta. Beszédében kihangsúlyozta: egy termékpálya, így a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. Ezért is tartja fontosnak a Termelési Rendszer létrejöttét, hiszen a támogatási rendszer csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, az alapokat az érintetteknek kell megteremteniük, és az összefogással az sikeresebbé válhat. Látva a jelenlegi gabonapiaci folyamatokat, nagyon hasznos olyan speciális irányokat venni, ami stabil, kialakult piaci kereslethez kínál alapanyagokat, illetve állít elő élelmiszert, jobb eredményt, jövedelmet és termelési biztonságot szavatol. Ilyen az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer.

A jelenlegi, a magyar agrárgazdaság sajátosságaihoz jól illeszkedő, rugalmas és sokrétű célok megvalósítását lehetővé tevő támogatási rendszer 2020-ig (ha késik az uniós agárpolitikai modell kidolgozása, az után is) stabilan működtethető – emelte ki Feldman Zsolt. A 2020 utáni költségvetési időszakra vonatkozó bizottsági javaslat szerint a mezőgazdaságnak még eredményközpontúbbnak kell lenni, még több közjót kell előállítani, mind szélesebb társadalmi rétegeket szolgálva. A javaslat szerint a teljes agrárbüdzsé 40 százalékát fenntarthatóságot erősítő célokra kell fölhasználni. Az új KAP több felelősséget kíván a tagállamokra átruházni a közösségi célkitűzések megvalósításában. A környezet-, illetve klímavédelmi elemek a területalapú támogatásnál is alapkövetelményként jelennek meg. Magyarország számára az új javaslatcsomag nem kedvező, mivel többletfeltételeket szab kevesebb pénzért, és nagyobb kiszolgáltatottságot eredményez. Az egyeztető tárgyalás során a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a gazdák érdekei ne sérüljenek.

Jól illeszkedtek a témához az Erste Bank vezető elemzőjének gabonapiaci előrejelzései, Álljunk Trendbe címmel. Fórián Zoltán az Agrár Kompetencia Központ képviseletében állította, hogy egyre népszerűbb a durumbúza, és a miértekre hívta fel a figyelmet. Ehhez szimbolikusan világkörüli kitekintésre invitálta a hallgatóságot, hogy megalapozzuk beruházási döntéseinket. E szerint egyelőre a világ összes búzatermelésének még csak a tíz százaléka alatt vagyunk a durummal, s a termés csupán egyötöde kerül a világpiacra, amelynek a bővülése megtorpant. Egyébként a durumbúza ára az észak-amerikai (főleg kanadai) készletek függvénye, habár középtávon stabilak az árak e tekintetben.

A termelési költség ez esetben ugyan 10 százalékkal magasabb a kommersz búzáénál, de harmadával magasabb az ára. Kontinensünkön, pontosabban az Európai Unióban a felhasználás magasabb a termelés szintjénél, ráadásul növekvő tendenciát mutat az importigény, tehát perspektivikus növényről van szó. Megjegyezzük, hogy az Unióban az olaszok a legnagyobb tésztafogyasztók 24 kg/év átlaggal, amely nagyjából négyszerese hazánkénak. Fórián Zoltán még két fontos dologra hívta fel a figyelmet: az egyik a specializálódás, a másik a szervezettség. Ezért fontos az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer.

Ezt követően a nemzetközi marketing, illetve a brandépítés jelentőségére hívta fel a jelenlévők figyelmét Dr. Köves András nemzetközi marketing szakértő, a Lánchíd klub alapító tagja. Előadásában kiemelte a márkaépítés, a vásárlói kommunikáció, a „legendagyártás” fontosságát. Két konkrét termék piaci fejlődésének példáján keresztül mutatta be a gyakorlatban. Dr. Varga Zsolt növényvédelmi szakértő a durumbúza speciális növényegészségügyi problémáinak orvoslásához nyújtott hasznos információkat. Dr. Térmeg János tápanyag-gazdálkodási szakértő elmondta, miként lehet kimagasló minőséget elérni a durumbúza termelése során a tápanyagok racionális felhasználásával. Mátyás Ciprián, a Nádasdi Agrár Kft. növénytermesztési vezetője ismertette a jelenlévőkkel a durumbúza termesztési technológiáját.

Ennek lényege, hogy itt a legfontosabb a precizitás, nem a termésmennyiség hajszolása. A durumbúzának jó előveteménye a repce, a szója és a borsó, viszont rossz a kukorica vagy kalászosok után vetni. Érzékeny a talaj minőségére, s jó magágy-előkészítést igényel, a nitrogénműtrágyát három alkalommal kijuttatva. Csak a gyakorlatban már bizonyított fémzárolt vetőmagot vásároljunk! Előadásában ismertette a Nádasdi Agrár Kft. kisparcellás fajtakísérletét.

Kiemelte, a fajtasorban hét nemzet 14 őszi durumbúza vetőmagja szerepel. Az elméleti részt Csongor Balázs, a Magyar Agrárkereskedőház Kft. külkereskedője zárta a durumbúzára fókuszálva, aki nem tartja irreálisnak a jövőben akár az ötvenezer hektárra történő felfutást sem. Míg a tengeren túl Kanada, USA és Mexikó a legnagyobbak e területen (30-40 százalékkal), addig Európában Olaszország, Franciaország és Görögország a piacvezetők. Kiemelt cél az ellenőrzött termeltetésen keresztül az élelmiszerbiztonság fenntartása. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult.

Az ígéretes szakmai összejövetelnek egy jól megszervezett szántóföldi bemutató emelte a rangját Mátyás Ciprián vezényletével, ahol több fajta is megnyerte az érdeklődők figyelmét a bemutatottakból. Az előadó kiemelte az elmúlt tíz év során már bizonyított, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, Superdur fajtát, melynek a potenciális termőképessége még a hét tonnát is meghaladhatja hektáronként.

A lényegre fókuszálva elmondhatjuk, hogy az őszi durumbúza fajtákkal olyan termelési integrációt szándékoznak működtetni a rendszerben, amelyben a résztvevők közös munkájának eredménye, a kiváló minőségű tésztagyári alapanyag. Az integráció keretében kívánják megismertetni a technologiát a magyar gazdálkodókkal, utat nyitva számukra a durumbúza-termelés adta lehetőségekhez történő csatlakozásra. Mindenesetre azt kijelenthetjük, hogy 30 hektár alatt nem érdemes termeszteni!

 Röviden a durumbúzáról

 A durumbúza vagy másnéven keményszemű búza a Közel-Keletről származik. A Mediterrán térségben jelenleg is fontos élelmezési alapanyag. Tojás nélkül készíthető belőle száraz tészta, darájából kuszkusz, illetve a durvára tört szemekből bulgur. A korszerű, egészséges táplálkozás kedvelt alkotója.

A nemesítési eljárásoknak hála, a szélesebb tűrőképességgel rendelkező fajták miatt az elmúlt évtizedekben széles körben elterjedt a világban. Ma már termesztése lehetséges a hidegebb téli időjárású kontinentális éghajlaton, így hazánkban is. A világ legnagyobb termelői Kanada, USA, Mexikó, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, de Kelet-Közép-Európában is egyre növekszik a termő területe. Hazánkban a kezdeti néhány ezer hektárról 30-35 ezer hektárig növekedett a termőterülete, amely több tényezőnek köszönhető. Jól beilleszkedik a vetésforgóba, technológiája a közönséges búzáéhoz nagyon hasonló, valamint hosszabb távon gazdaságosan termeszthető – magyarán a termelésében van perspektíva!

A jó minőségű magyar durumbúza keresett alapanyaga mind a hazai, mind a nyugat- és dél-európai feldolgozóknak. A Kárpát-medencei körülmények különösen alkalmasak arra, hogy magas fehérjetartalmú, acélos durumbúzát termeljünk. A vevőik megkedvelték termékeiket, akikhez vízi, vasúti vagy közúti fuvarozással juttatják el a megrendelt árut. Az utóbbi fél évtizedben a közepes és jó minőségű termény átlagára 60 ezer forint volt tonnánként, a termelő telephelyén gépkocsira rakva.

Jó terméshozamokat értek el idén a gazdálkodók

2019. október 10. 08:11

A 3 tonna körüli napraforgóátlag világszinten is rekord, kukoricából ugyanakkor a tavaszi szárazság miatt a várakozásokhoz képest hektáronként 1-1,5 tonnával kevesebb termett.

Kedvező termés várható az őszi betakarítású növényeknél

2019. október 1. 12:03

Az őszi betakarítású növények között kiemelt jelentőségű a napraforgó, melynek aratása javában zajlik, az 570 ezer hektáros terület közel feléről már a raktárakba került a termés.

Jó termésben bíznak a zalai gazdák

2019. szeptember 19. 12:36

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra.

Elérhető az őszi búza kísérlet eredménye

2019. szeptember 16. 13:59

Összesen 45 őszi búzafajtát teszteltek az ország tíz különböző pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács posztregisztrációs kísérletében. Az eredményekről egy összefoglaló kiadvány készült a gazdálkodók számára.

Ami késik, nem múlik - Tudósítás az állami növényfajta elismerést tanúsító oklevelek átadásáról

2018. március 2. 17:00

Megkésett, de ma is aktuális beszámoló az állami növényfajta elismerést tanúsító oklevelek átadásáról.

Sokkal jövedelmezőbb a durumbúza

2018. május 14. 11:59

A korszerű nemesítési eljárásoknak köszönhetően, a jobb tűrőképességgel rendelkező fajták miatt az elmúlt évtizedekben széles körben elterjedt a világban.

SAATEN-UNION őszi kalászosok – több termés, nagyobb termésbiztonság

2017. július 31. 07:42

A SAATEN-UNION nemesítői időben felismerték az éghajlatváltozás hatásait.