A tartós vízhiány egyre súlyosabb kihívást jelent a magyar mezőgazdaság számára, és ez alól a vetőmagágazat sem kivétel. Az elmúlt évek aszályos időjárása nemcsak a terméseredményeket rontotta, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélybe sodorta.
A szakma szerint a klímaváltozás, az exportpiacok átalakulása és a növekvő költségek együtt olyan helyzetet teremtettek, amely gyors alkalmazkodást követel. A Vetőmag Szövetség szerint az öntözésfejlesztés, az innovatív növénynemesítés és a szakmai összefogás kulcskérdéssé vált.
Aszály nehezíti a vetőmag-előállítást
Magyarországon 2025-ben mintegy 115 ezer hektáron zajlott vetőmag-szaporítás, az előállított vetőmag értéke pedig elérte a 190 milliárd forintot. A hazai ágazat évente több mint 100 növényfajból és közel 1300 fajtából állít elő vetőmagot.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szervezet gödöllői küldöttgyűlésén hangsúlyozta: Magyarország adottságai alapvetően kedvezőek a vetőmag-termesztéshez, azonban a klímaváltozás következményei egyre erőteljesebben érzékelhetők. Az idei rendkívüli tavaszi aszály különösen a kalászos vetőmagok előállítását sodorta nehéz helyzetbe, így a mennyiség és a minőség egyaránt veszélybe került.
Az ágazat hagyományosan a legjobb termőhelyekre és korszerű technológiákra épít, ugyanakkor az öntözés szerepe folyamatosan felértékelődik. Az európai vízhiány 2018 óta halmozódik, és a legtöbb magyar térség azóta sem tudta ledolgozni a csapadékdeficitet.
Átalakuló vetésszerkezet
A változó klimatikus környezet a hazai vetésszerkezetet is jelentősen átrendezte. A kukorica korábbi dominanciája csökkent, miközben a napraforgó és az őszi kalászosok aránya növekedett.
A gazdálkodók ma már sokkal inkább a megtérülést és a termelési kockázatokat mérlegelik. Azokon a területeken, ahol a vízhiány tartósan fennáll, akár a termelés feladására is sor kerülhet. Ez hosszabb távon a művelt területek csökkenését vetíti előre.
Az állattenyésztés rövid távon nem képes érdemben ellensúlyozni a növénytermesztés visszaesését, így a mezőgazdaság egészére komoly alkalmazkodási kényszer nehezedik.
Beszűkülő exportpiacok
A klímaváltozás mellett az exportpiaci átrendeződés is komoly kihívást jelent a vetőmagágazat számára. Az elmúlt öt évben a FÁK-országokba exportált, elsősorban kukorica- és napraforgó-vetőmag mennyisége töredékére esett vissza.
Jelenleg a magyar vetőmagok legfontosabb piaca az Európai Unión belül található. A megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag előállítása kulcskérdés, hiszen annak hiánya az egész termelési láncon végiggyűrűzik.
Takács Géza szerint ezért kiemelt jelentőségű a gyors információáramlás, a fejlesztések ösztönzése és a szakmai tudás erősítése. A jövőben meghatározó szerep jut a növénynemesítésnek és az oktatásnak is.
Posztregisztrációs fajtakísérletek segítik a gazdákat
A Vetőmag Szövetség az elmúlt években több szakmai együttműködést is erősített. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen végzett posztregisztrációs fajtakísérletek egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a termelők körében.
A kukorica, az őszi búza és az őszi káposztarepce mellett 2026-tól már napraforgó-fajtakísérletek is indulnak. A vizsgálatok célja, hogy objektív képet adjanak az egyes hibridek és fajták teljesítményéről.
Erősödhet a kukorica és a növényolajok piaca
Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője előadásában arról beszélt, hogy a kalászos gabonák piacán jelenleg magas készletszintek jellemzők az Európai Unióban és globálisan is, ami korlátozza az árak emelkedését.
A kukorica esetében ugyanakkor erősebb kereslet várható. A globális felhasználás növekedhet, miközben a termelés csökkenése miatt a készletek apadhatnak. A kukorica továbbra is meghatározó alapanyaga a bioetanol-gyártásnak, amely a fosszilis üzemanyagok kiváltásában játszik fontos szerepet.
Hasonló folyamatok figyelhetők meg a növényolajok piacán is. A biodízel iránti kereslet erősödése a napraforgó és a repce iránti igényt is növeli.
Képek: VSZT.
