Dan Peltinov a DryGair egyik társalapítója, technológiai igazgatója, valamint a kutatás-fejlesztés vezetője. Ezenkívül a Misha Refrigeration LTD vezető projektmenedzsereként is tevékenykedik, amely többek között a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok számára tervez és fejleszt hűtő- és hűsítő rendszereket.

Mérnökként Dan a különböző ipari ágazatok nagyméretű hűtési, légkondicionáló és levegőkezelő rendszereire specializálódott.

„Jobb, ha az üvegházakat párátlanítással együtt tervezzük”

– A párátlanítás alkalmazásával szabályozni lehet a páratartalmat, ami nagy hatással van a fűtési protokollokra. A páramentesítővel ellátott üvegházak sokkal kevesebb fűtést igényelnek. Ennek fő oka a szellőzés. Hagyományosan az üvegházas termesztők kinyitják a szellőzőket, hogy a nedvességet kiengedjék, így viszont a hő is távozik, ezért tovább kell fűteniük – magyarázta Dan. – Ha azonban van egy párátlanító a térben, és teljes mértékben belülről szabályozza a páratartalmat, sokkal kevesebbet kell szellőztetni. A termelők így bezárhatják az ablakokat és a szellőzőket, javíthatják a szigetelést, hővédő rácsokat szerelhetnek fel, és sokkal tovább bent tarthatják a hőt az üvegházban. Ezzel akár 50%-os energiamegtakarítást érhetnek el. Az energiaárak emelkedésével ezek a költségek folyamatosan nőnek. Tehát a páramentesítő berendezéseknek a kezdeti tervezési fázisba történő beépítésével az üvegházban ugyanolyan szintű klímakontrollt lehet elérni sokkal kisebb fűtési kapacitással. Ez kevesebb infrastruktúrát, valamint sokkal alacsonyabb üzemeltetési költségeket jelent.

Nem bonyolult

– A páramentesítő beépítése szinte mindig jó ötlet, még utólag is. Mindig jobb, ha javítunk a termesztési körülményeken, amikor csak lehet, és csökkentjük a jövőbeli költségeket. Sokkal hatékonyabb és költséghatékonyabb azonban az ideális üvegház megtervezése az építés előtt, mint a gépek utólagos hozzáadásával – folytatta Dan, aki szerint a páramentesítő beépítése a tervezés kezdeti szakaszában lehetővé teszi, hogy optimalizálja a helykihasználást, és elkerülje a padok újrarendezését vagy más infrastruktúra áthelyezését a helyteremtés érdekében. – Ha valaki úgy tervezi meg az üvegházát, hogy a páramentesítő már eleve benne van, sok felesleges költséget spórolhat meg.

A páramentesítők beépítésének kiszámítása az üvegház-építési tervbe

– Az ideális üvegháztervezést a lehető leghatékonyabb növekedéshez, valamint a legalacsonyabb költségekhez kell optimalizálni. Ezért a páramentesítő berendezések gyakran nem szerepelnek a tervben. Ennek logikája abban rejlik, hogy sokan úgy gondolják: a fűtési rendszer és szellőztetés ettől függetlenül működik, akkor miért kellene további költségekbe verni magunkat? Egy jó terv azonban előre fókuszál, és hosszú távon veszi figyelembe a költségeket.

– Az üvegházak tervezőinek mindkét forgatókönyvet össze kell hasonlítaniuk. Az első a párátlanítás nélküli, ami valamivel alacsonyabb kezdeti beruházást, de magasabb energiaköltségeket és több infrastruktúrát jelent – magyarázta Dan. – A második forgatókönyv a páramentesítőt is tartalmazza a tervezés kezdeti szakaszában, ami ugyan némileg megnöveli a kiinduló költségeket, de a későbbiekben alacsonyabb üzemeltetési költségeket eredményez. Az üzemeltetési költségek főként az energiaáraktól függnek. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a DryGair beépítésének megtérülési ideje általában két év.

A többéves időszakra vetített delta összehasonlítása a legtöbb esetben azt mutatja, hogy a legköltséghatékonyabb az üvegházakat páramentesítővel együtt tervezni. Különös tekintettel arra a tényre, hogy sok üvegház üzemeltető később kénytelen azt beépíteni a már meglévő rendszerébe, amikor már olyan növény-betegségekkel kell megküzdenie, mint a botritisz.

Tényleg szükség van párátlanításra a páratartalom szabályozásához?

– Nem minden üvegháztervező van tisztában azzal, hogy a párátlanítás mekkora jelentőséggel bír. Sokan úgy gondolják, hogy a szellőzés és a fűtés megoldja ezt a problémát. A valóságban azonban azt látjuk, hogy sok üvegház küszködik az éjszakai és kora reggeli páratartalom szabályozásával. Így aztán náluk továbbra is előfordulnak különböző fertőzéses és lisztharmatos megbetegedések – mutatott rá Dan, aki úgy véli, hogy a párátlanításnak az alacsonyabb energiaköltségeken és a betegségek megelőzésén kívül még sok más előnye is van. – Például azzal, hogy az üvegházat zárva tartjuk, a CO2-t is visszatartjuk. Így nincs szükség injektálásra a fotoszintézis magas szinten tartásához. A szabályozás általános szintje magasabb, így mindent nagyobb mértékben lehet optimalizálni.

További előnyök

– A DryGairnek azonban számos további előnye van – emelte ki Peltinov – így például a légkeringető rendszere, amely minden egységbe be van építve, nagy teljesítményű ventilátorokat és egy szabadalmaztatott elosztó rendszert használ a levegő minden irányba történő kiáramoltatására. Ez egységes feltételeket teremt az üvegházban, így sokkal kisebb a kockázata a nedves mikroklíma kialakulásának.

Az a tény, hogy a gép a száraz levegőt a lombkorona szintjén vagy közvetlenül a lombkorona fölött hajtja ki az üvegházból, szintén hozzájárul a kedvezőbb növekedéshez. A levelek esetében az alacsony páratartalom fenntartása a legfontosabb. Az ideális feltételek biztosításával a termelők növelhetik a terméshozamot és javíthatják a minőséget. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a DG egységeket ilyennek tervezték.