Szűcs Imrét, a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatóját precíziós technológiákra alapozott kukoricatermesztésükről, annak elemeiről, eredményeiről kérdeztük.
Szűcs Imrét, a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatóját precíziós technológiákra alapozott kukoricatermesztésükről, annak elemeiről, eredményeiről kérdeztük.
Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt.
A Belvárdgyulai Zrt. Baranya megye déli részén, a Mecsek hegységtől dél-keletre egy cégcsoport részeként működik. A tejhasznú szarvasmarhatartás (500-as tejelő tehenészet) és a sertéstenyésztés (10 ezres hízókibocsájtású sertéstelep), valamint a szőlészet-borászat (47 hektár ültetvény) mellett a társaság legfontosabb ágazata a szántóföldi növénytermesztés, melyet 4800 hektáron folytatnak. Alapvetően nagy tömbökben, több száz hektáros táblákon, nagy árunövényeket termesztenek. A vetésszerkezet közel 50 %-át tesz ki a kukorica, 30 %-át az őszi búza, további 10-10 %-ot képviselnek az olajnövények (repce, napraforgó), valamint az őszi árpa.
Ami a talajadottságaikat illeti, az átlagos aranykorona érték nem túl nagy, 17. A barna erdőtalajok dominálnak, de dombos, erodált talajú táblák is előfordulnak.
A beszélgetés bevezetéseként foglaljuk össze a helyspecifikus gazdálkodásuk ismérveit! Mi vezérelte Önöket, a precíziós növénytermesztés egyes elemeinek bevezetésére?
Egyrészről hosszú távú céljaink között szerepelt a precíziós adatgyűjtés révén földterületeink minél átfogóbb megismerése és így a hozamnövelés is az egyes kultúrákban, másrészről pedig a termelésünk hatékonyabbá tétele, a jobb gépkihasználtság biztosítása.
Mindehhez az alapokat, pl. sorvezetőket már több évvel ezelőtt megvásároltuk. Az utóbbi években pedig a precíziós tápanyag-gazdálkodás fejlesztésének irányába fordultunk.
Honnan jött az indíttatás?
Ennek az volt az előzménye, hogy egy rendezvényen találkoztam Dr. Szabó Balázzsal, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. vezetőjével, aki az általuk kínált precíziós, helyspecifikus szolgáltatásokról adott ott elő. A látottak és hallottak felkeltették e téma iránti érdeklődésemet, mert a többféle talajtípussal, eltérő humusz- és tápanyagtartalommal, domborzattal rendelkező nagy, összefüggő tábláink addig a konvencionális eszközökkel lehetetlenné tették a homogén tápanyag-visszapótlást.
Végül négy évvel ezelőtt, 2010-ben a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. hathatós közreműködése mellett egy 100 hektáros táblán vágtunk bele a precíziós tápanyag-visszapótlásba.
A műtrágyáink talajspecifikus kijuttatását kezdetben a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. szakemberei végezték egy önjáró pneumatikus TerraGator 9103 típusú, GPS-vezérelt műtrágyaszóróval, majd később mi is olyan műtrágyaszórókat (Sulky) vásároltunk, amelyek már alkalmasak voltak a precíziós kijuttatásra. E gépek egyedüli hátrányaként csak azt tudom megemlíteni, hogy nem két tartállyal felszereltek, így egyelőre csak monoműtrágyákat tudunk kijuttatni.
Mára már összességében 3500 hektáron folytatunk precíziós tápanyag-gazdálkodást.
Mindez – mármint a precíziós tápanyag-visszapótlás –, hogyan valósul meg kukoricában, a gyakorlatban?
Vegetációban, május hónapban a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. szakemberi légi felvételezés alapján biomassza (vegetációs-index) térképet készítenek, majd abból egy számítógépes program segítségével összeállítják a szórástérképeket.
2012 óta a betakarító gépeink hozammérőkkel is fel vannak szerelve, amelyek segítségével hozamtérképeket is készítünk.
A biomasszatérkép- és a hozamtérkép-adatok alapján, egy elvárt termésszintet meghatározva, állítjuk össze a következő évi helyspecifikus tápanyag-visszapótlási tervet, melynek a céltermés-térképek képezik az alapját.
Gondolom, a precíziós tápanyag-visszapótlás hatékonysága nemcsak a terméseredményekben, hanem az okszerűség irányába mutató műtrágya-felhasználásban is megmutatkozik!?
Bevallom, „soha sem mértük és mérjük dekára a dolgokat”. Amúgy is az elmúlt két nagyon aszályos évben a kukoricánál nem a tápanyag-ellátottsági szint, hanem a csapadék mennyisége volt a terméslimitáló tényező.
Azt kell mondjam, összességében a precíziós tápanyag-gazdálkodás előtérbe kerülésével műtrágya-felhasználásunk volumene nem változott, nem csökkent jelentősen, de a hozamok tekintetében – ha az előbb már említett, elmúlt két aszályos év nyomán, most nem a kukoricát vesszük alapul – jelentős előrehaladást értünk el. Pl. őszi búzánál a 6 t/ha-os termésszintről napjainkra 8,2 t/ha-ra jutottunk el. Továbbá, az egyes kultúrák szemre is sokkal kiegyenlítettebb képet mutatnak.
Mindez, tehát a precíziós gazdálkodás, milyen rendszeren alapul?
Az erőgépeinknél (John Deere) és a munkagépeinknél (vetőgép, permetező, műtrágyaszóró, kombájn) is Ag Leader technológiát alkalmazunk.
További fejlesztési célok a precíziós növénytermesztésben?
2014 tavaszán sikerült olyan vetőgépet vásárolnunk, amellyel talajtípus és tápanyag-szolgáltató képesség függvényében változó tőszámmal a kukorica precíziós vetése is megvalósítható. Ezzel úgy vélem, a helyspecifikus gazdálkodás legfőbb és legköltségesebb területeit kiépítettük, és az elkövetkező években a rendszer „finomhangolására”, ill. minél jobb kihasználására kell törekednünk.
Talán egy drón beszerzésén lehetne még távlati célként elgondolkodnunk, melyet a vadkárfigyelés, -elhárítás területén alkalmazhatnánk.
Kukorica extra lapszámról révén szó, térjünk ki a tengeri termesztéstechnológiájának rövid bemutatására is!
Különlegességként talán azt lehet megemlíteni, hogy kukoricaterületünk kb. felén, 1100 hektáron waxy kukoricákat termesztünk. Ezek felárral értékesíthetőek, ugyanis a bennük lévő keményítő (csak amilopektin formájában van jelen) keresett az élelmiszer-, gyógyszer- és papíriparban. Szerencsénkre, a nagy egybefüggő tábláink révén a waxy kukoricák termesztéséhez nélkülözhetetlen izolációs távolságot, valamint a külön betakarítást, szárítást stb. többletköltség nélkül biztosítani tudjuk.
Talajművelés terén forgatásos vagy forgatás nélküli technológiát alkalmaznak?
Kukorica után, a nagy mennyiségben visszamaradó szármaradványok miatt mindig szántunk, viszont búza, repce, napraforgó betakarítását követően lazításos az alapművelés.
Az idei évjárat jellegzetességeit, hogyan foglalná össze? Kezdjük a gyomirtással!
Általában kukoricában korai poszt vagy posztemergens gyomirtást alkalmazunk. Idén, az alapgyomirtások után jött egy hűvösebb, 3-4 hétig tartó csapadékos időszak, ami egy másodlagos gyomosodást, visszagyomosodást indított el a kukorica vontatott fejlődése mellett. A csapadékos ősz folyamán pedig a „leöregedő kukoricáinkban ”a magról kelő fenyércirok előretörését figyelhettük meg.
A kártevők oldaláról mit hozott a 2014-es esztendő?
Térségünkben a kukoricabogár már évek óta károsít, ellene elengedhetetlen a talajfertőtlenítés. Idén, ahol a talajfertőtlenítő kijuttatásában egy kis „döccenő” volta, ott az intenzív lárvakártétel nyomán egyből visszaköszöntek a hattyúnyakas kukoricák.
Természetesen az összefüggő, nagy tábláinkon a kukoricabogár imágói ellen sem maradhat el a védekezés.
Az idei csapadékos, párás időjárás a kukoricamolynak is fokozottan kedvezett, de jelentős, gazdasági kártételét nem tapasztalatuk. Ám a védekezésre – főleg waxy kukoricákban – oda kellett figyelni, hogy a kukoricamoly a rágásával ne nyithasson utat a toxint termelő mikrogombáknak.
A beszélgetés végén, térjünk ki a terméseredményekre is!
Az idén, az elmúlt két aszályos év után, a csapadékra nem lehetett panaszunk. Jelenleg (november 21-én) épp a betakarítás hajrájában vagyunk, amellyel talán egy kicsit meg is csúsztunk, köszönhetően annak, hogy a waxy kukoricáink többsége 500-as FAO-számú, vízleadásuk pedig amúgy is gyengébb az érés időszakában a hagyományos hibridekhez képest.
Összességében az eddigi adatok alapján a teljes üzemi átlagunk 10 tonna körül alakul, a késői érésű waxy kukoricák a nettó 12 tonnát is elérhetik hektáronként.
Ezek elég biztató adatok! Hasonlóan jó kukoricás esztendőt kívánok 2015-re is!
(Kosztolányi Attila – Agrofórum Online)
