26℃ 16℃
szeptember 1. Egyed, Egon, Noémi, Tamara
Növénytermesztés

Tanácskozás a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatairól

DE Sajtóiroda

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói az ökológiai tényezők hatásait nemcsak elméletben, a gyakorlatban is megismerhették.

– Ezen a tanácskozáson a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének szakemberei az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tudásukat adják át. A kukoricával és napraforgóval végzett egyedülálló tartamkísérletek az egyetem látóképi kísérleti telepén 30-35 éves múltra nyúlnak vissza, a szója-kísérletek pedig 5 évvel ezelőtt indultak – mondta köszöntőjében Bánáti Diána, a kar dékánja.

Az intézményvezető kiemelte, hogy 600-650 ezer hektár a napraforgó vetésterülete az országban, az átlagtermés pedig 3 tonna/hektár körül mozog, ami elmarad a növény genetikai potenciáljától. A kukoricánál a termésingadozás a legjelentősebb kockázati tényező hazánkban: hektáronkénti 4,2-től egészen 8,6 tonnáig változik az évek során.

Bánáti Diána

A szakmai fórumon részt vevő több mint száz gazdálkodó nemcsak az ökológiai kockázatokról kapott áttekintést. Braun Zsolt, a Bunge Zrt. agrárértékesítési és beszerzési igazgatója a növényi olajok világpiaci tendenciáit is részletesen bemutatta. A világ és hazánk kukoricatermesztésének adatait a Szent István Egyetem Tessedik Campusának dékánja, Futó Zoltán elemezte.

– Összességében 200 millió hektár a kukorica vetésterülete, a termés mennyisége pedig meghaladja az 1 milliárd tonnát. Magyarországon a rendkívül nagymértékű termésátlag-ingadozást ökológiai hatások (például a klímaváltozás, az aszály, az öntözés hiánya), a talajtulajdonságok romlása és a kevésbé tudatos fajtaválasztás, valamint a nem kellő agrotechnika okozza – mutatott rá Futó Zoltán.

Futó Zoltán

A szakember felhívta a figyelmet többek között hazánk aszályindexére. Az utóbbi 120 évben 10 katasztrofális aszályt jegyeztek fel, melyekből négy 2002 után történt. Emiatt óriási lehetőséget rejt az öntözés. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai szántóterületnek mindössze 2 százalékát öntözik, miközben az öntözés terméstöbblete akár 8-9 tonna is lehet hektáronként.

A klímaváltozás hatásai mellett a napraforgó esetében is a biológiai alapok és az agrotechnikai beavatkozások jelentőségét hangsúlyozta Pepó Péter professzor, a Növénytudományi Intézet igazgatója.

Pepó Péter

– Látóképi kísérleteink bizonyítják, hogy a legnagyobb hibákat az agrotechnikai elemekkel követhetjük el. Ha intenzív technológiával és megfelelő hibridekkel termesztünk, a technológiai optimumokat is tartani kell – hangsúlyozta a professzor.

A tanácskozás 22 éves történetében most először került a témakörök közé a szójatermesztés. A Látóképen 2017 óta végzett fajta- és öntözési kísérletek eredményeiről Ábrahám Éva Babett, a Növénytudományi Intézet adjunktusa számolt be.

– A szója a legjobb minőségű talajokat kedveli, magas a csapadék- és a relatív páratartalomigénye, ennek megfelelően leginkább az ország nyugati, dél-nyugati területein és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében termesztik. Hajdú-Bihar megyében ezer hektár alatt van a termőterület, a termésátlag itt is megközelíti az országost. Kísérleteinkben a 2018-as év volt a legkedvezőbb, akkor több fajtánál hektáronként 5 tonnát is meghaladó eredményt értünk el – emelte ki Ábrahám Éva Babett.

Ábrahám Éva Babett

A kukorica-, napraforgó- és szójakísérletek, valamint a növényvédő partnerekkel közösen alkalmazott új növényvédelmi technológiák részleteit az előadásokat követően gyakorlati bemutatón is megtekinthették a gazdálkodók az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén. A konferencia állófogadással egybekötött kötetlen beszélgetéssel zárult.

Kiemelt kép: www.unideb.hu

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik repcehibrid hozza a legtöbbet? Mutatjuk az eredményt

2025. augusztus 27. 14:10

Idén 16 repcehibrid szerepelt a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs fajtakísérletében. Az eredmények értékes támpontot adnak a gazdálkodóknak.

Bőséges szüret, stabil piac – erős évet zárt az olívaolaj

2025. augusztus 20. 16:10

A 2024/25-ös szezonban az olívaolaj-termelés visszatért az élvonalba – drasztikus termésnövekedés után a fenntartható megoldásoké a jövő.

Fenntartható kertészet: merre tart az ágazat?

2025. augusztus 16. 11:10

A kertészet a fenntarthatóság, technológia és sokszínűség útján fejlődik. Mutatjuk, milyen trendek formálják az ágazat jövőjét!

Szója lombvesztés: mostantól több is belefér

2025. augusztus 15. 16:10

A szójabab akár 66%-os lombvesztést is tolerálhat terméscsökkenés nélkül – új irány a rovarvédelemben és a permetezési stratégiában.

A nem borsóízű borsó válthatja ki a szóját

2024. október 1. 15:10

Viszolyog a szójáról, de nem szívesen enne borsóízű vegán hamburgert sem? Mit szólna ugyanehhez borsóíz nélkül?

Négy napos drágulás után csökkent a kukorica ára

2020. május 30. 08:18

Európában ismét zömmel drágultak a gabonafélék, csak a kukorica kurzusa csökkent valamelyest.

Terménypiac: megnyugvó kedélyek – lemorzsolódó nyereség

2018. március 26. 16:41

Az elcsendesedő negatív hangok eredményeként a gabonapiacok ismételten inkább gyengültek a 12. héten.

Már tavasszal is Isterra! - Épülő, versenyképes portfólió a szója és szemescirok piacán

2020. december 8. 10:14

A kiemelkedő termést biztosító kalászos fajtáinkat már mindenki ismeri a közép-európai piacokon. 2021. tavaszától új portfólióval, szója és cirok fajtákkal jelentkezünk. Ezeknek a fajoknak a vetésterülete nem éri el a kalászosokét, de hisszük, hogy a jövőben a klímaváltozás, valamint a vetésváltásban szereplő fajok elkerülhetetlen bővítése okán is egyre sikeresebbek lehetnek.