Az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzétette legfrissebb statisztikai jelentését, amely a 2017-es műtrágya-értékesítést elemzi.
A műtrágya-értékesítés alakulása 2017-ben
A műtrágya-forgalmazók 1,8 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2017-ben. Az értékesített mennyiség 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A műtrágyaárak átlagosan 6,6 százalékkal csökkentek, de a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele a volumennövekedés miatt, 4,5 százalékkal 134 milliárd forintra nőtt 2017-ben.
A mezőgazdasági termelők által 2017-ben vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 639 ezer tonna volt, 84 ezer tonnával (+15,2 százalék) magasabb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 13,4, a foszforhatóanyag-tartalom 23,5, a kálium pedig 14,2 százalékkal több volt, mint a bázisidőszakban. Az NPK-hatóanyagok aránya 2016-ban 66:16:18 volt, 2017-ben pedig 65:18:17, azaz a foszforfelhasználás aránya erősödött, a káliumé és a nitrogéné mérséklődött.
Természetes súlyban vizsgálva 2017-ben közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 1 millió 782 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, amiből 1 millió 297 ezer tonna egykomponensű, 485 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya 2016-ban 76:24, 2017-ben 73:27 volt, azaz 2017-ben nőtt az összetett műtrágyák aránya.
Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva a teljes műtrágya-értékesítés volumene 25 százalékkal nőtt 2017-ben. Az egykomponensű nitrogén- 20, az egykomponensű káliumértékesítés 24 százalékkal, az összetett műtrágyák forgalma 40 százalékkal emelkedett 2017-ben a 2012–2016-os évek átlagához mérten, az egykomponensű foszforműtrágyák volumene viszont 48 százalékkal csökkent a megelőző öt év átlagához képest.
A műtrágya iránti kereslet negyedévek közötti megoszlása 2017-ben a korábbi évekhez képest megváltozott. A termelők 2017-ben a teljes műtrágyamennyiség 31 százalékát az első negyedévben vásárolták meg, 27 százalékát pedig a harmadik negyedévben. A negyedik negyedévre esett a beszerzés 25 százaléka, a második negyedévre a 16 százaléka, míg 2016-ban a harmadik negyedévben volt a leggyengébb a forgalom.
A nitrogénműtrágyák 55 százalékát az év első felében vásárolták meg a gazdálkodók 2017-ben, míg 2016-ban a 63 százalékát. Az egyszerű foszfor-, kálium- és az öszszetett műtrágyák iránti kereslet a harmadik negyedévben volt a legerősebb a 2017-es év során. Az értékesített foszforműtrágya 35 százalékát, a káliumműtrágya 59 százalékát és az összetett műtrágyafélék 44 százalékát a harmadik negyedévben vették meg a termelők.
Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt volt 2017-ben: a teljes műtrágyaforgalom 44 százalékát a MAS tette ki, hiszen több mint 787 ezer tonnát adtak el belőle. A második legnépszerűbb termék az NPK 15-15-15-ös összetétel volt (99 ezer tonna), amely a teljes műtrágyaértékesítés 5,6 százalékát fedte le. Az ammónium-nitrát 89 ezer tonnás mennyisége 2017-ben csak a harmadik helyre volt elég, szemben a megelőző év második helyével.
További jelentős mennyiségben értékesített összetétel volt még 2017-ben az NPK 8-24-24 (64 ezer tonna) és az NP 12-52 (MAP) (38 ezer tonna). Az NPK 8-24-24 részesedése 3,6, a MAP-é 2,1 százalékot tett ki a teljes műtrágyaeladásból. A 18–20,5 százalék hatóanyagtartalmú szuperfoszfát iránti kereslet mindössze 1,7 ezer tonna volt, a kálium-klorid-eladás pedig 49,3 ezer tonnát tett ki.
Az árak alakulása 2017-ben
A KSH tájékoztatása alapján a mezőgazdasági termelői árak szintje 5,6 százalékkal nőtt 2017-ben az előző évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termelés ráfordításainak árszintje 0,1 százalékkal volt magasabb, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 0,4 százalékos csökkenéséből, illetve a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 3,0 százalékos növekedéséből adódott.
A növényi termékek termelői ára 3,3 százalékkal, az élő állatok és állati termékek ára 9,3 százalékkal lett magasabb, mint 2016-ban. A gabonafélék termelői ára 4,9 százalékkal, a gyümölcsöké 20 százalékkal emelkedett. A burgonya termelői ára 7,5 százalékkal esett vissza, a zöldségféléké pedig összességében 0,3 százalékkal csökkent.
A termeléshez közvetlenül használt anyagok körében a növényvédő szerek ára enyhén, 1,4 százalékkal, az energiaárak 5,7 százalékkal nőttek a bázisidőszakhoz mérten, ellenben a műtrágya ára 6,6 százalékkal csökkent.
A műtrágyaárak 2017 III. negyedévében voltak a legalacsonyabbak az elmúlt hat évben, év végére azonban növekedni kezdtek, és 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző negyedévben.
A monoammónium-foszfát (MAP) tonnánkénti ára 2017-ben az első negyedévi 133 ezer forintról 125 ezerre csökkent az év végére. Az NPK 15-15-15 az utolsó negyedévben 5 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban, amikor átlagosan 98 ezer forint volt az ára. A kálium-klorid ára nem változott az év elejéhez képest (92 ezer forint). A szuperfoszfát ára átlagosan 63 ezer forint volt év végén, 3 százalékkal mérséklődött 2016 azonos időszakához képest.
A 27 százalékos nitrogéntartalmú mészammon-salétrom (MAS, CAN, pétisó stb.) értékesítési ára a forgalmazóknál 2011 óta jellemzően 70-80 ezer forint volt tonnánként. 2017-ben már csak 59 ezer forintos szintről indult, de a harmadik és negyedik negyedévben az átlagár tovább csökkent. A MAS ára 2017 harmadik negyedévében megközelítette a 2010-es szintet (50,3 ezer forint).
Műtrágya-külkereskedelem 2017-ben
A külkereskedelmi adatok alapján 2017-ben összesen 1,9 millió tonna műtrágya importjára került sor, amelyből 1,2 millió tonna volt az egyszerű nitrogén-, 14 ezer tonna a foszfor-, 139 ezer tonna a kálium- és 544 ezer tonna az összetett műtrágya. A teljes mennyiség 12 százalékkal nagyobb volt, mint 2016-ban. Az egyszerű nitrogénműtrágya importvolumene 6 százalékkal, az egyszerű káliumműtrágya importja 21 százalékkal, az összetett műtrágyáé pedig 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de egyszerű foszforműtrágyából az előző évinél 9 százalékkal kevesebb érkezett az országba 2017-ben.
Az egyszerű nitrogénműtrágyák forintban számolt importátlagára 2 százalékkal csökkent, a káliumműtrágyáké 1 százalékkal, az összetett műtrágyák ára 9 százalékkal volt alacsonyabb 2017-ben, mint 2016-ban. Ugyanakkor a foszforműtrágyák importátlagára 7 százalékkal emelkedett 2017-ben. Az előző évhez hasonlóan 2017-ben is mintegy 40 országból érkezett műtrágya Magyarországra. A legnagyobb mennyiséget, 413 ezer tonnát Szlovákia szállí- totta. Az importált nitrogénműtrágya több mint felét Szlovákia, Ausztria, Oroszország és Németország szállította.
A teljes nitrogénműtrágya-import 57 százalékát Szlovákia (402 ezer tonna) és Ausztria (260 ezer tonna) biztosította. Mellettük Szerbia, Románia, Ukrajna és Németország is számottevő, egyenként 74 és 46 ezer tonna közötti mennyiséggel jelentek meg a magyar piacon 2017-ben. Az egyszerű foszforműtrágya harmada Lengyelországból (4,2 ezer tonna), további 50 százaléka Németországból (3,8 ezer tonna) és Szerbiából (3,3 ezer tonna) érkezett. A káliumműtrágya legfontosabb beszerzési forrásai 2017-ben Oroszország (49 ezer tonna), Németország (47 ezer tonna) és Fehéroroszország (30 ezer tonna) voltak. Az összetett műtrágya legnagyobb szállítói Oroszország (94 ezer tonna), Ausztria (71 ezer tonna), Lengyelország (68 ezer tonna) és Szerbia (58 ezer tonna) voltak 17, 13, 12, illetve 11 százalékos részesedéssel.
Az exportra kerülő műtrágya mennyisége összesen 689 ezer tonna volt 2017-ben, amelyből 606 ezer tonnát (88 százalék) tett ki az egyszerű nitrogén-, 5 ezer tonnát (1 százalék) az egyszerű kálium- és 76 ezer tonnát (11 százalék) az összetett műtrágya.
