Újfajta cséplési eljáráson dolgozik egy német egyetem. A megoldás lényege, hogy a gyomnövények magjait a betakarítógépek külön tudják kezelni a kultúrnövény magvaitól.
A gyomirtó szerek használatának csökkentését teheti lehetővé egy új és elmés fejlesztés a giesseni Justus Liebig Egyetem részéről. A német felsőoktatási intézmény olyan cséplési technológiát dolgozott ki, amely a gyommagvak összegyűjtésére irányul.
A pipacs vagy a búzavirág ma már nem olyan gyakori látvány a táblákon, mint korábban volt, ám ha a fent említett fejlesztés széles körben alkalmazásra kerül majd a kombájnokon, az a biológiai sokszínűségnek is kedvezni fog.
A megoldás lényege, hogy a cséplés során a táblákon lévő „társult” gyomnövények magjait a betakarítógépek külön tudják kezelni a kultúrnövény magvaitól. Ehhez speciális fúvókákat és rostákat alkalmaznak, és ezek segítségével a gyommagvakat egy külön tartályba gyűjtik össze az aratás során.
Mi ennek az értelme? Lényegében annyi, hogy a gyommagvak ezután nem kerülnek vissza a táblára, nem szennyezik a kultúrnövényt, viszont méhlegelőket és más virágos sávokat lehet belőlük kialakítani a tábla szélén.
A Justus Liebig Egyetem tesztelés alá is veti az elképzelést, Hessen tartomány például 655 ezer euróval támogatja a projektet 2023 és 2026 között. A kutatók szerint ezzel a módszerrel évről évre csökkenthető a gyomnyomás a learatott táblákon, ezáltal pedig a gyomirtó szerek használata is jelentősen redukálható.
A kísérlet első szakaszában 9 termelő földjein tették próbára az új cséplési eljárást Marburg-Biedenkopf körzetben, 2019–2022 között. Olyan műszaki megoldást alkalmaztak, ami utólag is beszerelhető a már meglévő kombájnokba, tehát csupán emiatt nincs szükség új gép beszerzésére.
(Fotó: Kása Tamás/Pixabay)
