A szamócatermesztők növényvédelmi lehetőségeinek szűkülése egészen szokatlan műszaki megoldásokat hívhat életre. Németországban egy termesztő olyan gépet fejlesztett, amely növényvédő szer helyett légárammal próbálja eltávolítani a kártevőket a növényállományból.
A VENTURO névre keresztelt rovarszívó többek között tripszek, levéltetvek, poloskák és a foltosszárnyú muslica ellen készül. Bár maga a gép újdonság, a rovarok vákuumos eltávolítása egyáltalán nem ismeretlen módszer a szamócatermesztésben.
Amikor a termesztő maga kezd gépet fejleszteni
Joachim Thees alsó-szászországi szamócatermesztő számára gyakorlati problémából született a fejlesztés ötlete. A Thees család Wardenburgban több mint ötven éve foglalkozik szamóca- és spárgatermesztéssel, így a konstrukció mögött közvetlen termesztői tapasztalat áll.
A fejlesztés hátterében a kártevők elleni védekezés egyre nehezebb helyzete állt. A hatóanyagok és engedélyezett készítmények kiesése, a rezisztenciaproblémák, valamint többek között a foltosszárnyú muslica megjelenése egyaránt arra ösztönözte őket, hogy mechanikai alternatívát keressenek.
A prototípus a Thees Dammtec és a mezőgazdasági gépfejlesztéssel foglalkozó 4DISC együttműködésével készült. A VENTURO gyártását a tervek szerint megkezdik, később pedig más termesztési rendszerekhez és kultúrákhoz is hozzáigazítanák.
Előbb megzavarja, aztán beszippantja a rovarokat
A működési elv első hallásra meglepően egyszerű. A gép végighalad a szamócasorok felett, miközben elöl légárammal megmozgatja a növényzetet. A levelek között tartózkodó rovarokat ezzel kimozdítja nyugalmi helyzetükből.
Ezután erős ventilátorok szívják be őket, majd a gépben elhelyezett lemezekkel történik a mechanikai elpusztításuk. A fejlesztők a tripszek, levéltetvek és poloskák mellett a foltosszárnyú muslicát (Drosophila suzukii) is a megcélzott kártevők között említik.
Fontos azonban különválasztani a VENTURO gyártójának közléseit és a módszerről rendelkezésre álló általános tudományos eredményeket. A gép kártevőgyérítő hatásáról jelenleg nem találtunk nyilvánosan hozzáférhető, független kísérleti adatokat, ezért hatékonyságára vonatkozó százalékos értéket nem lehet felelősen megadni.
Nem új ötlet a „rovarporszívó”
A mechanikai rovarszívás ugyanakkor nem most jelent meg először a szamócatermesztésben. Kaliforniában régóta alkalmaznak traktorra szerelt úgynevezett „bug vacuum” berendezéseket elsősorban Lygus fajok ellen.
A California Polytechnic State University kutatói egy továbbfejlesztett prototípust is összehasonlítottak egy hagyományos konstrukcióval. Vizsgálatukban az új berendezés egy menetben átlagosan 216,8 Lygus lineolaris egyedet távolított el, míg a hagyományos gép 100,8-at. Vagyis a módosított gép 2,2-szer több rovart szívott ki az állományból. A kutatók szerint ebben jelentős szerepet játszott a légáramlás és a ventilátorok, illetve légcsatornák kialakítása.
Ez egyben arra is rámutat, hogy a módszer eredményessége nem pusztán azon múlik, van-e kellően erős ventilátor a gépen. A légsebesség, a szívónyílás növényzettől mért távolsága és a légcsatorna konstrukciója egyaránt befolyásolhatja, hogy hány rovar távolítható el.
Az eredmények azonban nem minden esetben egyértelműek
A technológiától ezért nem érdemes csodát várni. Egy hároméves kanadai vizsgálatban a Lygus lineolaris ellen alkalmazott vákuumos kezelés után a kifejlett egyedek állománya a kezelések 75%-ában, a nimfáké 50%-ában mutatott szignifikáns azonnali csökkenést. A kutatók ugyanakkor összességében változónak ítélték a módszer hatását.
A legfrissebb szakirodalom szintén arra figyelmeztet, hogy a rovarszívók eredményessége nem minden vizsgálatban azonos. A technológia ezért sokkal inkább az integrált növényvédelem egyik lehetséges mechanikai elemeként értelmezhető, mintsem valamennyi kártevő ellen önmagában alkalmazható megoldásként.
A fejlesztés iránti érdeklődést jól mutatja, hogy Finnországban jelenleg külön kutatási programban dolgoznak egy traktorhajtású rovarszívó továbbfejlesztésén. A 2024 és 2026 között futó PestRemove projekt többek között a szamóca-bimbólikasztó és Lygus poloskák mechanikai gyérítésének lehetőségeit vizsgálja.
Szamóca után málna, spárga és káposzta?
A német fejlesztők tervei szerint a VENTURO nem feltétlenül marad kizárólag szamócában használható gép. A konstrukciót később más termesztési rendszerekhez, illetve például málnához, spárgához és káposztafélékhez is adaptálnák.
Hogy ezekben a kultúrákban milyen kártevők ellen és milyen hatékonysággal működhet, arról egyelőre nincs közzétett kísérleti eredmény. A fejlesztés jelentőségét ezért jelenleg elsősorban maga a megközelítés adja: a kémiai növényvédelem mellett vagy annak kiegészítéseként egy tisztán fizikai elven működő beavatkozási lehetőséget próbálnak üzemi géppé fejleszteni.
Képek: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
