A herbicidrezisztencia/tolerancia a kultúrnövények körében hasznos tulajdonság, elsősorban azért, mert totális hatású vagy széles hatásspektrumú herbicidet lehet az ellenálló kultúrnövényben annak károsodása nélkül használni. Ezáltal ezekben a kultúrákban a gyomszabályozás egyszerűen megoldható.

A génsebészeti, biotechnológiai eljárásokkal előállított (pl. glifozátrezisztens) úgynevezett transzgénikus (GMO), herbicid ellenálló kultúrnövények termesztése nálunk nem megengedett.

Léteznek azonban olyan herbicid ellenálló kultúrnövény fajták/hibridek is, amelyeket a konvencionális nemesítési eljárásokkal állítottak elő (nem GMO-k), ezért termesztésük nálunk is lehetséges. Ilyenek például a Clearfield^® és Clearfield^® Plus napraforgó, a Clearfield^® repcehibridek és a cikloxidim-toleráns (CT) DUO-kukorica.

Amennyiben a herbicid-ellenállóságot nem a kultúrnövény, hanem a gyomnövény „birtokolja”, úgy a növénytermesztők, herbológusok nagy szakmai kihívásnak néznek elébe. A gyomrezisztencia megjelenése világméretű probléma, egyenes következménye az évekig tartó monokultúrás termesztésnek és az abból adódó egyoldalú herbicidhasználatnak. A www.weedscience.org honlapon naprakész információk olvashatók a gyomrezisztencia aktuális helyzetéről a világban. Eszerint jelenleg 250 rezisztens gyomfaj (145 kétszikű, 105 egyszikű) ismert a világon, és ez a szám évről évre folyamatosan növekszik.

A gyomszabályozással foglalkozó szakemberek jól tudják, hogy „hasonlót a hasonlóból” kiirtani mindig nagy kihívás, így például a fészkesek családjába tartozó parlagfüvet a szintén ebbe a családba tartozó napraforgóból, vagy repcéből a keresztesvirágú gyomokat (vadrepce, sebforrasztó zsombor stb.). Ez a probléma e kultúrákban szerencsére a Clearfield^® és Clearfield^® Plus hibridek bevezetésével sikeresen megoldódott.

Az egyszikű kukoricában – fentiekből adódóan – az egyszikű gyomfajok jelentik a legnagyobb problémát. Míg azonban a magról kelő egyszikűek ellen számos, hatástartammal is rendelkező herbicid áll rendelkezésünkre, az évelő egyszikűek elleni védekezés már sokkal nagyobb kihívást jelent.

A kukoricában károsító évelő egyszikű gyomnövények nemcsak generatív úton, hanem tarackjaik, rizómáik segítségével, vegetatív úton is jelentős mértékben képesek szaporodni. Ezen szervek olyan földalatti, szaporodás célját szolgáló módosult hajtások, amelyeken rendszeres elhelyezkedésben (egymástól mintegy 1,0-2,5 cm távolságra) a nóduszokon 1-1 axilláris (vegetatív, vagy járulékos) rügy helyezkedik el. Ezek a rügyek kedvező körülmények esetén kihajtanak. Egy adott terület vonatkozásában a megtelepedés fázisában általában az ivaros szaporodás a domináns, míg a megtelepedést követően a faj terjedésében annak szerepét a vegetatív szaporodási mód veszi át.

A jelen egyik legnagyobb kihívása kukoricában a fenyércirok (Sorghum halepense) elleni védekezés. Miért? Ha az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés idősoros adatbázisát megnézzük, láthatjuk ugrásszerű előretörését kukorica kultúrákban. Az Első Országos Szántóföldi

Gyomfelvételezés során még nem is regisztrálták jelenlétét, míg a legutóbbi, Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés (2007-2008) során már a 11. helyen szerepelt a gyomok fontossági sorrendjében a nyárutói kukoricában.

A fenyércirok terjedése több tényezővel hozható összefüggésbe. Ilyen többek között: 1. a klímaváltozásból adódó felmelegedés (enyhe telek miatt a rizómák nem fagynak el; areája délről észak felé tolódik); 2. nagy magprodukció; 3. intenzív generatív és vegetatív szaporodás; 4. C4-es típusú fotoszintézise; 5. allelopátiája; 6. erős kompetíciós képessége.

Felszaporodásának legfőbb oka azonban a kukorica monokultúra és az ebből adódó egyoldalú herbicidhasználat.

A www.weedscience.org honlap szerint a fenyérciroknak eddig a világ 9 országában 15 hatóanyaggal szembeni rezisztens biotípusát írták már le. Európában a déli államok közül háromban (Olaszország, Görögország, Spanyolország). Hazánk még nem szerepel az adatbázisban!

Korábban a fenyércirok rizómáról kihajtó egyedei ellen csak a nikoszulfuron, rimszulfuron és a foramszulfuron hatóanyagok biztosítottak megfelelő védelmet. Ezen hatóanyagú készítményeket már a 90-es évek elejétől intenzíven használták a fenyércirok ellen kukoricában. Más növényvédő szeres technológia addig nem is állt rendelkezésre ellene.

2005-ben azonban e hatóanyag-tartalmú herbicidek teljes vagy részleges hatástalanságát figyelték meg Tolna megye egyik gazdaságában. Ezt követően a területről rizómás fenyércirok mintákat gyűjtöttek további dózis-hatás vizsgálatok céljából a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársai, majd elindultak az országos monitoring vizsgálatok is a rezisztenciagyanús fenyércirok-populációk felmérése céljából. A témában megjelenő első publikáció 2011-ben a Növényvédelmi Tudományos Napokon történt. Ezt követően egyre több közlemény jelent meg a problémával kapcsolatban, és számos tudományos előadásra is sor került növényvédelmi, herbológiai tudományos konferenciákon. Legutóbb (2016 márciusában a szokásos éves gyomos találkozón) megalakult a Herbicid Rezisztencia Munkacsoport is.

Mivel a szulfonil-karbamidokkal szemben rezisztens fenyércirok-populációk megjelenése Tolna megyén kívül az ország más helyein is gyaníthatóan fellépett, 2014-től a NÉBIH – együttműködésben a megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Osztályainak herbológusaival – országos felmérést végzett a herbicidrezisztens fenyércirok elterjedésével kapcsolatban, és az ország több pontján, azonos módon fenyércirok elleni szántóföldi herbicidkezelések beállítására is sor került. A kísérletek először gabonatarlóról kihajtó fenyércirokban, majd később kukoricaállományban is beállításra kerültek.

Vizsgálatainkban 2009 és 2011 között (3 éves kísérletben) több termőhelyről származó, különböző fenyércirok-populáció reakcióját vizsgáltuk a nikoszulfuron és a foramszulfuron normál és dupla dózisával szemben. A populációk között jelentős különbség volt a herbicidérzékenység tekintetében (1-2. ábra). A több évig tartó, egyoldalú herbicidkezelések hatására a különböző populációk herbicidérzékenysége megváltozott. Az eredetileg érzékeny (szenzitív) populációk mérsékelten érzékennyé váltak, míg egyes, mérsékelten érzékeny, részleges hatást (mérséklet szenzitivitás) mutató populációk az idő előrehaladtával teljesen ellenállóak lettek a herbicidekkel szemben. A rizómáról kihajtó egyedek általában fokozottabb ellenállóságot mutattak a vizsgált herbicidekkel szemben, mint a magról kelő egyedek.

A fenyércirkon kívül egyéb, kukoricában hazai körülmények között jelentős károkat okozó egyszikű fajokkal szemben nem ismerünk herbicid-ellenálló biotípusokat.

1. kép: Balra: nikoszulfuron-ellenálló fenyércirok, jobbra: nikoszulfuron-érzékeny fenyércirok kezelés után három héttel

Hogyan védekezhetünk a rezisztencia kialakulása ellen és mit tegyünk, ha már jelen van?

Mint a növényvédelem valamennyi területén a leghatékonyabb a prevenció, azaz a herbicidrezisztencia kialakulásának megakadályozása az integrált gyomszabályozás eszközeivel. Alapvető fontosságú, hogy a rezisztens biotípusok magjának/vegetatív szaporítóképletének behurcolását megakadályozzuk abba a táblába, ahol az még nincsen jelen.

Hosszú távon a monokultúrás kukoricatermesztés elkerülésével, ésszerű vetésforgó betartásával tehetjük a legtöbbet a rezisztencia kialakulásának és további terjedésének megakadályozására. A vetésforgó egyben a különböző hatásmechanizmussal rendelkező gyomirtó szerek rotációját is jelenti, ezáltal a herbicidek szelekciós nyomása csökken. Ha már a kukoricatáblán megjelent a fenyércirok, célszerű a kukorica után (annak betakarítását követően ősszel) kalászost vetni, mivel a sűrűsoros gabona elnyomja a fenyércirkot. Az őszi vetésű kalászos már ősszel kikel, és optimális esetben tavasszal intenzíven bokrosodik, ez számára korai kompetíciós előnyt jelent a fenyércirokkal szemben. A fenyércirok alapvetően melegigényes, így ősszel nem csírázik (ha mégis, a csíranövények télen elfagynak) és a rizómák csak tavasszal hajtanak ki, amikor már a kalászos gyomelnyomó képessége jól érvényesül. A kalászosok betakarítása után a tarlón előjöhet, rizómáiról kihajthat, itt viszont ismételt tarlóhántással vagy glifozátos kezeléssel hatékonyan tudunk védekezni ellene.

Kukoricában – akkor is, ha szulfonilurea-rezisztens populáció van jelen – leghatékonyabb ellene a Duo System^® technológia, amely a cikloxidim-toleráns (Duo) kukoricahibrid vetőmagját és a cikloxidim hatóanyagú Focus® Ultra készítmény egyidejű jelenlétét követeli. A technológia hazánkban már 2007-től használható Duo-kukoricákban. Vigyázat! A Focus^® Ultra kukoricában kizárólag cikloxidim-ellenálló, Duo-kukoricahibridekben alkalmazható, más fajtákat és hibrideket maradandóan károsít!

2. kép: Balra: foramszulfuron-ellenálló fenyércirok, jobbra: foramszulfuron-érzékeny fenyércirok kezelés után három héttel

A cikloxidim az ACCáz-gátló herbicidcsoportba tartozik, szelektív, levélen keresztül ható és transzlokálódó egyszikű irtó hatóanyag.

A Focus^® Ultra kijuttatását Duo-kukoricában osztott (kétszeri) kezelés formájában javasoljuk a fenyércirok hajtások 10–30 centiméteres hajtáshosszúságánál (3. ábra). Ennek az az oka, hogy a rizómákon lévő járulékos rügyek kihajtása időben elhúzódik, így egy kezelés alkalmával nem biztos, hogy teljes hatékonyságot tudunk elérni, tekintettel arra, hogy a cikloxidim hatóanyag csak a hajtásokon keresztül hat (levélherbicid). Ezért az első kezelést követően kihajtott rügyekből fejlődő hajtások csak akkor találkoznak a herbiciddel, ha a kezelést megismételjük.

A cikloxidim-tolerancián kívül, egyéb értékmérő tulajdonságok (termőképesség, termésminőség, károsítókkal szembeni fogékonyság, szárazságtűrő képesség stb.) tekintetében a hagyományos és a Duo-hibridek nem különböznek egymástól. Ma már nagy termőképességű Duo-hibridek széles választéka áll a termelők rendelkezésére a FAO 300-tól a FAO 530-ig: RGT Exxclam DUO, RGT Axxys DUO, Oxxygen DUO, Alexxandra DUO, RGT Ferarixx DUO, Futurixx DUO, Bergxxon DUO, Cadixxio DUO, Toxxol DUO (www.duokukorica.hu).

3. kép: Balra: szulfonil-karbamid-ellenálló fenyércirok, jobbra: szulfonil-karbamid-ellenálló fenyércirok Focus® Ultra-kezelés után három héttel Alexxandra DUO kukoricahibridben

A Duo System^® technológia természetesen nemcsak a fenyércirok ellen nyújt megfelelő védelmet, hanem egyéb, kukoricában károsító egyszikű fajok ellen is kiváló hatékonyságú, például a kései, elhúzódó kelésű köles (Panicum) fajok ellen, vagy ha az alapkezelések hatékonysága a bemosó csapadék hiánya miatt nem megfelelő. Bizonyos egyszikű gyomok (például a siska nádtippan, a csillagpázsit és részlegesen a nád) ellen csak ez a technológia ad megnyugtató védelmet. Alkalmazásának további előnyei az alábbiak:
• alkalmazása rugalmas, az időjárástól, valamint a kukorica és a gyomok fenológiájától kevéssé függő. A túlfejlett, gyökérváltáson túljutó egyszikűek ellen is hatékony
• helyettesítheti az évelő egyszikűek elleni tarlókezelést
• extra száraz, homokos talajokon is jó hatékonyságú az átoktüske, pirók ujjasmuhar és a csillagpázsit ellen, mivel alkalmazása a talajtulajdonságoktól független.

Összefoglalva tehát: alapvető fontosságú a szulfonilurea-ellenálló fenyércirok biotípusok mielőbbi detektálása, a fertőzés helyének pontos azonosítása és a fertőzöttség lokalizálása. Amennyiben ez megtörtént, az integrált gyomszabályozás elemeinek (vetésforgó, herbicidrotáció, mechanikai védekezés) betartásával, kukoricában a Duo System^® technológia alkalmazásával a szulfonil-karbamidokkal szemben ellenálló fenyércirok-populációk jelentős mértékben visszaszoríthatók, további terjedésük megakadályozható.

BASF Hungária Kft.
RAGT Vetőmag Kft.

Az egyedi Clearfield^® logó és Clearfield^® márkanév a BASF bejegyzett védjegyei.
^©BASF, 2016. Minden jog fenntartva.

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót!