Az Európai Unió döntése nyomán 2025 végével végleg kivezetésre kerül a flufenacet hatóanyag, amelyet évtizedek óta használnak elsősorban kalászos kultúrákban, a nagy széltippan elleni védekezésben.
A döntés hátterében az áll, hogy az anyagot endokrin károsítóként azonosították, vagyis bizonyítottan befolyásolhatja az emberi hormonrendszer működését. A tiltás komoly kihívást jelent a gazdálkodóknak, hiszen a flufenacet a gyomirtási technológiák egyik kulcseleme volt.
Uniós döntés: kizáró ok az endokrin hatás
A flufenacet visszavonását az EU Bizottság 2025/910 számú végrehajtási rendelete rögzíti. A döntés értelmében 2025. december 10-től minden, e hatóanyagot tartalmazó készítmény engedélyét visszavonják. Az endokrin károsító tulajdonság az egyik legszigorúbban szabályozott kategória, hiszen ezek az anyagok a pajzsmirigy működését, illetve a hormonháztartás egyensúlyát is veszélyeztethetik.
Magyarországon a Nébih összesen 11 alap- és 7 származtatott növényvédő szer engedélyének visszavonását rendelte el. A gyártók és forgalmazók 2026. július 10-ig értékesíthetik a meglévő készleteket, a gazdálkodók pedig legkésőbb 2026. december 10-ig használhatják fel a flufenacetet tartalmazó termékeket.
A flufenacet szerepe a gyomirtásban
A flufenacet elsősorban őszi búzában és árpában volt hatékony a nagy széltippan (Apera spica-venti) és több kétszikű gyom ellen, jellemzően preemergens (kelés előtti) kijuttatással. A technológia az őszi vetésű kalászosokban alapgyomirtásnak számított, különösen ott, ahol a rezisztencia vagy a sűrű vetés nehezítette a gyomok elleni védekezést. A hatóanyag kivonása tehát érzékenyen érinti a gazdálkodókat, akiknek új megoldásokat kell keresniük.
Alternatív hatóanyagok és technológiák
A szakmai ajánlások szerint a flufenacet helyettesítésére proszulfokarb hatóanyagú készítmények kínálnak elsődleges alternatívát. Ezek preemergens és korai posztemergens kijuttatással is hatékonyak az őszi kalászosokban, jó gyomirtó spektrummal rendelkeznek, és kombinálhatók más hatóanyagokkal a rezisztencia megelőzése érdekében.
További alternatíva a flumioxazin, amely szintén kelés előtti kezelésre alkalmas, és több problémás gyomfaj ellen is eredményes. Emellett ALS-gátló és ACC-áz gátló készítmények is beilleszthetők a technológiába – főként őszi posztemergens vagy tavaszi kezeléseknél –, így kombinált stratégiával továbbra is biztosítható a hatékony gyomirtás.
Új kihívások, új szemlélet
A flufenacet kivezetése ráirányítja a figyelmet a hatóanyag-rotáció és az integrált növényvédelmi megközelítés fontosságára. A jövőben várhatóan nő a kombinált hatóanyagú készítmények, illetve a mechanikai gyomirtás szerepe is. A gazdáknak érdemes már most felülvizsgálniuk technológiáikat, hogy 2026-ra felkészülten álljanak a változás elé.
Kiemelt kép: Pixabay.
