Illinois államban (USA) szabadföldi kísérleteket állítottak be annak érdekében, hogy a denevérek növényvédelemben betöltött szerepéről, ökológiai és ökonómiai hatásáról pontosabb kép rajzolódjon ki.
A denevérek ragadozó állatok, fő táplálékukat a rovarok alkotják. Illinois államban (USA) szabadföldi kísérleteket állítottak be annak érdekében, hogy e hasznos emlős állatok növényvédelemben betöltött szerepéről, ökológiai és ökonómiai hatásáról pontosabb kép rajzolódjon ki. A szántóföldi kultúrák közül a kukoricára esett a választás, mert a denevérek egyik kedvelt zsákmányállata a kukorica-bagolylepke (corn earworm) itt nagy mennyiségben rendelkezésre állt.
A hernyók dollármilliárdokban mérhető termésveszteséget okoznak a kukorica, gyapot, paradicsom és más termesztett növényeken való kártételük következtében. A kukoricacsövön táplálkozó lárva a közvetlen károkozáson kívül, rágása nyomán utat nyit gombás eredetű betegség megtelepedésének is, mely kórokozó toxintermelése révén veszélyt jelent a fogyasztókra, valamint takarmánybiztonsági kockázatokat rejt.
A denevérek kártevőgyérítő szerepének tisztázása érdekében a kukoricatáblába olyan hálós ketreceket helyeztek el (390 m2 területű, kb. 7 m magas), melyeken keresztül a falánk ragadozók nem tudtak átjutni. A körülkerített területeket nappalra kinyitották, hogy a madarakat ne akadályozzák a táplálkozásban. A teljesen nyitott kontroll területeken a rovarevők (madarak, denevérek) akadály nélkül bármikor hozzájuthattak a zsákmányállathoz. A zárt területekre nappal a madarak bejutottak, éjszakára viszont a denevérek ki voltak zárva. Így lehetővé vált a madarak hatásának kiküszöbölésével a denevérek szerepének vizsgálata.
Az ismert volt, hogy a denevérek szívesen fogyasztják a kukorica-bagolylepkét, de az kérdésként merült fel, hogy vajon képesek-e a hernyópopuláció összezsugorodásához elegendő mennyiségű lepke elpusztítására.
A kétéves vizsgálati periódus (2013, 2014) adatai alapján megállapítható volt, hogy a denevérek elől zárt területeken közel 60 %-kal több lárva élt a kontrollhoz képest. Ugyanitt több, mint 50 %-kal nőtt a csövenként károsított magok száma. A kártétel nyomán megtelepedő gombás eredetű kórokozó jelenléte szignifikánsan nagyobb volt és magasabb toxinkoncentrációt mértek a hálókkal elkerített területeken.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a denevérek a biológiai védekezés eszköztárában igen fontos tényezők. Amellett, hogy gyérítik a kukorica-bagolylepke populációját, tevékenységük nyomán kevesebb rovarölő szer felhasználására van szükség, közvetve a gombás fertőzés csökkentésében is szerepet játszanak. A denevérek a társadalom számára nagy hasznot hajtanak, mely világviszonylatban kb. 1 milliárd dollár értéket képvisel. A kísérletről bővebben a http://news.siu.edu/2015/09/091415tjc15041.php címen olvasható.
Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter
