A parlagfű természetes ellenségének számító parlagfű olajosbogár terjedését elsősorban a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány határozza meg – tették közzé a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói az Agricultural and Forest Entomology szaklapban. Az is kiderült, hogy a bogár rajzása azzal az időszakkal esik egybe, amikor a parlagfű növekszik és virágzik, ami jó hírt jelenthet az allergén elleni védekezés szempontjából.
A parlagfű egy rendkívül allergén inváziós növény, amely világszerte agresszíven terjed, így milliók életét nehezíti meg. Nem véletlen, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek azok az elképzelések, amelyek a parlagfű gyors terjedését valamilyen természetes ellenség betelepítésével fognák vissza.
Az egyik legfontosabb ilyen természetes ellenség a parlagfű olajosbogár, ami a növényhez hasonlóan Észak-Amerikában őshonos, de részben spontán módon, részben pedig tudatos betelepítés következtében már Európában és Ázsiában is meghonosodott. A faj 2020 óta Magyarországon is jelen van, bár egyelőre még csak Budapest környékén lehet találkozni vele.
A parlagfű olajosbogár terjedésének alapvetően lehetne örülni, hiszen a parlagfű friss növényi részeinek elfogyasztásával bizonyítottan képes csökkenteni a pollenszórás dinamikáját, azaz jelenléte nagy könnyebbséget okoz az allergiásoknak. Csakhogy az is kiderült, hogy a parlagfű mellett örömmel fogyaszt más fészkes virágzatú növényeket, így napraforgót is, így jelen pillanatban még nem egyértelmű, hogy a szándékos betelepítésével valóban jót teszünk-e vagy csak további problémákat generálunk.
Hogy a válaszhoz közelebb kerüljünk, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének és Növényvédelmi Intézetének kutatói – Keszthelyi Sándor, Kazinczi Gabriella és Somfalvi-Tóth Katalin – egy komplex elemzés során annak jártak utána, hogy a különféle földrajzi és meteorológiai tényezők közül mi befolyásolja leginkább a bogár térhódítását és annak ütemét.
„Kiderült, hogy a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány befolyásolja leginkább a parlagfű olajosbogár terjedésének irányait. Jól látszik például, hogy az Alpok vonulatánál és a Távol-Keleten is a fő domborzati elemeket követte, de követi azokat a kereskedelmi útvonalakat, országutakat, autópályákat is, ahol elsődleges tápláléka, azaz maga a parlagfű is gyakori. Az adatok alapján ráadásul azt is megállapítottuk, hogy rajzása azzal az ún. zöldtömeg képződési időszakkal esik egybe, amikor a parlagfű növekszik és virágzik, ami valamilyen szinten megnyugtató lehet a napraforgó vonatkozásában” – mutatott rá Keszthelyi Sándor egyetemi tanár, a nívós szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.
A MATE kutatói a négyzetkilométeres felbontásban rendelkezésre álló meteorológiai adatok elemzésével azt is megállapították, hogy egy adott területen a bogárnak hány generációja fejlődhet ki egy éven belül.
