Ha egy növény levelének széléről feltűnően szabályos, félkör vagy majdnem kör alakú darabok hiányoznak, nem feltétlenül egy klasszikus értelemben vett kártevő dolgozik rajta. A szabóméhek nőstényei ugyanis levéldarabokból építik meg azokat a sejteket, amelyekben utódaik fejlődnek.
A nyomuk látványos, de a növény számára rendszerint jelentéktelen veszteséget okoz. Ráadásul hasznos beporzókról van szó, ezért a megjelenésük miatt növényvédelmi kezelésre általában nincs szükség.
A vágás formája sokat elárul
A szabóméhek (Megachile fajok) jelenlétének egyik legkönnyebben felismerhető jele maga a levél. A nőstény a levél széléről erős rágóival néhány másodperc alatt kivág egy nagyjából félkör vagy kör alakú részt. A vágási felület feltűnően sima, mintha valaki ollóval dolgozott volna.
Ez jól elkülöníthető számos levélrágó rovar kártételétől. A hernyók és bogarak rágása többnyire szabálytalan, gyakran a levéllemez belsejét is érinti, esetenként csak az erek maradnak meg. A szabóméh ezzel szemben általában a levélszélen kezdi a vágást, és szabályos darabot távolít el. A kivágott növényi részt ráadásul nem eszi meg. A levél ebben az esetben építőanyag.
Melyik növényt választja?
A rózsa gyakori alapanyag, ezért a szabóméhek nyomát sok kerttulajdonos először ezen veszi észre. Hiba lenne azonban kizárólag a rózsához kötni őket. Különböző Megachile fajok számos lombos növény levelét felhasználhatják; dokumentáltan előfordul például orgonán, kőrisen és vadszőlőn is.
A választásban nem egyszerűen a növényfaj számít. A nősténynek olyan levélanyagra van szüksége, amelyből megfelelő méretű darabot tud kivágni, majd azt összehajtva és elrendezve felhasználhatja a fészekben. Emiatt ugyanabban a kertben sem feltétlenül minden növényen jelennek meg a jellegzetes kivágások.
A levéldarabok mérete és alakja sem teljesen egyforma. Ennek gyakorlati oka van: más formájú darabokra lehet szükség az utódsejt falának kialakításához, és másokra annak lezárásához. A fészek bejáratának lezárásakor kifejezetten szabályos, kerek levéldarabok is megfigyelhetők.
A levél útja egy apró bölcsőben ér véget
A szabóméhek magányosan élő méhek. Nincs a házi méhéhez hasonló államuk, dolgozóik és közösen gondozott fiasításuk. A nőstény maga keresi meg a fészkelőhelyet, gyűjti össze az építőanyagot, hordja be az utód táplálékául szolgáló virágport és nektárt, majd egyenként alakítja ki a sejteket.
Fészkelésük módja fajonként különbözhet. Használhatnak üreges növényi szárakat, fában lévő járatokat és más természetes üregeket, egyes fajok pedig a talajban fészkelnek. A megfelelő mesterséges méhecskehotelek furatait is elfoglalhatják.
A nőstény az üreg belsejében a levéldarabokból alakítja ki az utódsejtet. Ebbe virágport és nektárt gyűjt, majd petét helyez a táplálék mellé, és lezárja a sejtet. Ezután következhet a következő kamra. Így egyetlen járaton belül egymás mögött több utód számára készülhet elkülönített fejlődési hely.
A pollent nem a hátsó lábán hordja
Ha sikerül közelről megfigyelni egy szabóméhet, egy másik érdekes sajátosság is feltűnhet. A nőstények pollengyűjtő szőrzete nem a hátsó lábakon, hanem a potroh hasi oldalán található. Ezt a sűrű szőrzetet nevezik scopának. Viráglátogatás után gyakran jól látható rajta a megtapadt virágpor.
A szabóméhek rendszeresen keresik fel a virágokat nektárért és pollenért, így közben beporzást is végeznek. Éppen ezért félrevezető lenne pusztán a levélen hagyott nyom alapján kártevőként kezelni őket.
Látványos, de többnyire nem veszélyes
Egy erősebben látogatott növényen akár sok levélen is megjelenhetnek a félkör alakú hiányok, ami első látásra komoly lombveszteség benyomását keltheti. A növény egészségét azonban a szabóméhek levélgyűjtése rendszerint nem befolyásolja számottevően.
Ezért ellenük rovarölő szeres védekezés nem indokolt. Különösen kerülendő, hogy pusztán a kivágott levelek miatt virágzó növényeket kezeljünk rovarölő szerrel, hiszen ezzel nemcsak a szabóméheket, hanem más viráglátogató rovarokat is veszélyeztethetünk.
A tünetet ugyanakkor érdemes pontosan megnézni. Ha a levél szélén tiszta vonalú, közel félkör alakú kivágások sorakoznak, jó eséllyel szabóméh járt a növényen. Ha viszont szabálytalan lyukak, hámozgatás, vázasítás, torzult fiatal levelek vagy nagyobb mértékű lombvesztés jelentkezik, más károsító jelenlétét is érdemes megvizsgálni.
Képek: Agrofórum Online.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
