A különféle állati eredetű károsítók élete sem fenékig tejfel. Ezeknek a jószágoknak is meg vannak a maguk problémái, amelyeket valamilyen módon meg kell oldaniuk, ha életben akarnak maradni.
Részben túl kell élniük hazánk egyre szárazabb és forróbb nyarait, ugyanakkor a soron következő hónapok során a telet kell valamilyen formában átvészelniük. A kártevők áttelelési stratégiái rendkívül változatosak, nem árt kicsit közelebbről is megismerkedni ezekkel.
Akik nem készülnek áttelelésre
Van néhány olyan kártevő rovar, amelyek gyakorlatilag semmit sem tesznek annak érdekében, hogy sikeresen áttelelhessenek. Ennek a stratégiának akkor lehet létjogosultsága, ha a téli időjárás esetenként lehetővé teszi a kártevők életben maradását mindenféle felkészülés nélkül, vagy a kártevő eleve olyan helyen él és károsít, ahol a hideg ellen valamilyen szinten védve van.
Levélre született túlélők
Ősszel, illetve télen is gyakorta találkozhatunk az őszi káposztarepce állományokban a zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) sokszor hatalmas kolóniáival. A gabonák sem szeretnek kimaradni a sorból, így állományaikban még a tél folyamán is gyakorta lehet találkozni olyan levéltetvek szűznemzéssel létrejött és folyamatosan így szaporodó alakjaival, amelyek alapvetően gazdanövény váltó fajok. Ilyen pl. a zelnicemeggy levéltetű (Rhopalosiphum padi) is.
Ezek a fajok képesek ugyan visszatelepülni a téli, fásszárú gazdanövényeikre és ott áttelelő tojás alakjában átvészelni a telet, viszont ezzel rengeteg időt veszítenének és el kellene hagyniuk a „nyári” gazdanövények által biztosított kiváló táplálékot. Sok egyedük ezért megpróbál arra alapozva túlélni, hogy esetleg nem is lesz olyan fagy a tél során, amely az életben maradásukat veszélyeztetné.
A kéreg rejtekében biztonságban
A második esetre a legjobb példa a kéregmolyé (Enarmonia formosana). Ez a kártevő évente több, folyamatosan egymásba mosódó nemzedéket nevel. A hernyók egész életüket a csonthéjas kultúrák kérgében, annak alapi részén, kellően védett helyen töltik. A kártevő valamennyi lárva stádiuma képes az áttelelésre.
Mivel általában egyszerre valamennyi fejlődési alak jelen van egy ilyen kolóniában, a tél csak a petéket, bábokat és imágókat pusztíthatja el. A populáció zömét alkotó hernyók viszont túlélhetik a telet azon a védett helyen, ahol egész életüket töltötték.
Amikor csak egyetlen fejlődési alak képes áttelelni
Sok kártevő esetében a tél közeledtével a károsítóknak fel kell készülniük az áttelelésre. Erre igen sok esetben csak egyetlen fejlődési alakban képesek. Azt, hogy ezen a fázison egy melegebb, hosszabb ősz során se szaladjanak túl, sok rovarfaj obligát diapauzába menekül. Még akkor sem fejlődik tovább, ha egyébként a környezeti feltételek ezt lehetővé tennék.
A kártevők viszonylag egy része pete alakjában szokott áttelelni. Tipikusan ilyen károsító a hazánkban több, mint 30 éve jelenlevő amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) is. Ez az invazív kártevő a talajba lerakott peték alakjában telel át. A petéi meglehetősen érzékenyek ugyan az erős fagyokra, de a talaj eléggé jó szigetelő és sajnos kemény fagyokkal is járó telek már alig vannak Magyarországon.
A mozgékony túlélők
Sok károsító imágó alakban vészeli át a telet. Nyilvánvalóan ezek a rovarok is igyekeznek olyan helyet keresni az átteleléshez, amely némileg védettebb és lehetőleg fagymentes. Pont erre a keresésre jó az imágó alakban történő telelés, hiszen a különféle rovarok imágói sokszor jól repülnek, mozgékonyak, így lehetőségük is van arra, hogy felkutathassák a jó telelő helyeket.
Sajnálatos módon több erősen undorkeltő jószág is imágó alakban vészeli át a telet és erre a célra sokszor a lakások helyiségeit szemelik ki. Az invazív délkelet-ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), illetve rokona, a vándorpoloska (Nezera viridula) ősszel hatalmas tömegekben keres jó téli búvóhelyet és tömegesen próbálnak bejutni lakásainkba.
Feromonos hívószó a tömeges teleléshez
Azt, hogy ekkora tömegekben jelentkezhetnek ezek a rovarok egy-egy lakás ablakai közelében, az nem csak a kártevők jókorára duzzadt populációja miatt van, hanem azért is tud kialakulni, mert a jó telelőhelyeket sok ilyen faj egy aggregációs feromonnal is megjelöli. Ezt teszi más rovarokkal egyetemben a szintén invazív harlekinkatica (Harmonia axyridis) is.
Így zárhatjuk ki a hívatlan vendégeket
A lakásokba, szobákba behatolni igyekvő rovarokkal szemben eléggé macerás, de nem lehetetlen a védekezés. A mechanikai kirekesztés (pl. jól felhelyezett szúnyogháló) tűrhetően jó megoldás lehet, de a felhelyezésnek tényleg abszolút résmentesnek kell lennie. A poloskák sajnos képesek a legkisebb, leglaposabb résen is átjutni.
Ellenük alapvetően a mászó rovarok (hangyák, csótányok) ellen is alkalmazható, szintetikus piretroid hatóanyagú biocidek használatától várhatunk jó eredményeket. Ezek a kártevők által látogatott falfelületre kijuttatva érintő méregként viselkedve a rovarok talpán levő kitinhártyákon át felszívódva pusztítják el a felületen mászkáló rovarokat.
A hatékony falvédelem titka
Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy milyen készítményt használunk erre a célra. Mivel a legtöbb ház vakolata porózus, az EC, EW formulációk biztosan nem lesznek eredményesek, hiszen a hatóanyag beszívódhat a vakolat pórusaiba. Csak a mikrokapszulázott (CS) formulációjú irtószerek használata eredményes, mivel a kapszulák a fal felszínén maradnak és a nagy koncentrációjú hatóanyagot folyamatosan adják le a környező felületekre.
Fényálló és repellens – a jó irtószer ismérvei
A piretroid hatóanyagú irtószerek közül is azokat válasszuk, amelyek kültéri használatra is alkalmasak. Ezt a csomagoláson a gyártók, forgalmazók fel is tüntetik. Mivel szinte minden piretroid fényérzékeny, így olyan készítményt kell használnunk, amelynél a fény miatt kialakuló hatékonyság csökkenés a lehető legkisebb mértékű.
A pirteroid hatóanyagoknak van még egy nagy előnye a különféle, telelésre behúzódó rovarokkal szemben. Minden piretroidnak eléggé erős repellens, azaz taszító, űző hatása is van, amely ellensúlyozhatja a kártevők aggregációs feromonjai által kiváltott vonzó hatást. Ha már a telelni kívánó rovarok „vegyi fegyvert” is bevetnek a céljaik elérése érdekében, akkor mi is élhetünk ezekkel az eszközökkel.
A képek a szerző felvételei.
