Egy regeneratív mezőgazdaságot folytató gazda azt tesztelte, hogy a gyakorlatban mire képes a glifozát alternatívájaként egy különleges – és drága – gyomirtó berendezés. Hogyan működik a rendszer, melyek az erősségei és a gyengeségei?
A gyomirtásban a jelenlegi ismereteink szerint a leghatékonyabb szer a glifozát. Azonban sokan kétségbe vonják a biztonságosságát, és ezért folyamatos az igény a hatékony, de nem vegyszerekre alapuló megoldások iránt. Egy ilyen, mellékhatásoktól mentes alternatíva lehet a villamos energia. A módszert már több éve sikeresen alkalmazzák burgonya deszikkálására.
A videóban – amelyet németül itt lehet megnézni – egy gazda köztes növényeken teszteli a módszert. A területen a repce és az olajretek is virágzik már, és térdnél magasabbra érnek.
Glifozát helyett áram: így működik a rendszer
A traktor elejére egy permetezőgépet szereltek, amely hektáronként 150 liter elektrolitoldattal (magnézium-szulfát) permetezi a növényt. Ez javítja a növények vezetőképességét, és lehetővé teszi, hogy több elektromos áramot vegyenek fel. A cél az, hogy az árammal elpusztítsák a sejteket. A kezelést követően a növényeken apró, sötét foltok láthatók.
A traktor mögé szerelték fel azt az egységet, amely akár 5500 volt áramot is termel. Az áramot egy erre a célra kialakított eszközzel továbbítják a növényre és a talajra. A talajban azonban a feszültség gyorsan csökken. A crop.zone munkatársai szerint a feszültség 20 cm mélységben csupán 30 volt.
Előnyök és hátrányok
A gép egyik előnye a szántóföldi permetezővel szemben, hogy a munkát széltől függetlenül lehet végezni. Vannak azonban hátrányai is.
A növényvédő permetezőhöz képest a terület lefedettsége korlátozott. A gépet körülbelül 3 km/h sebességgel kell mozgatni a szántóföldön. Az üzemanyag-fogyasztása is magasabb. Az egységet mozgatni és működtetni kell, ez a kombináció körülbelül 40 liter gázolajat fogyaszt.
Elégedett volt-e a gazda hat nappal később?
Hat nappal később a gazdálkodó ellenőrizte a művelet sikerességét. A repce és a takarmányrépa még tartotta magát, de már egyértelműen elszíneződött. A finom gyökerek azonban még mindig fehérek voltak és egészségesnek tűnnek, mintha tovább tudnának fejlődni.
A szántóföldön fejlődő fűfélékre azonban egyáltalán nem hatott az 5500 voltos feszültség. A gazdálkodó számára tehát a jelenlegi formájában nem jelent megoldást az elektromos gyomirtás. Túl nagy a kockázata annak, hogy a fűfélék a vetés után tovább nőnek. Ezért úgy döntött, felszántja a területet, majd glifozátot használ, így készíti elő a talajt a kukorica közvetlen vetésére.
Fotó: Pixabay és crop.zone
