Hogy miért? Mert ősszel támadásba lendülnek a kis téliaraszolók, mégpedig úgy, hogy a röpképtelen nőstények felmásznak a fák törzsén, majd feromonok segítségével odacsalogatják a hímeket.
A megtermékenyítés után a kártevők a rügypikkelyek mellé vagy a fák elágazásába, kéregrepedésekbe rakják le a petéiket, és ettől kezdve a fa épsége komoly veszélyben forog – kivéve, ha megelőzzük a bajt.
Ragasztócsíkokkal megakadályozhatjuk ezt a folyamatot, mivel a nőstény kis téliaraszoló lepke nem tud repülni (innen ered a neve is, hiszem csökevényes szárnyaival képtelen felemelkedni), ám a teljes siker érdekében néhány fontos szabályt be kell tartani.
Az almafa az egyik kedvence
A kis téliaraszoló lepke (Operophtera brumata) egy kevéssé feltűnő, ám annál régebbről ismert lepkefaj, amely a mezőgazdaságban rengeteg kárt okoz. Leginkább az almafákat kedveli, a fák leveleit szinte a középső erezetig lerágja, de más gyümölcsfákat és erdei fákat is letarolhat.
A hernyók a tavaszi rügyfakadás idején kelnek ki, és többek között juharfákat, gyertyánokat, hársfákat, valamint különböző gyümölcsfajokat támadnak meg – így például a cseresznyét, az almát és a szilvát. A leveleken és gyümölcsökön feltűnő sárgás-zöldes színű araszolóhernyók jelentős károkat okoznak. A frissen kikelt hernyók ugyan csak 2,5 milliméteresek, de néhány hét alatt akár 20 milliméteresre is megnőhetnek és még nagyobb pusztítást végezhetnek.
A téliaraszoló életciklusa
A hernyók a hiedelmekkel ellentétben nem a fákon, hanem a fák tövében, a földben bábozódnak be. Októberben aztán kikelnek a lepkék – barnák, fakók, nehézkesen mozognak. A fajra az ivari dimorfizmus jellemző. Míg a nőstények kicsik, csökevényes szárnyukkal nem tudnak repülni, és a fatörzseken másznak fel, a nagyobb méretű hímek szárnyra kelnek és a lombkorona körül repkednek.
Hatékony megoldás lehet ellenük, ha a fát erre a célra forgalmazott ragasztócsíkokkal (hernyóragasztó gyűrű vagy ragacsos csíkcsapda) védjük. Ezek megakadályozzák, hogy a nőstények feljussanak a lomb magasságáig, így a megtermékenyítés nem történik meg. A rovarfogó szalagok általában 10 centiméter szélesek és ragasztóval vannak bevonva (akárcsak a légypapír), amelyen a repülésképtelen nőstények csapdába esnek. Így egyszerűen megakadályozható, hogy felmásszanak a lombkoronába.
A ragasztócsíkok helyes alkalmazása
Szeptember végén tekerjük a ragasztócsíkokat a gyümölcsfák törzsére. Ha a kéreg nem homogén és sok rajta a repedés és a rés, érdemes papírral vagy egy ehhez hasonló anyaggal kitömni ezeket, hogy a téliaraszolók ne tudjanak alulról, a ragasztócsíkok alatt átmászni. A növénytámasztó karókat is érdemes ragasztócsíkokkal ellátni, hogy a téliaraszolók ne tudjanak azokon keresztül felkapaszkodni a fára. Célszerű minden fát ellátni ilyen ragasztócsíkokkal a kertben, mert erős szél esetén a peték vagy a hernyók könnyen átkerülhetnek egyik fáról a másikra.
Decemberben távolítsuk el a ragasztót, mert gyakran előfordul, hogy a téliaraszoló nőstények ezekben a csíkokban rakják le a petéiket. A ragasztócsíkok hatékonysága a téli időszak során csökken, így tavasszal a kikelt hernyók, amelyek a földben bábozódnak be, könnyen átjuthatnak rajtuk. Ezért a ragasztócsíkot lehetőség szerint február elején ki kell cserélni.
Hernyóragasztó a téliaraszolók ellen
A hernyóragasztó egész egyszerűen alkalmazható. Mindössze egy ecsettel kell felvinni (legalább húsz centiméter széles gyűrű formában). Ugyanazt a funkciót látja el, mint a ragasztócsík. Az a nagy előnye, hogy a téliaraszoló nőstények nem tudják alulról megkerülni, ha a fa törzsén rések vannak, hiszen oda is be tudjuk kenni az ecsettel a ragasztót. Ahhoz, hogy a hernyóragasztó jól kenhető legyen, ajánlott előzetesen meleg vízfürdőben körülbelül 30 fokosra melegíteni. Legkésőbb január végén spatulával kell eltávolítani a fatörzsről, majd friss ragasztót felkenni a helyére.
Nem csak a téliaraszolók esnek csapdába
A ragasztócsíkok és a hernyóragasztó egyéb kártevők ellen is hatékony. Jól működik például más araszolófajok, így a nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) és a zöldes tavasziaraszoló (Apocheima pilosaria), a vértetű (Eriosoma lanigerum), valamint a mogyoróormányos (Curculio nucum) ellen is.
Forrás: https://www.mein-schoener-garten.de/gartenpraxis/pflanzenschutz/leimringe-gegen-frostspanner-3351
