Növényvédelem
Növényvédelem

A tökbogarak ellen pókokkal is lehet védekezni

A tökbogarak ellen pókokkal is lehet védekezni

Magyar Tudományos Akadémia

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.

A globális felmelegedéssel a megemelkedett hőmérséklet hatására nőhet a mezőgazdasági kártevők aktivitása, de egyúttal a biológiai védekezésben szerepet játszó természetes ellenségek korlátozó szerepe is. Szintén hőmérséklet-növekedéssel jár a biológiai termesztésben használatos takarófóliák alkalmazása, és itt még fontosabb, hogy ki lesz a fenti „verseny” győztese, hiszen a biotermékek esetében nem lehet rovarölő szerekkel rásegíteni a természetes ellenségek hatására.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem munkatársai egy NKFIH támogatta kutatás keretében folyó kooperációban mezőgazdaságilag jelentős multitrofikus (vagyis a tápláléklánc több szintjét tartalmazó) rendszereket vizsgáltak. Kutatásaik egyik központi témája a természetes ellenségek indirekt, ún. nem konzumptív (nem fogyasztási) hatása volt, amellyel a ragadozók a növényevő kártevőket viselkedésük megváltoztatására kényszerítik, korlátozva ezáltal kártételüket. A projekt eredményeit a nemrégiben közölte a Scientific Reports.

Ezt a mechanizmust nagy léptékben először az 1990-es években a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok visszatelepítése során figyelték meg. A farkasok ragadozásukkal ugyan gyérítették az addigra elszaporodott és a park arculatát megváltoztató vapiti szarvasok állományát, az egész ökoszisztémát érintő hatásukat mégis inkább az okozta, hogy jelenlétük miatt a szarvasok megváltoztatták táplálkozási viselkedésüket és területhasználatukat.

Később hasonló jelenségeket ízeltlábúakon is kimutattak, de az ízeltlábú ragadozók, így a pókok indirekt hatásának hőmérsékletfüggésével eddig még nem foglalkoztak. A hőmérséklet emelkedése a fóliatakarásos tök biotermesztésében klasszikusan az üvegházhatásnak tudható be. Észak-amerikai tökkultúrákban talán a legjelentősebb rovarkártevő a kukoricabogárral rokon tökbogár (Diabrotica undecimpunctata), amely a növény fogyasztásán túl rágásával számos növényi kórokozónak is behatolási kaput nyit. A közös kutatás azt vizsgálta, hogy a takarással megnövekedő hőmérséklet hogyan befolyásolja a tökbogár táplálkozását, valamint a természetes ellenség pókok ragadozó és indirekt hatását. A fólia alatti magas hőmérsékleten – ha pók nem volt jelen – a bogarak rágási kártétele jelentősen fokozódott.

 

Pókok jelenlétében azonban a kártétel majdnem a takarás nélküli hőmérsékleten tapasztalható szintre mérséklődött. Ezen a „kontrollhőmérsékleten” ugyanakkor a pókoknak csak minimális indirekt hatásuk volt a rágási kárra, vagyis elmondható, hogy a hőmérséklet emelkedéséből következő aktivitásnövekedésben a versenyt a pókok nyerték, magasabb hőmérsékleten fokozottabban érvényesült a hatásuk.

A vizsgálatoknak külön érdekessége, hogy a tapasztalt hatás teljeséggel rímelt a yellowstone-i farkasok esetével, mivel a közvetlen ragadozás csak részben tudta megmagyarázni a növényi fogyasztás csökkenését. Ennek az indirekt, nem konzumptív hatásnak a kimutatására a kutatók külön kísérletben vizsgálták, hogy mi történik, ha hatástalanított, ragadozásra képtelen pókok vannak jelen. A pókok hatástalanítását a csáprágóik összeragasztásával érték el, ami a pókok mozgási aktivitását nem befolyásolta. A hatástalanított pókok jelenlétében, ha kisebb mértékben is, de szintén szignifikánsan csökkent a bogarak növényfogyasztása.

Összességében a kutatások kimutatták, hogy egy biológiai termesztési rendszerben a természetes ellenségeknek fontos kártételcsökkentő hatásuk van, és ennek jelentősége a hőmérséklet emelkedésével fokozódhat.

Mi lesz az állományszárítással? - Újabb növényvédő szereknek inthetünk búcsút

Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.

Durvul a küzdelem: szódabikarbóna és futókacsa a spanyol csupaszcsiga ellen

A felmérésből kiderül, hogy a kerttulajdonosok változatos módon próbálnak fellépni a károkozás ellen, de az is látszik, hogy eredményes védekezés esetén sem sikerül hosszútávon megakadályozni a csiga visszatérését.

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat.

Biztonságosabb élelmiszer: egyeztetés a hamis és illegális növényvédő szerek visszaszorításáról

A két napos konferencia során a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nemzeti hatóságai a mindennapi működés során gyűjtött tapasztalataikat osztották meg egymással.

Pókok (Araneae) szerepe és jelentősége a biológiai növényvédelem területén, különös tekintettel a gyümölcsültetvényekre

Biológiai növényvédelemmel már régóta foglalkozik az ember, illetve régóta foglalkoztatja annak minél hatékonyabb, minél szélesebb körben történő alkalmazhatósága.

2017. február 10. 10:00