Növényvédelem
Növényvédelem

A tökbogarak ellen pókokkal is lehet védekezni

A tökbogarak ellen pókokkal is lehet védekezni

Magyar Tudományos Akadémia

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.

A globális felmelegedéssel a megemelkedett hőmérséklet hatására nőhet a mezőgazdasági kártevők aktivitása, de egyúttal a biológiai védekezésben szerepet játszó természetes ellenségek korlátozó szerepe is. Szintén hőmérséklet-növekedéssel jár a biológiai termesztésben használatos takarófóliák alkalmazása, és itt még fontosabb, hogy ki lesz a fenti „verseny” győztese, hiszen a biotermékek esetében nem lehet rovarölő szerekkel rásegíteni a természetes ellenségek hatására.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem munkatársai egy NKFIH támogatta kutatás keretében folyó kooperációban mezőgazdaságilag jelentős multitrofikus (vagyis a tápláléklánc több szintjét tartalmazó) rendszereket vizsgáltak. Kutatásaik egyik központi témája a természetes ellenségek indirekt, ún. nem konzumptív (nem fogyasztási) hatása volt, amellyel a ragadozók a növényevő kártevőket viselkedésük megváltoztatására kényszerítik, korlátozva ezáltal kártételüket. A projekt eredményeit a nemrégiben közölte a Scientific Reports.

Ezt a mechanizmust nagy léptékben először az 1990-es években a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok visszatelepítése során figyelték meg. A farkasok ragadozásukkal ugyan gyérítették az addigra elszaporodott és a park arculatát megváltoztató vapiti szarvasok állományát, az egész ökoszisztémát érintő hatásukat mégis inkább az okozta, hogy jelenlétük miatt a szarvasok megváltoztatták táplálkozási viselkedésüket és területhasználatukat.

Később hasonló jelenségeket ízeltlábúakon is kimutattak, de az ízeltlábú ragadozók, így a pókok indirekt hatásának hőmérsékletfüggésével eddig még nem foglalkoztak. A hőmérséklet emelkedése a fóliatakarásos tök biotermesztésében klasszikusan az üvegházhatásnak tudható be. Észak-amerikai tökkultúrákban talán a legjelentősebb rovarkártevő a kukoricabogárral rokon tökbogár (Diabrotica undecimpunctata), amely a növény fogyasztásán túl rágásával számos növényi kórokozónak is behatolási kaput nyit. A közös kutatás azt vizsgálta, hogy a takarással megnövekedő hőmérséklet hogyan befolyásolja a tökbogár táplálkozását, valamint a természetes ellenség pókok ragadozó és indirekt hatását. A fólia alatti magas hőmérsékleten – ha pók nem volt jelen – a bogarak rágási kártétele jelentősen fokozódott.

 

Pókok jelenlétében azonban a kártétel majdnem a takarás nélküli hőmérsékleten tapasztalható szintre mérséklődött. Ezen a „kontrollhőmérsékleten” ugyanakkor a pókoknak csak minimális indirekt hatásuk volt a rágási kárra, vagyis elmondható, hogy a hőmérséklet emelkedéséből következő aktivitásnövekedésben a versenyt a pókok nyerték, magasabb hőmérsékleten fokozottabban érvényesült a hatásuk.

A vizsgálatoknak külön érdekessége, hogy a tapasztalt hatás teljeséggel rímelt a yellowstone-i farkasok esetével, mivel a közvetlen ragadozás csak részben tudta megmagyarázni a növényi fogyasztás csökkenését. Ennek az indirekt, nem konzumptív hatásnak a kimutatására a kutatók külön kísérletben vizsgálták, hogy mi történik, ha hatástalanított, ragadozásra képtelen pókok vannak jelen. A pókok hatástalanítását a csáprágóik összeragasztásával érték el, ami a pókok mozgási aktivitását nem befolyásolta. A hatástalanított pókok jelenlétében, ha kisebb mértékben is, de szintén szignifikánsan csökkent a bogarak növényfogyasztása.

Összességében a kutatások kimutatták, hogy egy biológiai termesztési rendszerben a természetes ellenségeknek fontos kártételcsökkentő hatásuk van, és ennek jelentősége a hőmérséklet emelkedésével fokozódhat.

Nehezen lehet védekezni a pettyes szárnyú muslica ellen

A fajnak kialakult egy olyan képessége, hogy az élő gyümölcsbe rakja be a tojását, és abban fejlődik ki, ezért a gyümölcs nagyon hamar megromlik.

23. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Alapítvány, az MTA DAB Növényvédelmi Munkabizottsága, a Hajdú-Bihar Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre szervezésében megrendezésre kerül a 23. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum 2018. október 17–18-án.

Új módszert dolgoztak ki a Debreceni Egyetemen a búzafajták értékelésére

A klímaváltozás és a velejáró szélsőséges időjárási jelenségek szükségessé teszik a megváltozott viszonyok között is megfelelő mennyiségű és minőségű termést hozó, a stresszhatással szemben ellenálló fajták kialakítását.

Hamisított kukorica gyomirtó szer került a piacra

Termékhamisítás történt, amelynek feltárása érdekében a Bayer mind Romániában, mind Magyarországon szorosan együttműködik a hatóságokkal - derül ki a cég közleményéből, amelyet most változatlan formában közlünk.

Rovarparazita fonálférgek: Az ellenségem ellensége a barátom – avagy a betelepíthető hasznos szervezetek (I. rész)

Az ökológiai gazdálkodás szépsége és egyben kihívása abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló növényvédőszerek palettája igen szűkös.

2018. április 19. 06:21

80 milliárd eurós üzlet a biogazdálkodás

A fogyasztói igény növekedése mellett a gazdák kedve is egyre nagyobb a bioélelmiszer előllításhoz.

2018. március 20. 19:27

Az Akadémia a kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az Innovációs és Technológiai Minisztériummal

Az MTA törvényben foglalt kötelessége, hogy az Országgyűlés vagy a kormány kérésére, illetve saját kezdeményezésére kinyilvánítja szakmai véleményét az ország és a társadalom számára fontos kérdésekben.

2018. augusztus 16. 13:33

Mitől öko a bio? Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba

Mik az alapelvei az ökológiai gazdálkodásnak? Hogyan lesz egy hagyományos gazdaságból biogazdaság?

2018. március 23. 11:14