Növényvédelem

Újabb sorscsapás érkezik: terjed Európában a japán cserebogár

Agrofórum Online

A japán cserebogarat 2014-ben írták le először Olaszországban, de már az Alpoktól északra is megtalálható. Nemcsak a rétek, legelők és gyepek vannak tőle veszélyben, hanem az erdők, szántóföldek és a gyümölcs-zöldség kultúrák is.

Idén nyáron Bázelben is regisztrálták a japán bogarat (Popillia japonica). Az Ázsiából származó invazív kártevő – nemcsak a pajor, hanem a kifejlett bogár is – a mezőgazdasági és erdészeti területeken azzal okoz kárt, hogy a leveleket, virágokat, gyümölcsöket és gyökereket is támadja, és több mint 300 gazdanövénye van.

Károsítja egyebek mellett:

  • a szántóföldi növényeket, például kukoricát, burgonyát és spárgát;
  • réteket, legelőket és gyepeket;
  • számos fafajt, különösen a gyertyánt és a hársat, de a gyümölcsfákat is;
  • zöldségféléket (paradicsom, bab);
  • rózsát és csipkebogyót;
  • gyümölcsféléket, mint például az eper, szeder, málna, áfonya;
  • és a szőlőt is.

Mivel gyorsan terjed és a tápnövényei nálunk is jelen vannak, nagy a kockázata annak, hogy a japán cserebogár hazánkban megtelepedjen. És ha elterjed, aligha lehet megállítani. Ezért a hatóság külön kéri a lakosságot, hogy aki ilyen bogarat lát, az jelentse a növényvédelmi hatóságoknak.

A japán cserebogár polifág kártevő, a lárva a gyökereket rágja, az imágó pedig több mint 300-féle növényfajt fogyaszt
A japán cserebogár polifág kártevő, a lárva a gyökereket rágja, az imágó pedig több mint 300-féle növényfajt fogyaszt

Hogyan lehet megállítani a japán cserebogár terjedését?

Ha a kártevő egyszer már megtelepedett, nagyon nehéz megszabadulni tőle. Az olaszországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rovar a megjelenését követő első néhány évben évente akár 10 kilométert is terjed.

A fejlődési ciklus a petéből bogárrá válásig egy év alatt befejeződik, ha az éghajlat kedvező számára. Ha a hőmérséklet tavasszal 10 °C fölé emelkedik, a lárvák a talaj felsőbb rétegeibe vándorolnak. Itt 4-6 hét múlva bebábozódnak és ivarérett bogárrá fejlődnek. Ezek májusban–júniusban kelnek ki.

A fő repülési időszak május közepétől augusztusig tart. Ekkor a bogarak tömegesen jelenhetnek meg. A nőstény 40-60 tojást rak legelőkön vagy akár a sportlétesítmények füves területein. Terjedését felgyorsítja, hogy a petéit 4-6 naponként rakja le, akár 10-15 alkalommal, miközben vándorol, így nagyon gyorsan terjed. A lárvák a fű gyökereit fogyasztják, a madarak és a vaddisznók pedig felforgatják a talajt, hogy a lárvákhoz jussanak.

A lárvák néhány hét múlva kelnek ki. Késő ősszel a talaj mélyebb rétegeibe költöznek, itt töltik a telet. Tavasszal visszatérnek a felső talajrétegbe, és újra elkezdenek táplálkozni és kárt okozni.

Védekezés a japán cserebogár ellen

A védekezésre mindig komplex folyamatként kell gondolni, mert önmagában egyik megoldás sem vezet százszázalékos eredményre.

Biológiai védekezés: A parazita fonálférgek, mint például a Heterorhabditis bacteriophora, hatékonyak a japán cserebogár lárvái ellen.

Kémiai védekezés: A szintetikus piretroidok és más rovarölő szerek mellett az azadirachtin hatóanyagú, neem olajat tartalmazó termékek is engedélyezettek a gyümölcsösöket, zöldségeket támadó bogarak ellen.

Mechanikai védekezés: A gyökérkártevők ellen olyan talajművelő eszközök is használhatók, amelyek csökkentik a lárvák és a bábok számát.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fenntartható növényvédelem? Ön is segíthet!

2025. szeptember 11. 09:10

A HUN-REN kutatói rovarölőszer-használati szokásainkat vizsgálják – még Ön is hozzájárulhat a beporzók védelméhez!

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

Egy gáz, ami megöli a kórokozókat – de jót tesz a növényeknek

2025. augusztus 3. 16:10

Az ózon alacsony koncentrációban hatásosan képes elpusztítani kórokozókat és rovarokat, ugyanakkor növényre szabott adagolás nélkül káros is lehet.

30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

2025. július 30. 15:10

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervező partnereivel együtt idén is megrendezi a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot.

Jelentős a poloskák és az amerikai lepkekabóca térnyerése

2019. augusztus 7. 10:25

A jelenlegi időjárás az őshonos károsítók mellett egyértelműen kedvező az inváziós kártevők számára.

Mérjük fel a mezei pocok fertőzöttséget!

2018. október 13. 09:18

A mezei pocok veszélyes kártevőnek minősül, ellene a védekezési kötelezettséget jogszabály írja elő.

Apró gyümölcs, apró kártevője: a málna-vesszőszúnyog

2023. november 26. 11:10

A málnát mint értékes, Magyarországon is termesztett gyümölcstermő növényünket, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni. Magas élvezeti értéke, és szerteágazó felhasználhatósága miatt még mindig megtalálható a kiskertek termesztésében.

Ősszel is támad a poloska és a borókaszú

2018. október 18. 02:38

A kertekben ősszel is jelentős a zöld vándorpoloska, az ázsiai márványos poloska és a borókaszú kártétele, az ellenük való védekezés azonban igen nehéz feladat.